Hirdetés
Hirdetés

„Annál nincs rosszabb, amikor egy rossz írást közöl a szerkesztő”

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Magyarországi irodalmi lapok szerkesztőit látta vendégül a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A szerkesztők Murányi Sándor Olivér meghívására érkeztek Erdélybe, hogy találkozhassanak a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi közönséggel.

Péter Beáta

2017. június 30., 11:522017. június 30., 11:52

Csuhai István, az Élet és Irodalom szerkesztője, Keresztes József (Jelenkor), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy), Kabai Lóránt (MŰÚT), Orcsik Roland (Tiszatáj), valamint Erdei L. Tamás íróval való találkozásról Murányi Sándor Olivér elmondta, ez egy első alkalom, amikor a magyarországi lapok képviselői szervezetten találkoznak az erdélyi közönséggel, és remélik, folytatása is lesz a kezdeményezésnek.

A szerkesztők a beszélgetés első részében bemutatták a lapot, ahol dolgoznak, és röviden vázolták annak koncepcióját.

Hirdetés

Az ÉS első száma 1957-ben jelent meg, a rendszerváltás után átalakult a lap struktúrája

– mutatta be elsőként Csuhai István. A lap ugyan a '89 előtti tartalmát nem, de a külalakját megőrizte, továbbra is újság-formátumban jelenik meg, jelenleg 24 oldalas, amelynek az első része közéleti, a második felében szépirodalmi szövegek, könyvkritika, mű- , színház- és filmkritika olvasható.

Rovatrendszerszerűen működik, egy-két szerző írja rendszeresen a különböző rovatokba tartozó cikkeket. Magyarországi viszonylatban elég nagy példányszámban jelenik meg – 16 ezer –, ami a szerkesztő szerint azt mutatja, hogy az ÉS képes kitörni a szűk irodalmi közeg határain túlra.

Noha Pécsen jelenik meg, nem csak kimondottan pécsi lap a Jelenkor.

Van szépirodalmi rovata, képzőművészeti, kritika rovata is többek között. A honlapján megtalálható az összes lapszám, és ott olyan anyagokat is közölnek, amelyek nyomtatásban nem olvashatóak – tudtuk meg Keresztes József.

A kilencedik évfolyamánál tartó Tempevölgy egy balatonfüredi folyóirat.

„Balatonfüred nagyon büszke a kulturális múltjára, de ez kényelmes is tud lenni, mert a holt szerzőknek nem kell honoráriumot fizetni és nem is szólnak vissza. De volt igény arra, hogy legyen egy Balaton-parti kulturális központ, hogy a kortárs irodalmat is behozzuk, ezért alapították meg a folyóiratot. Aztán utolérte a provincializmus, négy év után úgy látta a város, hogy nincs értelme finanszírozni, ha nem történik váltás. Ekkor egy új szerkesztőséggel nekiálltunk új koncepciót gyártani. Így alakult ki a mostani arculata, van szépirodalmi rovat és különböző tematikus összeállítások olvashatók benne. Egy nagy városban meg lehet csinálni, hogy egy szerkesztőgárda folyamatosan ott álljon a folyóirat mögött, de kevésbé egy kisvárosban. Ezzel küzdünk folyamatosan, próbálunk kapcsolatokat kiépíteni” – magyarázta Tóbiás Krisztián.

Talán a legszebb folyóirat jelenleg a magyar irodalmi lapok közül, mivel a kezdetektől az volt a céljuk, hogy ne csak olvasni legyen jó, hanem kézbe venni is – hangsúlyozta a MŰÚT-ról Kabai Lóránt. A lapnak erős kritika rovata van, jó a kapcsolatuk a különböző kiadókkal, interjúkat közölnek és van képregény rovatuk is.

Odafigyelnek a pályakezdőkre, akikkel különböző kreatív műhelyekben foglalkoznak.

A tehetséggondozás fontosságát emelte ki Orcsik Roland is, a Tiszatáj szerkesztője.

Idézet
Egy folyóiratnak a legnagyobb erőssége, ha fel tud mutatni olyan szerzőket, akiket istápolt, és azok aztán nem csak az adott lapban, hanem más lapokban is kezdenek publikálni.

