Azzal, hogy az erdész fegyvert viselhet, még nem lesznek nagyobb biztonságban az erdők?
A szolgálati fegyver használata hasznos lehet az erdészek számára, de az erdők védelmében az igazi megoldás az volna, ha az emberek mentalitása változna meg – véli egy gyergyószéki szakember.
Gál-Pál László szerint az erdők és az erdészek nem a fegyverviseléstől lesznek nagyobb biztonságban • Fotó: Veres Nándor
Gál-Pál László, a gyergyószentmiklósi magánerdészet munkatársa korábban már több alkalommal elmondta meglátásait a sajtóban azokról, akik a lakosság passzivitása miatt büntetlenül élnek fatolvajlásból. Most, a szoláglati fegyverre vonatkozó múlt heti törvénymódosítás után is fontosnak érzi, hogy rámutasson: azzal, hogy az erdész fegyvert viselhet, még nem lesznek nagyobb biztonságban az erdők.
„Az utóbbi években legalább hat erdész esett fatolvajok vagy különböző bűnszervezetek áldozatául, és rengeteg kollégát bántalmaztak már, ezért valóban jó, hogy a parlament elfogadta, engedélyt kapunk fegyvert viselni. Azonban azt is rögzíteni kell, hogy milyen használati jog jár hozzá.
Az biztos, hogy az erdész ok nélkül nem fog rálőni senkire, ellenben arra is volt példa régebben, hogy jogos önvédelemből használta fegyverét egy kollégám, és majdnem börtönbe került azért, mert a saját életét védte
– veti fel Gál-Pál.
Szervezetten zajlik a falopás
A falopás manapság nem szociális kérdés: az utóbbi időben nem azért lopja valaki a fát, mert rá van kényszerülve, például éheznek a gyermekei. Az erdész szerint a fatolvajok terepjárókkal közlekednek a hegyeken, és árkon-bokron áthajtva menekülnek a hatóságok elől, ha muszáj.
Az utak mentén fiatal suhancok figyelnek, hogy jön-e valaki, akitől félniük kellene, és adják a figyelmeztetést a társaiknak. Kettőt-hármat térnek egy nap, és ezzel megkeresnek 700 lejt.
Jól megélnek ebből. Hogy ez megállítható legyen, ugyanilyen jól szervezetten kellene együtt dolgozniuk a hatóságoknak is, azaz az erdészeknek, csendőröknek, rendőröknek és ügyészeknek. Azonban gyakran egymásra hárítják a felelősséget. A legnagyobb gond mégis az emberek mentalitásával van” – jelenti ki Gál-Pál László.
Fenyegetésekkel is szembe kell nézni
A fatolvajok tevékenységét segíti az is, hogy az emberek félnek tőlük. Sokkal kevesebb eset kerül nyilvánosságra, mint ahány megtörténik. Vannak, akiket megfenyegettek, hogy ha szólni mernek, felgyújtják a házukat. Tudnak arról is, hogy
volt olyan erdész, akit annyira megvertek, hogy azóta nem képes végezni a munkáját. Arra is volt példa Gyergyóditróban, hogy egy gazda meghalt a fatolvajokkal való összetűzés miatt
– sorolta Gál-Pál László. Megjegyezte,
az erdészek a fegyverviselési jogtól még nem biztos, hogy biztonságban érezhetik magukat, hiszen könnyen lehet, hogy nem merik majd használni még önvédelmi céllal sem, mert tartaniuk kell a későbbi következményektől.
Leszögezi: az erdők és az erdészek nem a fegyverviseléstől lesznek nagyobb biztonságban, hanem attól, ha a lakosság másként viszonyul majd az erdőkhöz, és nem segíti a fatolvajok életét.
Fegyver az erdészeknekAmint arról
beszámoltunk, a képviselőház döntő kamaraként novemberben megszavazta az erdészeti alkalmazottak jogállását módosító törvényt. Eszerint az erdők, vadászati, halászati övezetek és természetvédelmi területek őrzésével megbízott erdészeti alkalmazottak szolgálati fegyvert kapnak. A szolgálati fegyverviselésre feljogosító különleges státust a munkavégző életét vagy testi épségét veszélyeztető feladatok és a szakma kockázata indokolja. Az erdész szakszervezet szerint 2017-től mostanig a fatolvajok 90-szer támadták meg a szolgálatot teljesítő erdészeket, akik 40 esetben kórházi kezelésre szorultak. Az utóbbi években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, hatan pedig életükkel fizettek Romániában, amikor illegális kitermelést próbáltak megállítani.
24h
