„Kicsi pünkösd” napját, vagyis a Szentháromság vasárnapját ünnepeljük

Az egyetemes egyház számára XXII. János pápa 1334-ben, az avignon-i fogság idején tette a nyugati egyházban kötelezővé.

Az ünnep felvirágzása a barokk korra esik, és a pestisjárványokkal hozható összefüggésbe. „A ragályos dögvésztől való megmenekülés emlékére kegyes fogadalomból” emlékoszlopokat emeltettek, és számos templomot ajánlottak a Szentháromság védelmébe.

Szinte nincs olyan nagyobb város a Kárpát-medencében, ahol ne lenne Szentháromság nevű tér vagy utca. A Maros megyei Szentháromság nevű településen ma három felekezet, katolikus, református és unitárius él.

A Szentháromság ünneplését népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. A katolikus liturgiában színe a fehér. A Szentháromság szimbóluma a sugárzó nappal vagy „istenszemmel” kitöltött háromszög, amely a templomok belső festése mellett a 18. és 19. századi házak homlokzatán, kapukon, emlékoszlopokon is látható.

Templombúcsúk

Homoródkarácsonyfalva leányegyházközségének, Homoródalmásnak a római katolikus templomában vasárnap déli tizenkét órakor kezdődik a búcsús szentmise. A nap egyben az anyaegyház többi filiájának zarándokünnepe, és a lövétei hívek is keresztaljával érkeznek. A szentbeszédet Jánossi Imre zetelaki segédlelkész mondja.

Gyergyóalfaluban a búcsús szentmise vasárnap déli 12 órakor kezdődik. Szintén 12 órakor kezdődik a szovátai plébániatemplom búcsúja. A homíliát Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István Egyházközség plébánosa mondja.

A fenyédi plébániatemplomban vasárnap délután fél egytől tartják a búcsús szentmisét. Az ünnepi szónok Csibi Sándor plébános, augsburgi magyar lelkész lesz.

A Szépvízi örmény katolikus templom, valamint a csíkzsögödi templom búcsúja vasárnap fél egytől lesz.