Bezavart az időjárás, de sikeresen kritikus volt a tömeg

A marosvásárhelyi városháza idén is megtiltotta, hogy behajtsanak a főtérre a biciklisek, ennek ellenére a jelképes a kerékpáremelés nem maradt el. Az útvonal a kezdetén a Sportcsarnok előtt, és útközben még több helyen is magasba emelték kerékpárjaikat, ezzel üzenve a hatóságoknak – ha nem is a főtéren. A rossz idő ellenére szép számmal tekertek végig Marosvásárhely utcáin immár hetedszerre a kerekesek.

Egy órával a start előtt még zuhogott

Marosvásárhelyen évről évre egyre sikeresebb a CM, idén a szervezőknek még az időjárással is meg kellett küzdeniük, egy órával a 16.30-as start előtt ugyanis még úgy esett az eső, mintha dézsából öntötték volna. A bringások nem adták fel, és mintegy négyszázan gyülekeztek a Sportcsarnok előtt, hogy rendőrségi felvezetéssel és biztosítással letekerjék a Cuza Vodă, Liviu Rebreanu, Bodoni út, Kövesdomb, Pandúrok sétánya, December 1 út, Corina, Jeddi út, Merész (Cutezanţei), Testvériség (Înfrăţirii), December 1 út főtér felé, Ştefan cel Mare, Bolyai, Kogălniceanu, Posta utca, Forradalom (Revoluţiei), December 22 utca, Csónakos (Luntraşilor) utca útvonalat. A felvonulás a Maros-parton a Sörpatikánál ért véget, ahol zsíros kenyér várta a résztvevőket.

A szabadság érzését keltette valamennyiünkben az a megközelítőleg 60 perces út, amely során nyugodtan száguldhatott minden kerékpáros, anélkül, hogy gépkocsik között kellett volna szlalomoznia, vagy az autókból agresszívan integetők elől kellett volna menekülnie. Ez a „kritikus tömeg” uralta csekély egy órán át a várost.

A lakosok is „hajráztak”

Az útszélen állók bámulva tekintettek a másfél kilométer hosszú biciklisorra. Egyesek „hajráztak” a bringásoknak, de akadtak olyan marosvásárhelyiek is, akik menet közben csatlakoztak a felvonulókhoz. A legforgalmasabb útkereszteződésekben, illetve sugárutakon síppal, csengővel, dudával és lelkes füttyszóval köszöntötték az ott lakókat, s viszonzásként még a tizedik emeleten lakó idős úr is integetett. „Bárcsak elérné célját a mozgalom”– mondta együttérzően a járdaszélén álló hölgy.

De az idősebbek nemcsak a „partról” szolidarizáltak a kétkerekű vezetőivel: többen saját, régi járgányukkal jöttek el és vettek részt a felvonuláson, hiszen ezen a napon kortól függetlenül a kétkerekűek kerültek a középpontba. Így aztán a három éves kisgyerek is végigvonult a városon, persze édesapja biciklijének hátsó ülésén, volt aki tandemmel, ülő vagy fekvő biciklin gurult. „Legközelebb ugyanitt, de még többen” – búcsúztak egymástól a résztvevők, abban a reményben, hogy szeptember 22-én, az Autómentes Világnapon, vagy 2011. április 22-én, a Föld Napján tovább gyarapszik a számuk, és nem csak ilyenkor futnak össze, hanem a hétköznapokon is minél többen kétkerekűre pattannak.