
Fotó: Gergely Imre
Kelet-ázsiai munkásokat alkalmazott egy gyergyóditrói pékség, a Facebookon elszabadultak az indulatok. Többen a vállalkozót, mások a munkavállalókat fenyegetik. A cég egyelőre kitart.
2020. január 27., 16:482020. január 27., 16:48
Srí Lankáról származó két vendégmunkás kezdett el dolgozni a Gyergyóditróban működő péküzemben. A közösségi oldalakon egészen meredek kommenteket lehet olvasni ennek kapcsán.
Fotó: Gergely Imre
A Ditrói Pékség illetékesei nem hátrálnak meg: nem migránsokról, hanem általuk hívott képzett pékipari szakemberekről van szó – szögezték le.
A hozzászólók közül a legtöbben a vendégmunkás és a bevándoroló között egyenlőségjelet tesznek, szerintük a faluba érkező távol-keletiek miatt tönkremegy a közösség nyugalma.
Képernyőfotók: Migránsmentes Ditrót akarunk Facebook-csoport
Ez azért is meglepő, mert a községben alig van olyan család, amelyből valaki ne dolgozott volna maga is külföldön vendégmunkásként, vagy ne dolgozna éppen most is Németországban vagy más nyugat-európai országban.
A Ditrói Pékség éppen amiatt kénytelen külföldieket alkalmazni, mert itthonról nyugatra mentek azok, akiknek itt állást kínálnának. A szakképzett munkaerő hiányzik – válaszolták kérdésünkre a cég vezetői, Köllő Csaba és Köllő Katalin.
Tíz napja dolgoznak, és ahogy előzetesen számítottak is erre a munkaadók: jól képzett és munkájukat kifogástalanul végző szakemberek.
– mondták a pékség vezetői.
A közösségi oldalakon folyó vitához többen is hozzátették, hogy a cégek azért nem találnak helyben munkaerőt, mert az alkalmazottaikat nem fizetik meg rendesen. „1800 és 3000 lej között keresnek az alkalmazottaink, kategóriától függően. Ez itt a környéken igen jó fizetésnek mondható napi nyolc órai munkáért. Ilyen összeget kapnak a vendégmunkások is, a plusz számukra csak annyi, hogy szállásukat, élelmezésüket biztosítjuk” – reagált erre Köllő Csaba.
Köllő Csaba kijelentette, nem ijed meg a felháborodástól, hiszen nem követett el semmi törvénytelent, az alkalmazások teljesen hivatalosan történnek. Nem hátrál meg annak ellenére sem, hogy a Facebookon számos fenyegetés olvasható.
„Nem értem, az egészet: az évek alatt dolgozott itt nálam svájci, magyarországi vagy ukrán pékmester is, az ellen nem tüntetett senki. Most azzal van baj, hogy sötétebb a bőrük azoknak, akik itt készítik a kenyeret.
– vetette fel Köllő Csaba. Hozzátette, mindkét ázsiai alkalmazottja hívő katolikus.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
66 hozzászólás