„A helyi termék mögött ott van egy életmese”

Amit gyerekként fogyasztottunk, mindig az lesz a referencia. Hiába keressük máshol, akár külföldön ugyanazokat az ízeket, egyszerűen nem fogjuk tudni megtalálni. Amin szocializálódtunk, az adja meg az ismerősség, az otthonosság érzését. A hipermarketekben lehetnek szépek és egészségesnek kinézők a termékek, de az ízük nem hazudtolja meg, hogy azokban nincs benne a termelő szíve, lelke.

A saját példámból kiindulva, én is így kezdtem el, és ma már nem tudom magam leállítani. Konkrétan bekarikázom a naptáramban, hogy mikor lesz vásár a környéken. Évek hosszú sora óta így már kialakult, hogy melyik termelőtől mit vásárolok. Kitől fűszert, kitől sajtot, kitől zöldség-gyümölcsöt.

– Azon túlmenően, hogy a termelő számára visszajelzést jelent, ha tőle vásárolnak, mit jelent emberi kapcsolat szempontjából egy rövid ellátási láncban történő tranzakció?

– A helyi termlőktől való vásárlás alkalmával van lehetőség visszajelezni a termelőnek. El lehet mesélni, hogy a családból kinek ízlett az adott termék, mit szoktunk belőlük készíteni, sőt sokszor még receptcserére is alkalom nyílik. Gyakorlatilag

A hipermarketekben nincs lehetőség az emberi kommunikációra. A legtöbb esetben csak levesszük a terméket a polcról, becsippantjuk és rohanunk is tovább. A legtöbb esetben nem is tudjuk, honnan származik az a termék, amit elfogyasztunk. A helyi termék mögött ott van egy életmese, egy emberi történet.

A termelő számára is egy megerősítés, ha egy család élettörténetévé válik. Mint például a mi dinnyés nénink, aki már közel húsz éve az életünk része. A gyerekek rendszeresen kérik, hogy menjünk ki hozzá. Ugyanakkor arra is van lehetőségünk nála, ha esetleg nem olyan az íze a dinnyének, akkor visszavigyük és kicserélje. Erre egy hipermarketben mikor lenne lehetőségünk?

(X – Fizetett hirdetés)