Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

Tavaszi retroparádé Sepsiszentgyörgyön

20:58

Hozta a kötelezőt az FK, nem volt esélye a Sepsinek

20:48

Mert táncolni öröm, a tánc közösséget formál

20:29

Anya – lánya – nagymamája: generációk találkozása Kovásznán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

18 éves lány fulladt a szépvízi víztározóba

Eltűnt egy ikerpár egyik tagja a szülészetről

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval

Takarmánydarálóban lelte halálát egy orotvai férfi

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek

Négy éve épül a tornaterem, még nem lehet tudni, hogy meddig

Megsütötték a rekordméretű kürtőskalácsot Csíkszentgyörgyön

Crin Antonescu: az elnök kötelessége a kisebbségek jogainak védelme

Egyelőre a városháza épületében marad a katonai központ

Itt a magyarázat arra, hogy miért teljesítenek gyengébben a magyar diákok, mint román társaik

Az egykori csendes Fürdő utcában ma már a félelem és a bezárkózás lett úrrá

A Fürdő utca, Csíkszereda egyik legrégebbi utcája. Régen senki nem zárta a kapuját

Fotó: Veres Nándor

Bezárkózni kényszerültek, és felhagytak a veteményeskertek megművelésével is a Fürdő utca lakói, ahogy odalett az ezredforduló után az egykor nyugodt életű, csendes utca közbiztonsága. Ma már térfigyelő kamera van a legtöbb házon és mindenki házőrző kutyát tart. Csíkszereda egyik legrégebbi utcájának történetéről, a változásokról az utca lakói meséltek a Székelyhonnak.

Barabás Hajnal

2022. május 22., 09:592022. május 22., 09:59

Heves tiltakozást váltott ki nemrég a csíkszeredai Fürdő utca lakói részéről az a kezdeményezés, hogy a tűzkárosult roma családokat a szomszédságukban lévő Tavasz utcai roma telep mellé költöztessék.

korábban írtuk

Konténerlakások bajba jutottaknak a Tavasz utcában

Máris vita és félreértés lett abból, hogy a csíkszeredai Tavasz utcai romatelep közelében lakhatásra alkalmas, pótkocsira szerelt konténerek jelentek meg.

A tervtől végül elállt a kezdeményező alapítvány,

a lakók azonban az eset kapcsán szerették volna megosztani az utca történetét, és azt, hogy hogyan változtatta meg életüket, mindennapjaikat a közelükben létrejövő telep.

Sokat változott

Kalamár András 80 éve, amióta megszületett, a Fürdő utca lakója, mindenki Bandi bácsinak szólítja. Mint mesélte, az utca az 1950-es években még nem volt leaszfaltozva, és feleannyi ház állt ott, mint most,

akkoriban az utcát gazdálkodó emberek lakták, mindenkinek volt egy kis földje, és azt megművelte, állatokat is tartottak.

Aztán a kollektív gazdaságok idején a városiak is béreltek a közelben parcellákat, disznópajtákat építettek, és egyéb tárolókat húztak fel, műhelyeket alakítottak ki. A rendszerváltás után ezeket az építményeket lassan kezdték felszámolni, egy részük pedig egy magánszemély kezébe került, akinek rokona később, amint megörökölte, eladta egy másik személynek, az pedig

szintén bérbe adta azokat, többek között olyan romáknak is, akiket más településeken nem tűrtek meg, elzavartak.

Fotó: Veres Nándor

Az első népes roma családot azonban, még ezelőtt, a 2000-es években, a korábbi városvezetés idejében telepítették a közeli derítőállomás mellé kihelyezett barakkokba. Aztán az említett pajták helyére is egyre többen és többen szivárogtak a különböző településekről. „Amíg nem kerültek ide, addig probléma nem volt az utcában, senki be nem zárta a kapuját, mára azonban bezárkózott mindenki, mielőtt átmennénk a szomszédba, előtte telefonálunk, hogy tudják, és kinyissák a kaput.

Már nincs olyan család itt, aki ne lett volna meglopva, átverve.

Az utcát ugyan időközben rendbe tették, leaszfaltozták, járdát építettek, a közerkölcs azonban ezzel párhuzamosan megromlott, zárkózott élet alakult ki” – magyarázta.

