Fotó: Barabás Hajnal
Szakmai konferenciával emlékeztek meg az öt éve elhunyt Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, nemzetközi hírű neuropatológusról a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház róla elnevezett könyvtárában pénteken. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódik szombaton.
2019. október 18., 20:042019. október 18., 20:04
A Dr. Kelemen József Patológiai Napok elnevezésű kétnapos szakmai rendezvény megnyitóján, pénteken Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, fontosnak tartották, hogy megemlékezzenek az öt éve elhunyt Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, nemzetközi hírű neuropatológusról, aki
A továbbképzőnek is elismert rendezvényt a patológia osztály kezdeményezte, a kórház menedzsere pedig arra bátorította a többi osztályt, hogy ők is kezdeményezzenek hasonló eseményeket, megemlékezve olyan orvosokról, személyekről, akik sokat tettek a kórházért.
A megnyitót követően Iurcsuk Olga törvényszéki orvostanász és kórbonctanász főorvos, osztályvezető orvos elődjének életútját, megvalósításait, munkásságát, tudományos eredményeit ismertette a jelenlévőkkel In memoriam Dr. Kelemen József címmel. Mint mesélte,
Kelemen József 1934-ben született Szászrégenben értelmiségi családban, édesapja kántortanító volt, a családja születése után egy évvel Marosvásárhelyre költözött, itt nevelkedett fel, itt végezte az elemi és középiskolát. A mai nevén a Bolyai Farkas Gimnáziumban, ahol 1948–1952 között tanult, Nagy Ferenc volt a kedvenc tanára, aki természettudományokat oktatott, ekkor döntötte el, hogy ezen a területen folytatja tanulmányait, így felvételizett sikeresen az időközben Marosvásárhelyre költöztetett kolozsvári orvosi egyetemre, ahol magyar nyelven folyt az oktatás. A felsőoktatási képzése alatt nyaranként klinikákon dolgozott, és professzorai irányítása alatt már ekkor több kutatásban vett részt. Érdeklődése az anatómia, bonctan, az idegrendszer működése felé irányult, szakvizsgadolgozata megírása előtt már kilenc dolgozatot írt, amelyek különböző szaklapokban közöltek le.
Fotó: Barabás Hajnal
1956-ban elvették tőle politikai okokra hivatkozva a korábban számára megítélt köztársasági ösztöndíjat, ami jelentős díjnak számított, hiszen 1200 diák közül csak három részesülhetett benne. Az államvizsgája után Bátoson dolgozott vidéki körorvosként négy éven át, ahol szeretettel ápolta betegeit. 1962-ben nyílt rá lehetősége, hogy a Román Tudományos Akadémia újonnan megalakult marosvásárhelyi kutatóintézetében megpályázhasson egy állást a neuropatológia szakon, ahová fel is vették. 1965-ben Bukarestben szakvizsgázott kórszövettanból és kórbonctanból, doktori tézisét az allergiás agyvelőgyulladásról írta. 1972-ben megkapta az orvostudományok doktora és a kórboncnoki főorvos címet.
Miután nem vették fel a marosvásárhelyi orvosi egyetem patológiai osztályán meghirdetett docensi állásra, és miután hiába várták Budapesten, nem tudott kitelepedni, mert elutasították a hatóságok ebbéli kérelmét, ezért 1975-ben úgy döntött, a csíkszeredai kórházban folytatja munkáját kórboncnok főorvosként. Felesége és két lánya azonban nem követte őt a hargitai megyeszékhelyre, így válással végződött a kapcsolatuk. 1977-től a törvényszéki orvostan vezetőjévé is kinevezték. Mindkét osztályt tíz éven át vezette, amelyek a nagy kórház alagsorában működtek sokáig. Közben új családot alapított.
– jegyezte meg az előadó.
Jelentős kutatási eredményei közé tartozik többek között 11 sejtfestési módszer javítása, nem egyet mai napig gyakran használnak, például a Kelemen József-féle ezüstimpregnációs festést, ugyanakkor leírta az emberi mandula beidegződését. Továbbá Dr. Megyes Tibor sebészkollégájával együtt továbbfejlesztett egy módszert, amellyel gyorsan meg tudták állapítani az emlődaganatokból vett minta alapján, hogy rosszindulatú vagy sem az adott daganat. Már műtét közben meg tudták ezzel a módszerrel vizsgálni a sejteket, és rosszindulatú daganat esetén annak tudatában folytatták az operációt, így nem kellett a vizsgálat eredményére hosszasan várva, adott esetben a betegnek újabb műtéten átesnie.
Fotó: Barabás Hajnal
Büszkeséggel töltötte el, hogy 1994-ben az új kórházi épületszárnyba költözhetett a kórbonctan, így elhagyhatták az alagsort. Számos rendezvény és továbbképzés köthető a nevéhez, ő szervezte meg először például az Erdélyi Orvosnapokat, amelynek idén lesz a 23. kiadása. Számos érdemrendben és kitüntetésben részesült. 2004-ben vonult nyugdíjba, 2007-ben pedig jelen lehetett a kórház szakkönyvtárának névadó ünnepségén, amelyet róla neveztek el. Hosszan tartó betegség után 2014-ben hunyt el.
A pénteki előadáson az özvegye is jelen volt, aki a bemutató végén néhány szóban elmondta, hogy Kelemen Józsefben jó és szerető férjre talált, és megköszönte azt, hogy ilyen formában is megemlékeznek életéről és munkásságáról. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódik szombaton.
Diana Șoșoacă hétfőn bejelentette, hogy indul az államelnök-választáson.
Huszonöt év letöltendő börtönre ítélte hétfőn a Temes megyei törvényszék azt az orvostanhallgatót, aki tavaly márciusban Temesváron 50-nél több késszúrással megölte a barátnőjét, aki a diáktársa is volt.
Hídfőnek ütközött egy alkoholos befolyás alatt vezető férfi Kecsetkisfalud közelében, de rajta kívül fél tucat ittas sofőrt igazoltatott a rendőrség Hagita megyében hétvégén – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A kormány által jóváhagyott menetrendnek megfelelően ezen a héten elkezdődik az államelnök-választás időszaka.
Az ANAF által összesített adatok szerint az állam által 2024-ben az alkoholos italok értékesítéséből beszedett jövedéki adók több mint 60 százalékát (1,22 milliárd lej) a szeszesital-ipar utalta át, és továbbította a Spirits Romániának.
Több mint 1,1 millió madarat figyeltek meg Romániában az országos szintű vízimadár számlálás során januárban. A felmérés szerint a vízimadarak teljes egyedszáma majdnem 150 ezerrel nőtt.
Összesen 25 helyszínen tartanak házkutatást hétfőn a rendőrök Ialomița, Prahova, Ilfov és Teleorman megyében, a két halálos áldozatot és több sérültet követelő urziceni-i tömegverekedés ügyében.
Fagyra és havazásra vonatkozó elsőfokú (sárga kódjelzésű) figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vetített képes előadást szerveznek a Székely Nemzeti Múzeum megalakulásának 150. évfordulója alkalmából Lemhényben február 20-án – olvasható a múzeum honlapján.
Kit hívjunk meg az esküvőre? Milyen legyen a meghívó, a menyasszonyi ruha? Mi legyen a lakodalmi menü? Kezdődik az ara-para! Vajon te mennyire ismered az esküvői szokásokat? A Rádió Gaga Ara-para elnevezésű játékában ez most könnyen kiderülhet.
szóljon hozzá!