Az 1947-ben Szegeden alapított irodalmi lap egyik alapelve, hogy nem csak a kortárs magyar irodalomra, hanem a szomszédos kultúrákra és az egyetemes magyar irodalomra is odafigyelnek. A Tiszatáj Alapítvány könyvkiadóként is működik, antológiákat jelentetnek meg, egyik sorozatukban a szomszédos kortárs irodalmakat mutatják be.

Mumus-e a szerkesztő?

Murányi kérdésére reagálva, a szerkesztői munkáról beszélgettek a részvevők. A téma kapcsán Orcsik Roland azt is megosztotta a jelenlevőkkel, hogy

volt már olyan szerző, akinek mivel nem közölte az írását, az gúnyverset költött róla.

De arra is volt példa, hogy bepanaszolták őket a helyi polgármesteri hivatalnál, hogy nem a szegedi életet képviselik. Kabai Lóránt elmondta, ő igyekszik mindenkinek válaszolni levélben, aki szövegeket küld be hozzuk, és a visszautasító levelet kíméletesen is meg lehet írni.

A szerkesztő feladatai

A Tempevölgynél folyamatos probléma, hogy valamelyik szerzőnek nem közlik az írását. De Tóbiás Krisztián úgy tartja, válogatni kell, nem lehet mindent közölni.

Idézet
Folyamatos problémaként jelentkezik, hogy ha valakit nem közlünk, akkor az megpróbál különböző ötletekkel bevágódni, ahelyett, hogy saját magán gondolkodna el. Annál nincs rosszabb, amikor egy rossz írást közöl a szerkesztő, és a szerzőben azt az érzést kelti, hogy ez most nagyon jó, mert közöltük. Többet árt, mint használ.

Keresztes József éveken keresztül volt szerkesztő. Úgy véli, aki folyóiratot szerkeszt, konfliktust kell vállalnia, anélkül nem megy. A szerkesztő néha rossz szövegeket is kell közöljön fontos szerzőktől, ha nem akarja elveszíteni, ugyanakkor diplomáciai munka is ez. Egyik feladata, hogy felépítse a szerzőket a lap körül, és a laphoz kösse őket.

Idézet
A szerkesztői tudatosság a különböző döntések mátrixában jelenik meg. És nem csak a visszautasítás, amelyet nagyon sok gesztussal lehet közölni.

Csuhai István rámutatott, amit az olvasó nyomtatott formában lát, az a szerkesztői munka legkisebb része. A szerkesztőségbe beérkező szövegek tíz százalékának vitathatatlanul be kell kerülnie, hatvan százalékának nem, és a fennmaradt harminc százalékról el kell dönteni, hogy mi legyen vele. Mint mondta, azon kevés lap közé tartozik az ÉS, ahol van szerkesztői fogadóóra.

A találkozó végén a kultúratámogatásról, a folyóiratok támogatásáról osztották meg gondolataikat, majd a saját szövegeikből olvastak fel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 12., szerda

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely

Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után

Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után
2026. augusztus 12., szerda

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás

Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás
2026. augusztus 12., szerda

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten

Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát

Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát
2026. augusztus 12., szerda

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 

Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 
2026. augusztus 12., szerda

Epilepsziás rohamot kaphatott a Brassó központjában két gyalogost halálra gázoló sofőr

A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.

Epilepsziás rohamot kaphatott a Brassó központjában két gyalogost halálra gázoló sofőr
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Elutasítja három tanügyi szakszervezet az oktatási bérezésről szóló legújabb javaslatot

Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.

Elutasítja három tanügyi szakszervezet az oktatási bérezésről szóló legújabb javaslatot
2026. augusztus 12., szerda

Máris érkezett egy érthető magyarázat az inflációcsökkenésre, semmi okunk az örömre

Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.

Máris érkezett egy érthető magyarázat az inflációcsökkenésre, semmi okunk az örömre
2026. augusztus 12., szerda

Megszavazták a törvénymódosítást – csökken az igazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszáma

Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Megszavazták a törvénymódosítást – csökken az igazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszáma
Hirdetés