Balánbánya nem kér a Harvízből

Balánbányán a beruházásokhoz szükséges önrész is hiányzik

A döntés a február 15-i, keddi helyi tanácsülésen született, ahol az önkormányzati testület tagjainak többsége a visszalépés mellett szavazott. A történet azonban nem most kezdődött, már a tavaly ősszel felmerült a visszalépés lehetősége – számolt be az előzményekről Nistor Imre balánbányai alpolgármester. A keddi tanácsülésen a tanácsosok többsége támogatta a visszalépést, és erről szóló határozat is született.

A város számára jelentős beruházásokat helyezett kilátásba a közösségi fejlesztési egyesület és a regionális vízszolgáltatóval kötött szerződés – európai uniós források támogatásával újulna meg a városi vízmű, a helyi derítőállomás, illetve a mellékutcákban levő vízházak, valamint 250 méter régi vízvezetéket is kicserélnének. Ez utóbbi, a vízvezetékek kérdése egyike azoknak a műszaki részleteknek, amelyek a nézeteltéréseket eredményezték. „Balánbányán a vízvezeték 40 éve készült, eléggé elhasználódott, és ez a 250 méter nagyon kevés” – vélte az alpolgármester, hozzátéve, ezt is nehezményezik az ellenzők.

Az önrészt nem könnyű elővenni

„Kezdetben az volt az elképzelés, hogy a beruházások 1,8 százalékát biztosítják önrészként a települések, illetve a 6,8 százalékot tenne hozzá a szolgáltató hitelfelvétel útján, ezt pedig beszámítanák a víz árába. Aztán úgy alakult, hogy mégis az önkormányzatoknak kell ezt is biztosítani, azzal a segítséggel, hogy a megyei önkormányzat a 6,8 százalék felét kifizeti” – mondta el Nistor Imre, aki szerint Balánbánya esetében a tervezett beruházások értéke eléri a 9 millió 600 000 eurót, ebből az önrész 800 000 euró lenne. Az alpolgármester szerint, ha a megyei önkormányzat ígérete valósággá válik, akkor is 400 000 eurót kell az önkormányzatnak biztosítania, aminek az előteremtése nagy gond, csak hitelből lehetne megoldani. „Biztos, hogy nem jó nekünk a kilépés, mert elveszíthetjük a befektetéseket, és alternatíva nélkül maradunk, de az önrészt sem tudjuk kifizetni. Patthelyzet van” – értékelt az alpolgármester.

Az alkalmazottak és mások is tiltakoznak

Balánbányán a Harvíz Rt. a vízszolgáltató, ez az önkormányzati döntés azt is jelenti, hogy a város megválik a cégtől is, és ismét saját kezébe veszi a szolgáltatást. A határozat hírére a Harvíz Rt. balánbányai alkalmazottai tiltakozásképpen bevonultak a tanácsterembe, és magyarázatot kértek. „Ebben az esetben, ha a város visszaveszi a szolgáltatást, akkor az alkalmazottak is visszakerülnek” – mondta Nistor Imre, aki eléggé óvatosan nyilatkozott a továbbiakat illetően. Mint elmondta, a már említett határozatot elküldik a prefektusi hivatalhoz jóváhagyás céljából, és az is elképzelhető, hogy nem kap pozitív véleményezést. Arról is hallott, hogy több civil szervezet óvást készül benyújtani a határozat ellen, akár a bíróságon is.

A megyei önkormányzat az igazságszolgáltatáshoz fordul

„A határozat érvénybe lépéséig még van, és erről a lakosság is állást kellene foglaljon” – reagált Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke a történtekre. „Negyedévente belépnek és kilépnek, ez az ottani tanácsosok komolytalan hozzáállást tükrözi, de 9 millió euróval játszanak, és ezért feleősséget is kell vállaljanak, a város elzárhatja teljesen magát így a megyétől, Bukaresttől és Brüsszeltől is. Sajnos, személyes ambíciók miatt van ez, ki lesz a tanácsosok közül alkalmazott Harvíznél?, kinek a cége vagy érdekeltségi körébe tartozó cég legyen az esetleges „alternatív” vízszolgáltató, tehát pitiáner, kicsinyes érdekek, amiért az igazságszolgáltatáshoz fogunk fordulni” – mondta az elnök. Borboly szerint a megyei önkormányzat biztosítja az említett önrész felét, erre az évre egy rész már rendelkezésre áll, és a másik felébe is bepótolnak.

Zólya László: nekünk könnyebb

A Harvíz Rt. igazgatója, Zólya László szerint az általuk kiszolgált 15 település közül Balánbányán van a legrosszabb állapotban az ivóvízrendszer. „Ezért is harcoltunk azért, hogy az uniós pályázat értékét a korábbi 6 millió helyett feltornásszuk 9 millió 600 ezerre, és így a város korszerű vízművet, derítőállomást is kapjon. „A környezetvédelmi minisztérium nemzetközi konzulens cégeket bízott meg víz- és csatornarendszerek felmérésével, ezek alapján tették meg a javaslatokat a szükséges beruházásokra. Ez 2007–2008-ban volt, amikor még a Harvíz a láthatáron sem volt. Itt egy német cég bukaresti képviselete vizsgálta meg a rendszert, és javasolt beruházásokat, amelyeket a helyi tanács elfogadott, és nem észrevételezett. Ez a mesterterv 220 méter vezeték kijavítását irányozta elő a Virág utcában, és 5900 méternyi új vezeték elkészítését írja elő. Ez része a tervezett beruházásoknak” – mondta Zólya. Az igazgató szerint az eredeti pályázati kiírásban 2 százalékos önrész szerepelt az önkormányzatok számára, ez később módosult úgy, hogy a regionális szolgáltató erősségét bizonyítandó vegyen fel egy hitelt a beruházás 7,6 százalékát finanszírozva. „A Hargita Víz Egyesület dönti el, hogy ezt a hitelt a cég veszi fel állami garanciával, vagy az önkormányzatok teremtik elő a beruházásokkal arányosan. Erről még nem született döntés” – hangsúlyozta az igazgató, rámutatva, hogy a megye felvállalta, ha az önkormányzatok előteremtik az önrészt, ennek 30–40 százalékát állja.

Az igazgató szerint az 1,8 százalék Balánbánya esetében 175 000 euró, a 7,6 százalék 510 000 euró. Ha ebből 255 000 eurót a megyei önkormányzat fizet, a 376 000 eurót kellene három év alatt előteremteni – ezért pedig ige jelentős beruházás történik. „A megvalósíthatósági tanulmányt kellett volna elfogadnia a helyi tanácsnak, hogy egységes döntés születhessen az egyesületen belül, de tavaly november óta halogatják az ügyet Balánbánya miatt, mert már egyszer hoztak egy ilyen határozatot” – mondta Zólya, aki úgy értékeli, havi 5000 lejt nyer a cég azzal, ha kivonul Balánbányáról, mert az ottani szolgáltatás veszteséges.