
Fotó: Veres Nándor
Rendkívül zsúfolt két nap elé néznek az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny bírái: pénteken és szombaton rekordszámú, mintegy ezerszáz mintát kell megkóstolniuk, hogy vasárnapra kiderüljön a győztesek és a bajnokok bajnokainak a kiléte.
2021. június 17., 19:382021. június 17., 19:38
2021. június 17., 21:012021. június 17., 21:01
Habár csak pénteken kezdődik az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny, a zsűri már csütörtök este egyfajta kóstolót tartott a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyőben, ahol a megnyitót követően néhány tételt (almát, körtét, meggyet, kajszibarackot, szilvát és kökényt) kóstoltatott meg a meghívottakkal, mindenképp azt javasolván, hogy a „tételek között igyanak sok vizet”.
A nemzetközi párlat- és pálinkaversenyt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezi, ennek vezetője, Becze István köszöntőjében azt mondta, különösen örült annak, hogy
Fotó: Veres Nándor
„A vetélkedő elsődleges célja a kulturált párlat- és pálinkafogyasztás népszerűsítése Erdélyben, különös figyelemmel az évszázados hagyományokra és a jelenkor minőségi követelményeire. Épp ezért
– fogalmazott házigazdai minőségében Becze István.
Magyarország Csíkszereda Főkonzulátusának részéről Farkas Balázs vezető konzul köszöntötte a rendezvény résztvevőit, egyúttal kiemelve, hogy
Fotó: Veres Nándor
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Semjén Zsoltnak, Magyarország miniszterelnök-helyettesének köszönte meg, hogy évekkel ezelőtt engedélyezte a székelyeknek a Magyarországon levédett pálinka fogalmának erdélyi használatát.
Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács és a Pálinka Lovagrend tagja, egyúttal az Ákovita verseny zsűrijének elnöke az ákovita név eredetére tért ki. Mint fogalmazott, az ákovita egy régi magyar pálinka megnevezése, amely a latin aqua vitae kifejezésből, azaz az élet vizéből ered.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!