Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:08

Amikor a félfülű figyel, avagy A gyermek neve

17:43

Lehet szavazni a legjobb természetfotókra

17:25

Lakóház lángolt Nyárádszereda mellett

17:10

Egy hónap haladékot kaptak, nyár végéig elkészülhet a székelymagyarosi kultúrotthon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

„Csak” Sepsiszentgyörgy mellett nyolc patak száradt ki – aggasztó jelek a természet felől

A Sepsiszentgyörgy és Illyefalva közötti közigazgatási határt jelentette egykor a Pál pataka – ami ma már csak egy száraz meder

Fotó: Bodor Tünde

Sepsiszentgyörgy déli határában a közelmúltban nyolc patak száradt ki. Az aggasztó jelenségre Csákány László közbirtokossági elnök, környezeti szaktanácsadó hívta fel a figyelmet, aki egy csendes ökológiai összeomlás körvonalazódását látja a térségben.

Bodor Tünde

2025. augusztus 15., 21:082025. augusztus 15., 21:08

2025. augusztus 15., 22:032025. augusztus 15., 22:03

„A természet finom jelzéseit hajlamosak vagyunk nem észrevenni, de ha még ha látjuk is őket, vállat vonunk vagy behunyjuk a szemünk, míg körmünkre nem ég a gyertya” – véli Csákány László közbirtokossági elnök, környezeti szaktanácsadó, aki az általa huszonöt éve megfigyelt szemerjai erdőségekben tapasztalható változásokra hívta fel a figyelmünket.

Egy csendes ökológiai összeomlás körvonalazódik a várostól délre – és vélhetően nemcsak ott, hiszen az időjárás hatásai nem korlátozódnak erre a pár négyzetkilométernyi területre.

Először a Tok egyik mellékágának, a Pál-patakának a forrásához megyünk, ám víznek nyoma sincs. Hogy egykor mégis volt, azt jelzi a helyszínen a növényzet, a fűzfák az egykori meder partján. A közeli dombokon erdők vannak, de még az erdők sem tudnak annyi vizet visszatartani, hogy a földből fakadó forrás bár egy vékony vízsugárral folyjon. A szórványos záporok után még őrzött egy kis vizet a meder, de nem így volt ez egykoron:

húsz éve még autóval sem lehetett keresztülmenni a bővizű vízfolyáson, mely markánsan jelezte a Sepsiszentgyörgy és Illyefalva közötti közigazgatási határt.

Eközben kicsit odébb a Szemerja-patak völgye a heves májusi esőzések után – melyek több háromszéki településen áradásokat is okoztak – tizennyolc nappal ismét száraz volt, miközben régebben a felső folyása melletti területet Dugás-mezőnek hívták, mert ott több gátat is építettek a helyiek.

A hódok által meggyűjtött víz jelenti a túlélést madaraknak, vadaknak

Fotó: Bodor Tünde

„Gyermekkoromban mi is itt bandáztunk, mindegyik csapat megépítette a saját strandját” – emlékezik vissza a közbirtokossági elnök, aki tősgyökeres szemerjai lakos. Néhány kilométerrel odébb, az Előpatak felé vivő út mentén a népszerű Büdöskút hozama is harmadára csökkent, az, hogy most két csorgója is működik, kivételesen örvendetes tény. Szomorú leltár ez, hiszen

a patakok vize egy egész ökoszisztéma működéséhez szükséges, a talaj víztartalma is meghatározó az általunk nem látható, talán jelentéktelennek minősített mikroorganizmusok, bogarak világára nézve, amely azonban a madarak és minden más mezei-erdei állat táplálékláncának alapját képezik.

Szegényebb lesz a természet körülöttünk, és későn kapunk majd észbe – ezt próbálja megelőzni a vészharang kongatásával a közbirtokosság vezetője.

Ha békalencsés a víz, jobb és több, mint a semmi, és az egész környezetében működtet egy ökológiai rendszert

Fotó: Bodor Tünde

A hódoktól kell tanulnunk

A megoldás lehetőségére a Tok-pataka egy másik szakaszán bukkantak a szakemberek. Itt hódok telepedtek meg, ez az állatok gátjaikkal több vízlépcsőt képeztek, és mintegy 6-7 köbméter vizet gyűjtöttek fel a mederben. Ez az egyedüli ivóhely a vadak és háziállatok számára a tágabb környéken.

A „kártékony” hódoknak köszönhetően a vizesen tartott meder partján nádas alakult ki, és madarak fészkelnek.

Csákány László szerint az embernek tanulnia kellene a hódoktól, hiszen ők elég intelligensek ahhoz, hogy megteremtsék a saját életfeltételeiket. Ezzel szemben

az emberi beavatkozások, mint az 1900-as évek elején végrehajtott patakszabályozások, hozzájárultak a jelenlegi problémákhoz.

Aggasztó a kérdés, hogy a város artézi kútjainak hozama vajon meddig marad állandó.

Medvenyom is van a Tok pataka mellett – odébb pedig tehenek patájának nyoma

Fotó: Bodor Tünde

Globális probléma, helyi cselekvés

A patakok apadása mögött álló okokat lehet vitatni, de a következményeket mi és utódaink szenvedjük el, ezért a cselekvés elengedhetetlen. A beszélgetőpartner felhívja a figyelmet a környezetbarát közlekedés fontosságára, utalva a járművek által kibocsátott hőre, amely fűti az atmoszférát.

Az előrejelzések szerint 2030-ra a globális vízigény 40 százalékkal fogja meghaladni az elérhető édesvízkészleteket.

„A hódok már cselekednek, de mi, emberek, mit teszünk?” Mementóként szolgálhat az 1945-ös szárazság, amikor Romániában 200 000 ember halt szomjan. A probléma megoldásához nagyobb léptékű intézkedésekre van szükség, hasonlóan a magyarországi patak-revitalizációs mozgalomhoz, amely igyekszik a tájban tartani a vizet.

Építhetünk ide tükörpalotákat, akármilyen nagyszerű várost, ha tíz-húsz év múlva nem lesz vizünk... A víz visszatartása jelentheti a mi autonómiánkat”

– szögezte le Csákány.