Bebizonyította, hogy Csíkszeredában is lehet tudományos munkát végezni

A továbbképzőnek is elismert rendezvényt a patológia osztály kezdeményezte, a kórház menedzsere pedig arra bátorította a többi osztályt, hogy ők is kezdeményezzenek hasonló eseményeket, megemlékezve olyan orvosokról, személyekről, akik sokat tettek a kórházért.

In memoriam Dr. Kelemen József

A megnyitót követően Iurcsuk Olga törvényszéki orvostanász és kórbonctanász főorvos, osztályvezető orvos elődjének életútját, megvalósításait, munkásságát, tudományos eredményeit ismertette a jelenlévőkkel In memoriam Dr. Kelemen József címmel. Mint mesélte,

Kelemen József 1934-ben született Szászrégenben értelmiségi családban, édesapja kántortanító volt, a családja születése után egy évvel Marosvásárhelyre költözött, itt nevelkedett fel, itt végezte az elemi és középiskolát. A mai nevén a Bolyai Farkas Gimnáziumban, ahol 1948–1952 között tanult, Nagy Ferenc volt a kedvenc tanára, aki természettudományokat oktatott, ekkor döntötte el, hogy ezen a területen folytatja tanulmányait, így felvételizett sikeresen az időközben Marosvásárhelyre költöztetett kolozsvári orvosi egyetemre, ahol magyar nyelven folyt az oktatás. A felsőoktatási képzése alatt nyaranként klinikákon dolgozott, és professzorai irányítása alatt már ekkor több kutatásban vett részt. Érdeklődése az anatómia, bonctan, az idegrendszer működése felé irányult, szakvizsgadolgozata megírása előtt már kilenc dolgozatot írt, amelyek különböző szaklapokban közöltek le.

Miután nem vették fel a marosvásárhelyi orvosi egyetem patológiai osztályán meghirdetett docensi állásra, és miután hiába várták Budapesten, nem tudott kitelepedni, mert elutasították a hatóságok ebbéli kérelmét, ezért 1975-ben úgy döntött, a csíkszeredai kórházban folytatja munkáját kórboncnok főorvosként. Felesége és két lánya azonban nem követte őt a hargitai megyeszékhelyre, így válással végződött a kapcsolatuk. 1977-től a törvényszéki orvostan vezetőjévé is kinevezték. Mindkét osztályt tíz éven át vezette, amelyek a nagy kórház alagsorában működtek sokáig. Közben új családot alapított.

– jegyezte meg az előadó.

Jelentős kutatási eredményei közé tartozik többek között 11 sejtfestési módszer javítása, nem egyet mai napig gyakran használnak, például a Kelemen József-féle ezüstimpregnációs festést, ugyanakkor leírta az emberi mandula beidegződését. Továbbá Dr. Megyes Tibor sebészkollégájával együtt továbbfejlesztett egy módszert, amellyel gyorsan meg tudták állapítani az emlődaganatokból vett minta alapján, hogy rosszindulatú vagy sem az adott daganat. Már műtét közben meg tudták ezzel a módszerrel vizsgálni a sejteket, és rosszindulatú daganat esetén annak tudatában folytatták az operációt, így nem kellett a vizsgálat eredményére hosszasan várva, adott esetben a betegnek újabb műtéten átesnie.