Fotó: Barabás Hajnal
Szakmai konferenciával emlékeztek meg az öt éve elhunyt Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, nemzetközi hírű neuropatológusról a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház róla elnevezett könyvtárában pénteken. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódik szombaton.
2019. október 18., 20:042019. október 18., 20:04
A Dr. Kelemen József Patológiai Napok elnevezésű kétnapos szakmai rendezvény megnyitóján, pénteken Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, fontosnak tartották, hogy megemlékezzenek az öt éve elhunyt Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, nemzetközi hírű neuropatológusról, aki
A továbbképzőnek is elismert rendezvényt a patológia osztály kezdeményezte, a kórház menedzsere pedig arra bátorította a többi osztályt, hogy ők is kezdeményezzenek hasonló eseményeket, megemlékezve olyan orvosokról, személyekről, akik sokat tettek a kórházért.
A megnyitót követően Iurcsuk Olga törvényszéki orvostanász és kórbonctanász főorvos, osztályvezető orvos elődjének életútját, megvalósításait, munkásságát, tudományos eredményeit ismertette a jelenlévőkkel In memoriam Dr. Kelemen József címmel. Mint mesélte,
Kelemen József 1934-ben született Szászrégenben értelmiségi családban, édesapja kántortanító volt, a családja születése után egy évvel Marosvásárhelyre költözött, itt nevelkedett fel, itt végezte az elemi és középiskolát. A mai nevén a Bolyai Farkas Gimnáziumban, ahol 1948–1952 között tanult, Nagy Ferenc volt a kedvenc tanára, aki természettudományokat oktatott, ekkor döntötte el, hogy ezen a területen folytatja tanulmányait, így felvételizett sikeresen az időközben Marosvásárhelyre költöztetett kolozsvári orvosi egyetemre, ahol magyar nyelven folyt az oktatás. A felsőoktatási képzése alatt nyaranként klinikákon dolgozott, és professzorai irányítása alatt már ekkor több kutatásban vett részt. Érdeklődése az anatómia, bonctan, az idegrendszer működése felé irányult, szakvizsgadolgozata megírása előtt már kilenc dolgozatot írt, amelyek különböző szaklapokban közöltek le.
Fotó: Barabás Hajnal
1956-ban elvették tőle politikai okokra hivatkozva a korábban számára megítélt köztársasági ösztöndíjat, ami jelentős díjnak számított, hiszen 1200 diák közül csak három részesülhetett benne. Az államvizsgája után Bátoson dolgozott vidéki körorvosként négy éven át, ahol szeretettel ápolta betegeit. 1962-ben nyílt rá lehetősége, hogy a Román Tudományos Akadémia újonnan megalakult marosvásárhelyi kutatóintézetében megpályázhasson egy állást a neuropatológia szakon, ahová fel is vették. 1965-ben Bukarestben szakvizsgázott kórszövettanból és kórbonctanból, doktori tézisét az allergiás agyvelőgyulladásról írta. 1972-ben megkapta az orvostudományok doktora és a kórboncnoki főorvos címet.
Miután nem vették fel a marosvásárhelyi orvosi egyetem patológiai osztályán meghirdetett docensi állásra, és miután hiába várták Budapesten, nem tudott kitelepedni, mert elutasították a hatóságok ebbéli kérelmét, ezért 1975-ben úgy döntött, a csíkszeredai kórházban folytatja munkáját kórboncnok főorvosként. Felesége és két lánya azonban nem követte őt a hargitai megyeszékhelyre, így válással végződött a kapcsolatuk. 1977-től a törvényszéki orvostan vezetőjévé is kinevezték. Mindkét osztályt tíz éven át vezette, amelyek a nagy kórház alagsorában működtek sokáig. Közben új családot alapított.
– jegyezte meg az előadó.
Jelentős kutatási eredményei közé tartozik többek között 11 sejtfestési módszer javítása, nem egyet mai napig gyakran használnak, például a Kelemen József-féle ezüstimpregnációs festést, ugyanakkor leírta az emberi mandula beidegződését. Továbbá Dr. Megyes Tibor sebészkollégájával együtt továbbfejlesztett egy módszert, amellyel gyorsan meg tudták állapítani az emlődaganatokból vett minta alapján, hogy rosszindulatú vagy sem az adott daganat. Már műtét közben meg tudták ezzel a módszerrel vizsgálni a sejteket, és rosszindulatú daganat esetén annak tudatában folytatták az operációt, így nem kellett a vizsgálat eredményére hosszasan várva, adott esetben a betegnek újabb műtéten átesnie.
Fotó: Barabás Hajnal
Büszkeséggel töltötte el, hogy 1994-ben az új kórházi épületszárnyba költözhetett a kórbonctan, így elhagyhatták az alagsort. Számos rendezvény és továbbképzés köthető a nevéhez, ő szervezte meg először például az Erdélyi Orvosnapokat, amelynek idén lesz a 23. kiadása. Számos érdemrendben és kitüntetésben részesült. 2004-ben vonult nyugdíjba, 2007-ben pedig jelen lehetett a kórház szakkönyvtárának névadó ünnepségén, amelyet róla neveztek el. Hosszan tartó betegség után 2014-ben hunyt el.
A pénteki előadáson az özvegye is jelen volt, aki a bemutató végén néhány szóban elmondta, hogy Kelemen Józsefben jó és szerető férjre talált, és megköszönte azt, hogy ilyen formában is megemlékeznek életéről és munkásságáról. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódik szombaton.
Letette a hivatali esküt vasárnap reggel az alkotmánybíróság három új bírája, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Drago
Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
szóljon hozzá!