
Egyre több laptopra van szükség. Az online oktatás...
Fotó: Haáz Vince
Soha nem látott mértékben nőtt meg idén a laptopok behozatala az Európai Unióban a koronavírus-világjárvány következtében. Az Eurostat friss felmérése szerint a tagországok közül Romániában jegyezték a legnagyobb növekedést: közel 40 százalékkal emelkedett meg az országba külföldről behozott laptopok száma a tavalyhoz képest.
2020. november 08., 09:382020. november 08., 09:38
A világjárvány a korábban megszokott mindennapok számos területét alakította át, így a munkavégzést és az oktatást is, amelyek sok esetben az online térbe költöztek át. Ehhez megfelelő digitális eszközökre volt szükség, ami meg is látszik az eladásokon: az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat friss elemzése szerint
Mint a felmérésben részletezték, a korábbi években mindig novemberben tetőzött az uniós laptopimport az év végi vásárlási láznak köszönhetően, idén azonban
A legnagyobb beszállító Kína volt, onnan származott az Unión kívülről behozott eszközök 90 százaléka (4,4 milliárd euró értékben). A tagországok között ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg.
Második helyen Dánia áll 35 százalékos növekedéssel, majd Szlovákia következik 27 százalékkal. Magyarországon 12 százalékos növekedést jegyeztek, a lista végén szereplő Észtországban viszont 0,3 százalékos csökkenést.
... és az otthoni munka miatt is megnőtt rájuk a kereslet
Fotó: Gecse Noémi
A digitális eszközök, így a laptopok iránti kereslet megugrása várható volt a világjárvány okozta átalakulások miatt – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint mondta,
Többgyerekes apaként saját példájukat említette. „Még az óvodás kislányomnak is vannak online órái, tehát a három gyerek egyidőben kell kövesse az internetes tananyagot, emellett pedig jómagam is órákat tartok, tehát tulajdonképpen négy laptopra és négy szobára lenne szükségünk. Persze nincs ennyi, és rengeteg család küszködik jelenleg ezzel a problémával” – hangsúlyozta Szabó Árpád. Hozzátette: az online oktatás eszközbeszerzésre, az otthoni munkavégzés pedig az géppark megújítására kényszerítette a lakosságot, mivel a gördülékeny munkavégzéshez megfelelő eszközre van szükség. Emellett a szakember szerint
„A többi tagországban magasabb volt az életszínvonal, szinte minden család rendelkezett már laptoppal, ezért értelemszerűen kevesebbet kellett beszerezniük. Romániában jóval gyengébb volt az ellátottság, az elmaradás pótlására pedig több eszközre volt szükség, így hangsúlyosabb lett a növekedés is” – emelte ki a közgazdász, aki arra is kitért, hogy mindezek mellett a szegényebb sorsú gyerekek számára kiírt eszközbeszerzési támogatások is befolyásolták a számokat.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
1 hozzászólás