
Több újévi szokás az étkezéshez köthető.
Fotó: Freepik
Temérdek régi szokás köthető az újévhez, sokat közülük pedig a mai napig tartanak Székelyföldön – noha nem mindenki teszi is az meggyőződésből. Többeket megkérdeztünk, hogy összegyűjtsük: mik azok a szokások, esetenként babonák, amik még mindig élnek.
2025. január 01., 19:042025. január 01., 19:04
A legtöbb újévi szokást és babonát szilveszter napján „kezdik el” az emberek, de sokaknak fontos, hogy éjfél után is tartsák. Vannak azonban olyan hagyományok is, amik kifejezetten csak az új évben esedékesek. Lássunk néhányat.
A hagyomány szerint szilveszter napján szigorúan kell étkezni, az ételünk ugyanis meghatározza az újévi szerencsénket.
A disznó ezen az elven megengedett, hiszen azok „előrefele túrnak”. A legdivatosabb újévi étel azonban még mindig a lencse, a lencse formája ugyanis hasonlít az érmékre, így ha lencsét fogyasztunk, pénzben gazdag évünk lesz.
Több babona azonban nem az étkezéshez köthető. A nők körében hagyomány a piros ruhanemű viselete újévkor, hogy a következő fejezetet a szenvedély és a szerelem színében köszönthessék. Újabban divatos lett az a spanyol szokás nálunk is, hogy
Minden szőlőszem után egyet kívánunk, így biztosítjuk a szerencsénket egész évre.
Újabban a Tiktokon terjedő spanyol szokás is meghonosodott nálunk, miszerint szőlőt kell enni éjfélkor.
Fotó: Orbán Orsolya
Divatos továbbá mind a nők, mind a férfiak körében, hogy pénzzel a zsebünkben kell köszöntsék az új évet.
A legtöbb szokás nem szilveszter napjához, hanem már az újévhez kapcsolódik. A hagyomány szerint például újév napján először a férfi kell belépjen a házba, hiszen ő jelképezi a stabilitást.
Sokaknak az is fontos, hogy ne kezdjék tartozással az új évet, ha azonban mégis átcsúszott az adósságunk, érdemes az év első napján pótolni, de legalábbis egy részét.
Sokan tartják azt a régi időkre visszanyúló szokást is, hogy újév napján nem szabad takarítani, mert azzal „kiseperhetjük” a szerencsét. Az újévi fogadalmak is szorosan az év első napjához köthetők, sokan azonban már éjfél után elmondják azokat a terveiket, amikhez tartani szeretnék magukat az új évben.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek szokásként tartják magukat ezekhez a babonákhoz, szerintük sokkal inkább játékos, mintsem komoly hiedelmek ezek.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás