Belgyógyász és kétgyermekes édesapa: óvatosabb megközelítésre lett volna szükség az iskolakezdést illetően

Romániában az iskolakezdési forgatókönyv az aktív betegek számát veszi figyelembe, vagyis ha az elmúlt 14 napban egynél kevesebb beteg volt ezer lakoshoz viszonyítva, akkor zöld forgatókönyv szerint mindenki mehet iskolába.”

A rizikó szintjei

A szakember kifejtette, hogy az iskolák szintjén, az iskolakezdéssel kapcsolatban a rizikónak több szintje van. Elsősorban ott van az iskolába való bevitel rizikója, ami azt jelenti, hogy a gyermek elkapja valahol a vírust, és beviszi az iskolába. Ezenkívül van az iskolán belüli terjedés rizikója. Ennek jó példája, amikor a nyáron egy harminc fiatalból álló csoport együtt utazott a tengerpartra, közülük egyik fertőzött volt. Csupán néhány napot voltak együtt, de ez is elég volt ahhoz, hogy fele közülük elkapja a fertőzést.

„Az iskolán belüli vírusterjedés is ehhez hasonlóan fog működni, ami azt jelenti, hogy ha zárt teremben több órát együtt töltő gyermekek közül egyik fertőző, akkor akár a fél osztályt is megfertőzheti. A minisztérium azt mondja, hogy ha három eset van az iskolában, akkor be kell zárni az iskolát.

A nagy iskolákban, ahol ezer gyermek jár, és ehhez hozzájön a tanárok és kisegítő személyzet száma, ott komoly veszélyek lesznek. A vidéki, kisebb iskolákban, ahol kevesebben gyűlnek össze, ott kisebb a fertőzés veszélye is.

Lehetnek súlyos esetek is

Szerinte noha sokan azzal magyarázzák a teljes visszatérést az iskolába, az úgynevezett zöld forgatókönyvet, hogy a gyermekek közül általában kevesebben kapják el a fertőzést, ők tünetmentesek, és esetükben nagyon enyhe lefolyása van a betegségnek. Ez csupán részben igaz, mert arról senki nem beszél, hogy ha országos szinten több ezer gyermek betegszik majd meg, közülük lesznek olyanok, akik kórházba kerülnek, és lesznek olyanok, akik intenzív terápiás kezelésre szorulnak. Azok a gyermekek, akiknek más betegségük is van, akár életveszélybe is kerülhetnek. Azt is fontos elmondani, hogy

„Tudjuk, hogy a fertőzött gyermekek két százaléka bekerül a kórházba, és körülbelül egy ezrelék az intenzív terápiára kerül. Jelen pillanatban is 21 kiskorú van intenzív terápián COVID–19-fertőzéssel a bukaresti Matei Balș-kórházban. Azt is fontos kiemelni, hogy eddig a gyermekek nem voltak annyira kitéve a fertőzésnek, mint a felnőttek, ez nem jelenti azt, hogy ezután nem lesznek súlyos esetek.”

A szakember szerint nemcsak a gyermekek fertőződésével kell számolni, hanem azzal is, hogy a tünetmentes gyermekek haza fogják vinni a fertőzést. „Mindenki szajkózza, hogy a nagyszülők veszélyeztetettek, őket el kell és el lehet kerülni, ha nem egy háztartásban laknak. De mi lesz a szülőkkel, akik 30–40–50 évesek, lehet, hogy magas vérnyomásosak, túlsúlyosak, más betegségük van. Ha megnézzük a kimutatásokat, ezekben a korosztályokban sokan kerülnek be az intenzív terápiára, elég magas az elhalálozások száma is.”

 A szakember szerint mindezeket figyelembe véve nagyon meggondolatlan és veszélyes döntés zöld stratégia szerint megnyitni az iskolákat és a szerencsére bízni, hogy a gyermekek elkapják-e, továbbadják-e a fertőzést, nem beszélve arról, hogy

Mi lenne a jó megoldás?

A szakember példaként említette, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen az első két héten csak online zajlik az oktatás. Két hét után minden előadás online folytatódik, és csak azokon a gyakorlatokon kell személyesen részt venni, amelyeket nem lehet másképp megoldani. Ha a pandémiás helyzet javulni kezd, akkor fogják átgondolni, hogy hogyan csökkentsék az online órák számát. Ez szerinte egy óvatos és felelősségteljes stratégia, ami nem teszi ki veszélynek sem a már felnőtt diákokat, sem a tanárokat, sem a szülőket, hozzátartozókat, sem az egészségügyi rendszert.

„Jó lett volna az iskolakezdés esetében is egy óvatosabb megközelítés.

Az összes többi gyermeket nyugodtan lehetett volna 3–4 hétig vagy akár még tovább is online oktatni, majd fokozatosan visszatérni a személyes jelenléthez.”