
Világszerte egyre elterjedtebbek a coworking típusú munkahelyek
Fotó: Csíkszeredai városháza
Érdekes irodát mutatott be Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere csütörtökön: a Kapocsban mászófal, mobiltárgyaló, konyha és tágas fürdőszoba is helyet kapott.
2024. május 30., 14:102024. május 30., 14:10
Kezdjük a legfontosabbal: a coworking egy olyan munkahely, ahol többen egyazon térben egymástól függetlenül dolgozhatnak, munka közben ismerkedhetnek, tapasztalatot cserélhetnek.
A Kapocs nevű coworking iroda – az egykori csíkszeredai Kossuth Lajos utcai galéria – egy olyan nyitott területű coworking iroda, vagyis bérelhető együttműködési, közösségi, gazdasági tér, ahová
A Kapocs a Pro Cultura Siculi Egyesület közreműködésével valósult meg, a beruházás közpénzből támogatott részén már túl vannak. Az iroda átadásáig még némi bútorral kell kiegészítsék azt.
Gyakorlatilag a Kapocs az egyéni, fiatal, pályakezdő vállalkozóknak vagy a kreatív vállalkozásoknak szól. Ez
ahol számos olyan projekt indulhat el, amelynek most nincs helyszíne. „Pluszt akartunk hozni Csíkszereda közösségi életébe” – emelte ki a polgármester.
Az irodában jelenleg van egy pihenősarok, egy konyha, fürdőszoba és ablak melletti asztalok. A helyiség úgy van kialakítva, hogy mobiltárgyalót tudjanak majd „varázsolni” a kihasználatlan térből, hangszigetelő függönyök segítségével. A Heineken Románia sörgyár által biztosított bútorzat még nincs a végső helyén, de amint berendezték, a Kapocs várja a bérlőit. A belépés díjköteles, egy hely bérelhető egy hónapig (vagy tovább), de akár kétórás időintervallumra is, a pontos árakról viszont még nem esett szó. Az irodában egyszerre legtöbb 32 személy tud majd helyet kapni magának.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
4 hozzászólás