
Az ortodox-templomhoz várják az oltásellenes tüntetőket Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen és az ország több nagyvárosában is utcai tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a hamarosan elfogadásra kerülő oltástörvény ellen. Aláírásokat is gyűjtenek, azt remélve, hogy hétfőig 15 ezren támogatják kezdeményezésüket.
2020. március 06., 15:592020. március 06., 15:59
A petíció kezdeményezői szerint sérti az emberi jogokat, ha valakit arra kényszerítenek, hogy magát vagy gyermekét beoltassa.

Megvitatta és több módosítás elfogadása után előterjesztette elfogadásra a képviselőház egészségügyi szakbizottsága hétfőn a 2017 óta a parlamentben veszteglő védőoltástörvény-tervezetet. Kikerült az az előírás, hogy a gyerekeket csak akkor vehetik fel az iskolába, ha az addigi összes kötelező védőoltást megkapta.
Véleményük szerint a hamarosan elfogadásra kerülő oltástörvény nagy büntetéseket helyez kilátásba, és ezzel arra kényszeríti az oltásellenes szülőket, hogy meggyőződésük ellenére beoltassák gyermekeiket.
A kezdeményezők azt szeretnék, hogy hétfőig, amikor előreláthatóan a képviselőház dönt a törvénytervezetről, 15 ezer aláírást gyűjtsenek össze. A védőoltások ellenzői az ország több városában tiltakozó megmozdulásokat is szerveznek március 7-ére.
Mint azt korábban megírtuk, a védőoltásokról szóló törvényből kikerült az az előírás, mely szerint
Eltörölték azt a passzust is, melynek értelmében a védőoltást elutasító vagy az immunizálást elhanyagoló szülő ellen gondatlanság miatt büntetőjogi eljárás indulhatott volna. De a tervezetben az áll, hogy
Utóbbi ugyanis kötelező lesz az oltásellenes szülők számára. Ha ezt elmulasztják, 5000-től 10 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak, ami a gyakorlatban a minimális érték felét, azaz 2500 lejt jelent, amennyiben időben befizetik.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!