
Fotó: Pixabay
Pünkösd nyolcadában, az évközi idő első, a húsvét utáni nyolcadik vasárnapon ünnepli a keresztény világ a teremtő, megváltó és megszentelő Istent, a Szentháromságot, környékünkön használatos nevén „kicsi pünkösd” napját.
2019. június 16., 10:092019. június 16., 10:09
A Szentírásban többször is megjelenik a Szentháromság vagy az arra való utalás. Jézus maga is többször beszél az Atyáról és a Szentlélekről. Aki a Fiút látja, csak az látja az Atyát, de a Fiút csak a tanító, vigasztaló, erősítő, közösségteremtő Szentlélek ajándékozhatja.
Az egyetemes egyház számára XXII. János pápa 1334-ben, az avignon-i fogság idején tette a nyugati egyházban kötelezővé.
Az ünnep felvirágzása a barokk korra esik, és a pestisjárványokkal hozható összefüggésbe. „A ragályos dögvésztől való megmenekülés emlékére kegyes fogadalomból” emlékoszlopokat emeltettek, és számos templomot ajánlottak a Szentháromság védelmébe.
Szinte nincs olyan nagyobb város a Kárpát-medencében, ahol ne lenne Szentháromság nevű tér vagy utca. A Maros megyei Szentháromság nevű településen ma három felekezet, katolikus, református és unitárius él.
A Szentháromság ünneplését népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. A katolikus liturgiában színe a fehér. A Szentháromság szimbóluma a sugárzó nappal vagy „istenszemmel” kitöltött háromszög, amely a templomok belső festése mellett a 18. és 19. századi házak homlokzatán, kapukon, emlékoszlopokon is látható.
Homoródkarácsonyfalva leányegyházközségének, Homoródalmásnak a római katolikus templomában vasárnap déli tizenkét órakor kezdődik a búcsús szentmise. A nap egyben az anyaegyház többi filiájának zarándokünnepe, és a lövétei hívek is keresztaljával érkeznek. A szentbeszédet Jánossi Imre zetelaki segédlelkész mondja.
Gyergyóalfaluban a búcsús szentmise vasárnap déli 12 órakor kezdődik. Szintén 12 órakor kezdődik a szovátai plébániatemplom búcsúja. A homíliát Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István Egyházközség plébánosa mondja.
A fenyédi plébániatemplomban vasárnap délután fél egytől tartják a búcsús szentmisét. Az ünnepi szónok Csibi Sándor plébános, augsburgi magyar lelkész lesz.
A Szépvízi örmény katolikus templom, valamint a csíkzsögödi templom búcsúja vasárnap fél egytől lesz.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!