
Több újévi szokás az étkezéshez köthető.
Fotó: Freepik
Temérdek régi szokás köthető az újévhez, sokat közülük pedig a mai napig tartanak Székelyföldön – noha nem mindenki teszi is az meggyőződésből. Többeket megkérdeztünk, hogy összegyűjtsük: mik azok a szokások, esetenként babonák, amik még mindig élnek.
2025. január 01., 19:042025. január 01., 19:04
A legtöbb újévi szokást és babonát szilveszter napján „kezdik el” az emberek, de sokaknak fontos, hogy éjfél után is tartsák. Vannak azonban olyan hagyományok is, amik kifejezetten csak az új évben esedékesek. Lássunk néhányat.
A hagyomány szerint szilveszter napján szigorúan kell étkezni, az ételünk ugyanis meghatározza az újévi szerencsénket.
A disznó ezen az elven megengedett, hiszen azok „előrefele túrnak”. A legdivatosabb újévi étel azonban még mindig a lencse, a lencse formája ugyanis hasonlít az érmékre, így ha lencsét fogyasztunk, pénzben gazdag évünk lesz.
Több babona azonban nem az étkezéshez köthető. A nők körében hagyomány a piros ruhanemű viselete újévkor, hogy a következő fejezetet a szenvedély és a szerelem színében köszönthessék. Újabban divatos lett az a spanyol szokás nálunk is, hogy
Minden szőlőszem után egyet kívánunk, így biztosítjuk a szerencsénket egész évre.
Újabban a Tiktokon terjedő spanyol szokás is meghonosodott nálunk, miszerint szőlőt kell enni éjfélkor.
Fotó: Orbán Orsolya
Divatos továbbá mind a nők, mind a férfiak körében, hogy pénzzel a zsebünkben kell köszöntsék az új évet.
A legtöbb szokás nem szilveszter napjához, hanem már az újévhez kapcsolódik. A hagyomány szerint például újév napján először a férfi kell belépjen a házba, hiszen ő jelképezi a stabilitást.
Sokaknak az is fontos, hogy ne kezdjék tartozással az új évet, ha azonban mégis átcsúszott az adósságunk, érdemes az év első napján pótolni, de legalábbis egy részét.
Sokan tartják azt a régi időkre visszanyúló szokást is, hogy újév napján nem szabad takarítani, mert azzal „kiseperhetjük” a szerencsét. Az újévi fogadalmak is szorosan az év első napjához köthetők, sokan azonban már éjfél után elmondják azokat a terveiket, amikhez tartani szeretnék magukat az új évben.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek szokásként tartják magukat ezekhez a babonákhoz, szerintük sokkal inkább játékos, mintsem komoly hiedelmek ezek.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás