
Fotó: Barabás Ákos
Mindenszentek és halottak napja a hit évenkénti ünnepei. Azé a hité, amelyről Jézus tett tanúságot halálával és feltámadásával – amit legnagyobb fájdalmával vallott meg a legmaradandóbban. Ígéretének ünnepei is, mely szerint velünk van a világ végezetéig. Mindenszentek, mint a megdicsőült egyház ünnepe, azoknak a kiemelt napja, akiket nem őriz név szerint sem a kalendárium, sem a közös emlékezet. November 2-a, halottak napja sajátos jellegű emlékezési nap: a szenvedő egyház jeles alkalma.
2020. november 01., 08:052020. november 01., 08:05
2020. október 31., 14:562020. október 31., 14:56
Mindenszentek ünnepe több mint ezeréves, de tartalmában visszavezethető az I. századra. Minden vértanú közös ünnepét a 4. századtól ünneplik keleten. Szent IV. Bonifác pápa 609-ben a Szűzanya és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel a római Pantheont – ettől eredeztetik a mindenszentek ünnepének elterjedését a nyugati egyházban.
A 8. század második felében III. Gergely a Szent Péter-bazilikában kápolnát készíttetett nemcsak a vértanúk, hanem valamennyi szent tiszteletére.
November 2-a, az elhunytakra való emlékezés napja. Keletkezése Odilo clunyi apát (994–1048) előírásához vezethető vissza, aki november 2-át kolostorában mint minden megholtról való megemlékezés napját írja elő. A 12. és 13. században egész Európában elterjedt.
Fotó: Barabás Ákos
A halottak napjával kapcsolatos búcsúk rendszerint mindenszentek napjának delétől nyerhetők. Idén az Apostoli Penitenciária rövid dekrétumot tett közzé, mely
A testi épséget biztosító járványügyi normák figyelembe vételével és a lelki feltételek betartásával az elhunyt lelkek javára teljes búcsú szerezhető egész novemberben.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!