
Élőben találkoztak idén utolsó ülésükön a marosvásárhelyi tanácsosok
Fotó: Haáz Vince
Halasztás történt a diákok érdemösztöndíjának ügyében, így nem biztos, hogy a jó tanulmányi eredményeket elérő marosvásárhelyi tanulók megkapják a 2019–2020-as tanév második felére ígért pénzüket.
2020. december 28., 20:002020. december 28., 20:00
Igen aktívak voltak a marosvásárhelyi tanácsosok decemberben, a két ünnep között egy újabb rendkívüli ülést tartottak, ebben a hónapban már a harmadikat. Többek között titkos szavazással eldöntötték, hogy Portik Vilmos alpolgármester az, aki helyettesíteni fogja Soós Zoltán polgármestert, ha a városvezető szabadságon, kiszálláson lesz, vagy betegség miatt nem tudja ellátni feladatait. Eddig a városvezetők dönthettek erről, most azonban a helyi tanács kellett szavazzon. A titkos szavazáson Portik Vilmos 15, Alexandru György pedig 4 szavazatot kapott.
A napirenden szerepelt a diákok érdemösztöndíjának kérdése is. Korábban a helyi tanácsosok eldöntötték, hogy havonta 100 lejes összegben részesülhet az a marosvásárhelyi diák, akinek a tanulmányi átlaga 9-es vagy az feletti, és a magaviselete kifogástalan. A prefektúra azonban még júliusban átiratot küldött a városházának, jelezve, hogy az ő értelmezésük szerint az érdemösztöndíjat 8,50-es tanulmánnyi átlagtól kell biztosítani. Így
Több felszólaló volt, aki úgy értelmezte, hogy az érvényben levő tanügyi törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy maguk határozzák meg, hogy hányas médiától adnak ösztöndíjat, és csak a 8,50-es alsó határt szabja meg. Mások azt tették szóvá, hogy majdnem fél éves már a prefektúra átirata, és meg lehetne várni, hogy perre vigyék az ügyet, és majd a közigazgatási bíróság döntse el, van-e joga az önkormányzatnak dönteni az érdemösztöndíjak kritériumairól.
Az ülésvezető, Kelemen Márton arra volt kíváncsi, hogy mi történik abban az esetben, ha az önkormányzat nem teljesíti a prefektúra kérését és nem módosít a határozaton, illetve, ha per lesz az ügyből. Ezekben az esetekben a diákok megkaphatják-e a 2019–2020-as tanév második félévére érvényes érdemösztöndíjat vagy sem? Mint kiderült,
Az is kiderült, hogy az éppen zajló ülésen kell szavazni vagy hamarosan, hiszen január 17-én lejár a féléves határidő, ami alatt a városi tanács eleget tehet a prefektúra kérésének.
Végül azonban a tanácsosok nagy többsége a határozattervezet elhalasztása mellett döntött, mert úgy érezték, túl sok a megválaszolatlan kérdés. Amennyiben nem fogadják el a prefektúra módosítási kérését, vagyis azt, hogy 8,50-es médiával is kaphassanak érdemösztöndíjat a marosvásárhelyi diákok, lehet, hogy senki nem fogja megkapni a múlt tanév második felére érvényes támogatást.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!