Határozatra a törvényben előírt 90 napon belül számított, de még egyszer egy ennyi idő elteltével sem kapott semmiféle hivatalos közlést az ügyben. „Vártam további két hetet, majd írásban érdeklődtem a panaszom sorsáról, amire kaptam egy semmitmondó választ, miszerint a megoldása folyamatban van.

Mint köztudott, bármely intézmény köteles minden megkeresésre 30 napon belül válaszolni, de ez a diszkriminációellenes tanácsot különösebben nem zavarta, hallgattak kitartóan” – mondta Árus.

„Komoly gondok vannak a tanács körül”

Idén februárban személyesen érdeklődött a bukaresti intézménynél. Azt a választ kapta, hogy az ott dolgozók a meggyűlt munka miatt nehezen birkóznak meg a feladatokkal, ugyanakkor ígérték, hogy legkésőbb áprilisban kézhez fogja kapni panasza ügyében a határozatot. A magyarázkodás Árusban kérdést vetett fel: számszerűsítve mit takar a „meggyűlt munka”? Közérdekű adatigénylést nyújtott be a diszkriminációellenes tanácshoz, amire választ is kapott. Az ebben közöltekre hivatkozva vonta le a következtetést:

Ez a »pillanatkép« elég egyértelműen azt vetíti előre, hogy az elmaradások évről-évre csak szaporodni fognak, a megoldatlan panaszok lassan-lassan maguk alá temetik az egész intézményt, ha nem kezdenek el fürgébben dolgozni, vagy nem bővítik lényegesen a létszámot.” A csigatempó – amint Árus fogalmaz –

„Ha a tanács rendesen végezné a dolgát, akkor maximum három hónapon belül döntést hozna, s az illető már kotorászhatna is a zsebében. S ha tisztességesen mérné fel a helyzetet, s nem a minimális büntetést szabná ki, hanem bár a kiszabhatónak a tizedét, akkor hamar el lehetne venni az ilyen bajkeverők kedvét” – fejtette ki Árus.

Kiszivárogtatott információk?

Tanasă elleni panasza ügyének követése során, Árus egy másik súlyos gondot is felfedezni vélt a tanács működésében. Úgy sejti, hogy

Őt legalábbis erre engedi következtetni egy tény. „Márciusban Tanasă a Facebook-oldalán közzétett egy dühös bejegyzést, miszerint arról értesült, hogy a tanács elmarasztalta, és 2000 lej büntetés kifizetésére kötelezte őt. Hogy ez igaz-e nem tudom, mert jómagam további öt hónap múlva sem kaptam semmiféle tájékoztatást, de hajlok arra, hogy elhiggyem. Tehát itt van egy újabb gond: a tanácsnál olyan alkalmazottak vannak, akik a bepanaszoltaknak, a gonosztevőknek súgnak.

– fogalmazott Árus.

Hivatali visszaélés a panasz

Az említettek miatt, illetve azért, hogy máig nem született határozat a 2017. április elején jelzett panasz ügyében, Árus múlt hónap közepén

„Hisz a tényállás világos: hibásan végzik a törvényben előírt tevékenységüket, s ennek eredményeképpen nekem a jogaim sérülnek.”

Levelére nem érkezett semmiféle reakció. Bukarestben járva, ismét személyesen próbált érdeklődni az intézménynél, ahol a titkárnő arról tájékoztatta, hogy aki a határozat megszövegezéséért felel, szabadságon van. „Itt telt be nekem a pohár” – ecsetelte Árus. Közölte, a diszkriminációellenes tanács ellen büntetőpanaszt fogalmazott meg és postázott a legfőbb ügyészséghez címezve.

– fogalmazott.