
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária egyetemi docenst és pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
2023. november 24., 12:002023. november 24., 12:00
– Miben más a helyi termék a hipermarketekben található társaihoz képest?
– A különbséget az ember már az ízlelőbimbóin keresztül érezheti. Életviteli szempontból egyébként is az lenne az ideális, hogy idényzöldségeket és -gyümölcsöket fogyasszunk, hiszen sokkal ízesebb és egyben egészségesebb az, ami akkor érik meg, és nem ül hónapokig egy raktárban. Kecsegtető lehet, hogy februárban is paradicsomot együnk, de be kell látnunk, hogy akkor nem annak van az ideje, és jobb, ha átállunk a savanyú káposztára, ami sokkal jobb ízélményt biztosíthat.
Fotó: Emmer László
A pszichológiában gyakran használjuk a dallamtapadás kifejezést, hiszen köztudott, hogy
Amit gyerekként fogyasztottunk, mindig az lesz a referencia. Hiába keressük máshol, akár külföldön ugyanazokat az ízeket, egyszerűen nem fogjuk tudni megtalálni. Amin szocializálódtunk, az adja meg az ismerősség, az otthonosság érzését. A hipermarketekben lehetnek szépek és egészségesnek kinézők a termékek, de az ízük nem hazudtolja meg, hogy azokban nincs benne a termelő szíve, lelke.
Fotó: REL-kampány
– Azok számára, akik csak ismerkednek a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalmával, milyen tanáccsal tudsz szolgálni: hogyan induljanak el ezen az úton?
– Első lépésként azt javasolnám, hogy keresse fel a környezetében szerveződő vásárokat vagy a Helyénvaló boltot, és nézzen szét. Nem kell már az első alkalommal vásárolni. Az is elég, ha csak megengedi magának az időt arra, hogy kicsit szétnézzen, átvegye a vásár hangulatát.
A saját példámból kiindulva, én is így kezdtem el, és ma már nem tudom magam leállítani. Konkrétan bekarikázom a naptáramban, hogy mikor lesz vásár a környéken. Évek hosszú sora óta így már kialakult, hogy melyik termelőtől mit vásárolok. Kitől fűszert, kitől sajtot, kitől zöldség-gyümölcsöt.
Fotó: REL-kampány
Számomra a nehézség abban áll, hogy leállítsam magam a túlvásárlásban.
– Azon túlmenően, hogy a termelő számára visszajelzést jelent, ha tőle vásárolnak, mit jelent emberi kapcsolat szempontjából egy rövid ellátási láncban történő tranzakció?
– A helyi termlőktől való vásárlás alkalmával van lehetőség visszajelezni a termelőnek. El lehet mesélni, hogy a családból kinek ízlett az adott termék, mit szoktunk belőlük készíteni, sőt sokszor még receptcserére is alkalom nyílik. Gyakorlatilag
A hipermarketekben nincs lehetőség az emberi kommunikációra. A legtöbb esetben csak levesszük a terméket a polcról, becsippantjuk és rohanunk is tovább. A legtöbb esetben nem is tudjuk, honnan származik az a termék, amit elfogyasztunk. A helyi termék mögött ott van egy életmese, egy emberi történet.
A termelő számára is egy megerősítés, ha egy család élettörténetévé válik. Mint például a mi dinnyés nénink, aki már közel húsz éve az életünk része. A gyerekek rendszeresen kérik, hogy menjünk ki hozzá. Ugyanakkor arra is van lehetőségünk nála, ha esetleg nem olyan az íze a dinnyének, akkor visszavigyük és kicserélje. Erre egy hipermarketben mikor lenne lehetőségünk?
Fotó: REL-kampány
– Mi alapján választasz a helyi termelők közül?
– Nálam az eladó arca a döntő. Egy emberi arcra minden rá van írva. Általában, akik agresszíven rám akarják sózni a terméküket, azokat messziről elkerülöm. Az első pillanatban látom valakinek a személyén, hogy milyen lelkülettel dolgozik, mennyire szenvedélyesen csinálja azt amit. Szóba kell állni az emberrel, és biztosan megtaláljuk a számunkra megfelelő termelőt.
Ha érdekesnek találtad cikkünket, akkor oszd meg ismerőseiddel, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradj velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, a rövid élelmiszer-ellátási láncok szakértői és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Azt is megmutatjuk, hogy a mindennapjaidban milyen lépéseket tudsz tenni egy élhetőbb környezetért, miként támogathatod a helyi termelőket. Interjúinkat meghallgathatod a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhatsz meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
Látogass el a helyenvalo.ro/karacsony weboldalra is, és vásárolj helyi termékekből álló ajándékcsomagot szeretteidnek, akár céges partnereidnek!
(X – Fizetett hirdetés)
Fotó: REL-kampány
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.