
Gál-Pál László szerint az erdők és az erdészek nem a fegyverviseléstől lesznek nagyobb biztonságban
Fotó: Veres Nándor
A szolgálati fegyver használata hasznos lehet az erdészek számára, de az erdők védelmében az igazi megoldás az volna, ha az emberek mentalitása változna meg – véli egy gyergyószéki szakember.
2019. december 08., 12:292019. december 08., 12:29
Gál-Pál László, a gyergyószentmiklósi magánerdészet munkatársa korábban már több alkalommal elmondta meglátásait a sajtóban azokról, akik a lakosság passzivitása miatt büntetlenül élnek fatolvajlásból. Most, a szoláglati fegyverre vonatkozó múlt heti törvénymódosítás után is fontosnak érzi, hogy rámutasson: azzal, hogy az erdész fegyvert viselhet, még nem lesznek nagyobb biztonságban az erdők.
„Az utóbbi években legalább hat erdész esett fatolvajok vagy különböző bűnszervezetek áldozatául, és rengeteg kollégát bántalmaztak már, ezért valóban jó, hogy a parlament elfogadta, engedélyt kapunk fegyvert viselni. Azonban azt is rögzíteni kell, hogy milyen használati jog jár hozzá.
– veti fel Gál-Pál.
A falopás manapság nem szociális kérdés: az utóbbi időben nem azért lopja valaki a fát, mert rá van kényszerülve, például éheznek a gyermekei. Az erdész szerint a fatolvajok terepjárókkal közlekednek a hegyeken, és árkon-bokron áthajtva menekülnek a hatóságok elől, ha muszáj.
Jól megélnek ebből. Hogy ez megállítható legyen, ugyanilyen jól szervezetten kellene együtt dolgozniuk a hatóságoknak is, azaz az erdészeknek, csendőröknek, rendőröknek és ügyészeknek. Azonban gyakran egymásra hárítják a felelősséget. A legnagyobb gond mégis az emberek mentalitásával van” – jelenti ki Gál-Pál László.
A falopás ma nem szociális kérdés, jól megélnek belőle, akik űzik
Fotó: Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület
A fatolvajok tevékenységét segíti az is, hogy az emberek félnek tőlük. Sokkal kevesebb eset kerül nyilvánosságra, mint ahány megtörténik. Vannak, akiket megfenyegettek, hogy ha szólni mernek, felgyújtják a házukat. Tudnak arról is, hogy
– sorolta Gál-Pál László. Megjegyezte,
Leszögezi: az erdők és az erdészek nem a fegyverviseléstől lesznek nagyobb biztonságban, hanem attól, ha a lakosság másként viszonyul majd az erdőkhöz, és nem segíti a fatolvajok életét.
Fegyver az erdészeknek
Amint arról beszámoltunk, a képviselőház döntő kamaraként novemberben megszavazta az erdészeti alkalmazottak jogállását módosító törvényt. Eszerint az erdők, vadászati, halászati övezetek és természetvédelmi területek őrzésével megbízott erdészeti alkalmazottak szolgálati fegyvert kapnak. A szolgálati fegyverviselésre feljogosító különleges státust a munkavégző életét vagy testi épségét veszélyeztető feladatok és a szakma kockázata indokolja. Az erdész szakszervezet szerint 2017-től mostanig a fatolvajok 90-szer támadták meg a szolgálatot teljesítő erdészeket, akik 40 esetben kórházi kezelésre szorultak. Az utóbbi években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, hatan pedig életükkel fizettek Romániában, amikor illegális kitermelést próbáltak megállítani.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
1 hozzászólás