
Tanulás közben. A minisztériumi malmok minden bizonnyal ezúttal is lassan őrölnek majd
Fotó: Haáz Vince
Mindössze egy hónap áll rendelkezésére az oktatási minisztériumnak, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek középiskolai helyeket biztosítson, amelyeket az említett tanulók a roma gyerekek számára megadott minta alapján vizsgák nélkül elfoglalhatnak – döntött minap az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT). A tanfelügyelőségek még nem kaptak erről semmiféle tájékoztatást a szaktárcától.
2020. március 07., 20:322020. március 07., 20:32
Sajátos nevelési igényű tanulónak azt a gyereket nevezik, aki különleges bánásmódot igényel, aki egy szakbizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. Romániában jelenleg ezek a gyerekek a hatályban lévő jogszabályok szerint sajátos módszertan és programok szerint tanulnak az általános iskolában, de a szintek közötti vizsgákon – például amikor a középiskolai helyekre való bejutás a tét –
„Úgy gondoljuk, hogy a sajátos oktatási igényekkel rendelkező tanulók állandóan hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a román oktatási rendszerben, ezért kérjük, elemezzék a helyzetet, és hozzák meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az oktatási minisztérium szakemberei, illetve a jogalkotók biztosítsanak külön fenntartott helyeket a középiskolákban és az állami egyetemeken a neuropszichiátriai hiányosságokkal (autizmus, Down-szindróma, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar stb.) vagy különböző fogyatékossággal rendelkező gyerekek számára” – olvasható abban a kérelemben, amelyet Ana Dragu klinikai pszichológus, a besztercei autisták jogaiért kiálló egyesület elnöke nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz nyolc hónappal ezelőtt. Az intézmény február 26-án tette közzé a kéréssel kapcsolatos döntését, amelyben
A tanulók nem foglalnák el a felvételivel bejutottak helyét, ugyanis ezeket, akárcsak a roma vagy a Moldovai Köztársaságból érkező gyerekeknek fenntartott helyeket, a megadott beiskolázási kereten kívül biztosítaná számukra a minisztérium.
Ha alkalmaznák az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntését, a sajátos igényű gyerekek bárhova bejuthatnának képességfelmérő vizsga nélkül
Fotó: 123RF
Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese lapunk megkeresésére kifejtette, hallott a diszkriminációellenes tanács döntéséről, de a minisztériumtól még semmilyen tájékoztatást nem kaptak erre vonatkozóan. „Jelenleg csak a roma gyerekek számára van sajátos hely fenntartva az iskolákban, másnak nincs. A sajátos nevelési igényű gyerekek letesznek egy kérést az iskolában, ahova készülnek, illetve a tanfelügyelőségen, amelyben bizonyítják, hogy milyen problémával küzdenek, ez az irat lehet az orvostól vagy a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ szakembereitől (CJRAE) egyaránt.
Úgy vélem, a minisztérium nem is módosíthat semmit ebben az évben a felvételivel kapcsolatban, mert a módszertan már egy évvel a vizsgák időpontja előtt meg van jelenve hivatalosan” – fejtette ki Illés Ildikó. Kérdésünkre továbbá rámutatott, hogy
„Ezek mind meg fognak jelenni a tájékoztató füzetekben. Mi jóváhagytuk az iskolák kéréseit, január 10-éig kellett elküldeni Bukarestbe. Onnan még nem érkezett meg a válasz, de ha mi jóváhagyjuk, általában ők is jóváhagyják, és amint az megjelenik, mi is elkészítjük a füzetet, amely május elsejéig kell a gyerekek kezébe kerüljön” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a sajátos igényű gyerekek inkább a szakiskolák felé irányulnak, ahol a legtöbb esetben nem is követelmény a képességfelmérő vizsga. Amennyiben pedig az oktatási minisztérium alkalmazni fogja az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntését, ezek a gyerekek bárhova bejuthatnának képességfelmérő vizsga nélkül. Valódi segítséget elsősorban azoknak a sajátos igényű gyerekeknek nyújtana, akik egy bizonyos területen nagyon jók, például valaki kiemelkedően jó matematikából, de autista lévén nehezebben megy neki a román nyelv, és másképp nem volna lehetősége gimnáziumban tanulni.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!