
Számos háztartás marad víz nélkül az öntözés miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A Kovászna megyei regionális vízszolgáltatóhoz több panasz is érkezett a száraz hetek során Kilyénből, Szotyorból, Kökösből, Uzonból, Szentivánlaborfalváról, Bikfalváról és Lisznyóból a víznyomással kapcsolatban. A Közüzemek Rt. szerint időszakos problémáról van szó, de annak is utánajárnak, hogy megalapozott-e a szóbeszéd, miszerint vannak, akik tűzcsapokról „tankolják” az öntözőberendezéseiket.
2024. július 12., 13:072024. július 12., 13:07
A hosszan tartó melegnek sok a bosszantó velejárója: egy hetek óta tartó kellemetlenségről már korábban is beszámolt egy szotyori lakos, aki szerint a faluban naponta csak néhány óráig működik a vízszolgáltatás. Az ő meglátása szerint a gondot az ipari mennyiségű vizet elhasználó nagyfogyasztóknál kell keresni.

A hetek óta tartó hőségben mindenhol megnövekedett a vízfogyasztás, Kovászna megyében több települést is fenyeget az ivóvízhiány. A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szotyorban múlt héten már-már elviselhetetlenné vált a probléma.
A háromszéki Közüzemek Rt. vizsgálatot is indít vízlopás gyanújával, ugyanakkor leszögezi: a nyomásprobléma nem új keletű, minden nyáron nehézségekbe ütköznek a felelőtlen fogyasztás és a hálózatbeli hiányosságok miatt.
A szolgáltató legfrissebb tájékoztatása szerint továbbra is a nem rendeltetésszerű fogyasztás a gond, ugyanis
„Nyilván sok gazdának nincs más választása, függetlenül attól, hogy a szomszédai – akik jóformán víz nélkül maradnak – örvendenek vagy sem ennek a döntésnek. Az ivóvízhálózat lakossági felhasználásra volt tervezve, nem mezőgazdasági igények lefedésére” – fogalmaznak az illetékesek.
A rendszer lakossági felhasználásra volt tervezve, nem öntözésre. Képünk illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Sokkal célszerűbb a magas nitrit vagy nitrát tartalmú kutakból öntözni a földeket, amelyek emberi fogyasztásra nem javallottak: ehhez is kell infrastruktúra, de tekintettel arra, hogy a száraz időszakok elkerülhetetlenek, Kozsokár Attila közüzemi vezérigazgató szerint el kellene gondolkozni ezen a lehetőségen is.
– szögezte le a vezérigazgató.
Bács-Benke Eszter, a Közüzemek Rt. műszaki igazgatója kifejtette: a hálózatot úgy tervezték meg, hogy a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Kilyént és Szotyort lássa el ivóvízzel; nem sokkal a vezeték kiépítése után azonban Kökös falut is erről a vezetékről látták el. „Regionális szolgáltatói kötelességünknek eleget téve 2016-ban átvettük Uzont, és próbáltuk az ottani víz minőségét a törvény által előírt paraméterek közé illeszteni. Sajnos, a beruházások ellenére nem jártunk sikerrel, ezért az önkormányzattal közösen műszaki terv alapján lefektettünk Uzon felé egy 125 milliméter átmérőjű ún. addukciós vezetéket, amelyet a korlátozott anyagi keret miatt, illetve a műszaki tervre hagyatkozva Kilyénben csatlakoztattuk rá ugyanarra a 110-es átmérőjű vezetékre” – részletezte.
Uzont követte Szentivánlaborfalva, Bikfalva és Lisznyó. Mindezt összegezve egy 110 mm-es átmérőjű vezetéken keresztül látják el Sepsiszentgyörgy ipari zónájának egy részét, Kilyént, Szotyort, Kököst, Uzont, Szentivánlaborfalvát, Bikfalvát és Lisznyót.
– fogalmazott Bács-Benke Eszter.
A Közüzemek Rt. műszaki igazgatója szerint a nagy infrastrukturális beruházások között szerepel egy 160 mm-es vezeték kiépítése Uzon felé a sepsiszentgyörgyi Építők utcai 355-ös vezetékre való csatlakozási ponttal, ami segítene a kialakult helyzet orvoslásában. Viszont ez még csak a megvalósíthatósági tanulmány fázisában van, tehát
„Egy másik kivitelezhető megoldás az lenne, hogy Szépmező és Szentivánlaborfalva között lefektetünk egy 160 mm-es vezetéket, és ezáltal gyűrűs rendszert tudnánk kialakítani Uzon község és a korábban említett falvak ellátására. Az ehhez szükséges felméréseket jövőre tudjuk elkezdeni” – szögezte le.
A Közüzemek Rt. olyan információkat is kapott, amelyek szerint bizonyos személyek a tűzcsapokból „tankolják” az öntözőberendezéseket, ami szintén hozzájárul a nyomás csökkenéséhez. „Az ügyet alaposan kivizsgáljuk, és amennyiben beigazolódik, hogy ilyesmi történt, úgy az elkövetők rendőrségi eljárásra számíthatnak, hiszen nemcsak a vízszolgáltatás folytonosságát zavarták meg, hanem lopást is követtek el” – fogalmaztak az illetékesek.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!