„A családom mindkét ága erdélyi” – Vecsei H. Miklós hazatér, amikor Double Rise-ra jön

„Az első nap végére az arcok többségét már látásból ismered. Vannak, akikre még emlékszel az előző évekből. Először egy biccentés, aztán egy összemosolygás, egy közös korsó sör, és az esti nagyszínpados koncerten már egy családként állunk ott”.

Adni kell legalább egy mondatot, amivel hazamehet a közönség

A szórakozás is fontos, mondja, de ha nincs mögötte tartalom, meneküléssé válhat. Az előadóknak úgy kell gondolkodniuk, hogy adniuk kell valamit. Legalább egyetlen mondatot, amivel hazamehet a közönség, még akkor is, ha más cél nem volt, minthogy segítsék a pihenést és az elengedést. Nincs ebben semmi didaktikus, ez inkább felelősség. Megtartani a kapcsolatot. Megérinteni azt is, aki csak lazítani jött.

„Azonban a népi kultúra időtlen, és folyamatosan történik, fejlődik. Fontos, hogy ismerjük a régi formáit, mert abból következik, hogy mi hogyan tudjuk élni, alakítani. Torockón könnyű rádöbbenni erre, amikor azt hiszed, hozol valamit az ittenieknek, de rájössz: ez már régóta itt van. Csak más formában.”

Különleges tér a kapcsolódásra a fesztiválszínház

A Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni életéről szóló koncertszínházi előadás olyan, ami alakítja és megtartja a kapcsolatot. Egyszerre személyes és történelmi, megrendítő és megtartó. „Radnóti 80 éve halt meg sok millió testvérével együtt. Ez ijesztően rövid idő. Akkor egy fél kontinens azt gondolta, hogy ez az út az igazság. Aki kicsit is követi a történelmet, láthatja, hogy az igazság az egyik legveszélyesebb szóvá vált az idők folyamán” – mondja Vecsei H. Miklós kiemelve, hogy az ilyen monumentális korok és életművek megszólaltatására igazán alkalmas a színház és a zene is, mert túlmutat a puszta szavakon.

„A színház minden. A közönségnek is így kell készülnie rá, hogy egy történetet fog látni, színházi eszközökkel”.

De hogy hogy merre tart mindez, amikor minden változóban van?

„Nehéz megmondani. Az AI, háborúk, ideológiák – túl gyorsan történik minden. Számomra átláthatatlan, mi lapul az érzékelhető valóság mögött” – teszi hozzá. Egy dologban azonban biztos: türelemre, csendre és kisközösségekre van most szükség. Ehhez művészként is lehet adni, csatlakozni.

A Double Rise tíz éve meg maga a bizonyosság: a mai gyors és kusza világunkban még mindig vannak helyek, ahol a mondatok végére lehet érni. Ahol a fesztivál úgy képes magába olvasztani zenét, kultúrát, irodalmat, néphagyományt, hogy az csöppet sem feszengő.

Kíváncsi vagy rá? Gyere el az előadásra!

Részletes program a fesztivál honlapján és közösségi média felületein.