Fotó: Veres Nándor

Hozzátette, nem a cigányok ellen van, hiszen sokat segített rajtuk, ismeri őket, a régi, elsőként betelepülő családokkal nincs is bajuk, csak a jövevényekkel. Úgy véli a vezetés részéről többet kellene tenni azért, hogy változzon ennek a közösségnek a viselkedése.

Kétszáznál is többen laknak jelenleg a telepen, a közegészségügy például ellenőrizhetné, hogy van-e vécéjük, mert sajnos ott végzik a dolgukat, ahol érik.

Továbbá fontos lenne, ha erkölcsi nevelésben is részesülhetnének a gyerekek, és megtanulnák a munka fontosságát, mert a segélyezéssel nem lehet változást elérni.

Közéjük kell menni és foglalkozni velük

– fogalmazott.

Felhagyott veteményesek

A Fürdő utca egy másik lakója emailben fordult a Székelyhonhoz, hogy megossza a gyermekkori emlékét, összehasonlítva azzal az utcával, amivé vált. Mint írta: régen, a Fürdő utcában olyan csíkszeredai családok laktak, akiknek több generációra visszamenőleg is ott éltek a felmenői. A hátsó kertjeikben zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek, háziállatokat neveltek.

Az ott lakók csendes napjait az utca zaja váltotta fel időnként, nyáron sokan mentek a Szeredai-fürdőre strandolni, vagy kirándulni, télen a szánkózás, korcsolyázás, síelés, illetve a símaratonok megrendezése csalogatta ide az embereket. Soha nem volt gond a közbiztonsággal.

Fotó: Veres Nándor

„A Fürdő utca és mellékutcáinak helyzete azonban elromlott, amikor hozzávetőleg 17 éve a disznópajtáknak használt részt átalakították, és roma családok kerültek oda. Tisztelet a kivételnek, azonban ezeknek a családoknak egy része »megnyomorította« a valamikor békés utcák lakóinak életét.

A hátsó udvarokról a kerítések léceit felhasználták tűzifának, a zöldségeket és gyümölcsöket megdézsmálták, és még a kisebb háziállatoknak is lába kelt. Az utcán félő egyedül végigmenni. Volt már példa rablásra, pénztárca, nyaklánc ellopására, és a házak megrongálására is. A közbiztonság mára már nem létezik az utcában. A rendőrségre meg nem nagyon lehet számítani

– ecsetelte a nehéz körülményeket.

Gyakori rongálások

Az utca másik lakója szintén egyetértett abban, hogy akkor változott meg az élet ezen a városrészen, amikor a romák beköltöztek a közelükbe. Mint mesélte, régen veteményest műveltek az emberek, azonban kénytelenek voltak felhagyni vele, főleg azért, mert a cigányok a lovaikat ott legeltették, vagy megdézsmálták a termést. Hozzáfűzte, hogy

estefele félő egyedül végigmenni az utcán, mert volt rá példa többször is, hogy megtámadtak valakit, vagy meglopták.

A szomszédban lakók is elmondták tapasztalataikat, a korábban felsorolt problémák mellett arról is panaszkodtak, hogy a telep lakói gyakran szemetelnek és rongálnak. Legutóbb például az autójukat karcolták össze.

Fotó: Veres Nándor

Elmesélték azt is, hogy régen a gyerekek csínytevésből folyton nyomták a kapucsengőket, amelyeket aztán a lakók belső, rejtett helyekre szereltek fel.

Ellopták a gyermekünk biciklijét, holott, amelyikből kinőtt, nekik adományoztuk. Előfordult, hogy leköpték az ablakokat, vagy összefirkálták a házak oldalát.

A közbiztonság olyan szinten van, hogy az idősek, a gyerekek nem mernek egyedül kimenni az utcára” – sorolta. Feljelentéseket is tettek néhányszor a rendőrségen, azonban nem vezetett hosszútávon eredményre.

Mint megjegyezték, csak akkor tudnak hosszútávon fejleszteni, beruházni, építkezni, földet megművelni, ha a közbiztonság javulni fog az utcában.