
Több újévi szokás az étkezéshez köthető.
Fotó: Freepik
Temérdek régi szokás köthető az újévhez, sokat közülük pedig a mai napig tartanak Székelyföldön – noha nem mindenki teszi is az meggyőződésből. Többeket megkérdeztünk, hogy összegyűjtsük: mik azok a szokások, esetenként babonák, amik még mindig élnek.
2025. január 01., 19:042025. január 01., 19:04
A legtöbb újévi szokást és babonát szilveszter napján „kezdik el” az emberek, de sokaknak fontos, hogy éjfél után is tartsák. Vannak azonban olyan hagyományok is, amik kifejezetten csak az új évben esedékesek. Lássunk néhányat.
A hagyomány szerint szilveszter napján szigorúan kell étkezni, az ételünk ugyanis meghatározza az újévi szerencsénket.
A disznó ezen az elven megengedett, hiszen azok „előrefele túrnak”. A legdivatosabb újévi étel azonban még mindig a lencse, a lencse formája ugyanis hasonlít az érmékre, így ha lencsét fogyasztunk, pénzben gazdag évünk lesz.
Több babona azonban nem az étkezéshez köthető. A nők körében hagyomány a piros ruhanemű viselete újévkor, hogy a következő fejezetet a szenvedély és a szerelem színében köszönthessék. Újabban divatos lett az a spanyol szokás nálunk is, hogy
Minden szőlőszem után egyet kívánunk, így biztosítjuk a szerencsénket egész évre.
Újabban a Tiktokon terjedő spanyol szokás is meghonosodott nálunk, miszerint szőlőt kell enni éjfélkor.
Fotó: Orbán Orsolya
Divatos továbbá mind a nők, mind a férfiak körében, hogy pénzzel a zsebünkben kell köszöntsék az új évet.
A legtöbb szokás nem szilveszter napjához, hanem már az újévhez kapcsolódik. A hagyomány szerint például újév napján először a férfi kell belépjen a házba, hiszen ő jelképezi a stabilitást.
Sokaknak az is fontos, hogy ne kezdjék tartozással az új évet, ha azonban mégis átcsúszott az adósságunk, érdemes az év első napján pótolni, de legalábbis egy részét.
Sokan tartják azt a régi időkre visszanyúló szokást is, hogy újév napján nem szabad takarítani, mert azzal „kiseperhetjük” a szerencsét. Az újévi fogadalmak is szorosan az év első napjához köthetők, sokan azonban már éjfél után elmondják azokat a terveiket, amikhez tartani szeretnék magukat az új évben.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek szokásként tartják magukat ezekhez a babonákhoz, szerintük sokkal inkább játékos, mintsem komoly hiedelmek ezek.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
1 hozzászólás