„Én csak azt szeretném, hogy úgy tudjak járni, mint mindenki más”

– emlékezik vissza Anita édesanyja. Mint mondja, a betegséget végül egy amerikai orvoscsoport diagnosztizálta, akik csíkszeredai tartózkodásuk alatt megállapították, hogy a kislányon csak műtéti beavatkozás segíthet. Másfél éves volt, amikor jobb lábát műtötték, három hónappal később a bal lábán is elvégezték a beavatkozást az egyik budapesti kórházban – meséli Neuhárdt Ottília.

Nem javult a helyzet

Egy ideig úgy tűnt, sikeresek voltak az operációk és az azokat követő rehabilitációs kezelések. Az addig sajátos helyváltoztatással közlekedő kislány 2 éves 3 hónapos korában segítség nélkül járni kezdett.

„Látszott, hogy a bal lábszárcsont nem úgy illeszkedik, mint a jobb lábnál. Nem tudott a beteg lábára nehezedni, és hogy kímélje, elkezdett lábujjhegyen járni, a test súlypontját előbbre helyezve. Ennek viszont következményei lettek” – meséli az édesanya. Mint mondta, az újabb műtétet a kistestvér érkezése és Anita ellenállása miatt nem sürgették. „Anita egy nagyon tudatos kicsi lény, úgy éreztem, hogy nem erőszakolhatok rá egy újabb műtétet addig, amíg benne ellenállás van. Nem tenném ki a lelki összeomlásnak.”

– magyarázza az édesanya. Hozzáteszi, noha a kislány nem panaszkodik, a mozgás mostanra már annyira nehézkessé vált számára, hogy higgadtan fogadta az újabb műtét gondolatát. Már a vizsgálatokon is túl van, amit a müncheni Schön Klinikán végeztek el.

Jó esélyek a gyógyulásra

Az anya elmondása szerint a boka- és térdspecialista orvos megállapította, hogy a normális testtartás elnyeréséhez mindkét lábat műteni kell. Súlyosabb a gond a bal lábbal, aminek a pozícióját a térd és a térdszalagok helyreigazításával lehet korrigálni. A bokacsontokat is igazítani kell, a lábujjhegyen járástól megrövidült Achilles-inat pedig meghosszabbítani. Implantátummal gátolnák a bal combcsont növekedését addig, amíg a másik láb combcsontja utol nem éri ezt a fejlődésben. Az implantátum kivételekor műtenék a kislány jobb lábát, amin a bokacsontok helyreigazítását és az Achilles-ín meghosszabbítását látja szükségesnek az orvos – részletezi az édesanya.

Elmondta továbbá, hogy egyelőre a sürgetőbb beavatkozás költségeiről tájékoztatta a családot az orvos;

„Bár nem kerültek ennyibe, a korábbi műtéteket sem tudtuk volna kifizetni támogatások nélkül, ezért nagyon hálásak vagyunk minden segítőnknek. Most sem riadhatunk vissza az összegtől, mert Anitának ezek a műtétek jelentik a lehetőséget a teljes élethez. Bízunk ebben a lehetőségben, főként, hogy az orvos szerint nagyon jó esélyek vannak a teljes gyógyulásra” – fogalmaz Neuhárdt Ottília. Hozzáteszi, biztató jelként értelmezik, hogy viszonylag könnyen jutottak el az Európa-szinten legjobbként számon tartott ortopédiai klinikára, ami azért is nagyon fontos a család számára, mert nem szeretnék újabb sikertelen beavatkozásoknak kitenni a kicsi lányt.

Bíznak a jó szándék erejében

A Neuhárdt család reménykedik a segítségben, és abban, hogy az összefogásnak köszönhetően Anita képes lesz elérni a vele egykorú társai szintjén mindazt, amit szeretne. Mert édesanyja szerint a kislány nagyon mozgékony, nagyon aktív, emellett eltökélt és kitartó. Hatalmas ambíciójának köszönhetően már eddig is sok mindent véghez vitt.

„Anita hátrányból indult, de rendelkezik egy olyan plusszal, ami viszi előre őt. Soha nem láttuk rajta, hogy esetleg boldogtalan lenne. Pici korában is feltalálta magát, kúszva kezdett el közlekedni. Nagyon gyorsan fejlődött a verbális készsége, korán elkezdett beszélni, nagyon kommunikatív, nagyon barátságos. Ma sem panaszkodik, viszont egyre nehezebb számára a mozgás, egyre nehezebben képes távolságokat megtenni” – ecseteli az édesanya. Hangsúlyozza,

Ehhez kérik minden jóérzésű ember lehetőségeihez mért támogatását.