
A Fürdő utca, Csíkszereda egyik legrégebbi utcája. Régen senki nem zárta a kapuját
Fotó: Veres Nándor
Bezárkózni kényszerültek, és felhagytak a veteményeskertek megművelésével is a Fürdő utca lakói, ahogy odalett az ezredforduló után az egykor nyugodt életű, csendes utca közbiztonsága. Ma már térfigyelő kamera van a legtöbb házon és mindenki házőrző kutyát tart. Csíkszereda egyik legrégebbi utcájának történetéről, a változásokról az utca lakói meséltek a Székelyhonnak.
2022. május 22., 09:592022. május 22., 09:59
Heves tiltakozást váltott ki nemrég a csíkszeredai Fürdő utca lakói részéről az a kezdeményezés, hogy a tűzkárosult roma családokat a szomszédságukban lévő Tavasz utcai roma telep mellé költöztessék.

Máris vita és félreértés lett abból, hogy a csíkszeredai Tavasz utcai romatelep közelében lakhatásra alkalmas, pótkocsira szerelt konténerek jelentek meg.
A tervtől végül elállt a kezdeményező alapítvány,
Kalamár András 80 éve, amióta megszületett, a Fürdő utca lakója, mindenki Bandi bácsinak szólítja. Mint mesélte, az utca az 1950-es években még nem volt leaszfaltozva, és feleannyi ház állt ott, mint most,
Aztán a kollektív gazdaságok idején a városiak is béreltek a közelben parcellákat, disznópajtákat építettek, és egyéb tárolókat húztak fel, műhelyeket alakítottak ki. A rendszerváltás után ezeket az építményeket lassan kezdték felszámolni, egy részük pedig egy magánszemély kezébe került, akinek rokona később, amint megörökölte, eladta egy másik személynek, az pedig
Fotó: Veres Nándor
Az első népes roma családot azonban, még ezelőtt, a 2000-es években, a korábbi városvezetés idejében telepítették a közeli derítőállomás mellé kihelyezett barakkokba. Aztán az említett pajták helyére is egyre többen és többen szivárogtak a különböző településekről. „Amíg nem kerültek ide, addig probléma nem volt az utcában, senki be nem zárta a kapuját, mára azonban bezárkózott mindenki, mielőtt átmennénk a szomszédba, előtte telefonálunk, hogy tudják, és kinyissák a kaput.
Az utcát ugyan időközben rendbe tették, leaszfaltozták, járdát építettek, a közerkölcs azonban ezzel párhuzamosan megromlott, zárkózott élet alakult ki” – magyarázta.
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette, nem a cigányok ellen van, hiszen sokat segített rajtuk, ismeri őket, a régi, elsőként betelepülő családokkal nincs is bajuk, csak a jövevényekkel. Úgy véli a vezetés részéről többet kellene tenni azért, hogy változzon ennek a közösségnek a viselkedése.
Továbbá fontos lenne, ha erkölcsi nevelésben is részesülhetnének a gyerekek, és megtanulnák a munka fontosságát, mert a segélyezéssel nem lehet változást elérni.
– fogalmazott.
A Fürdő utca egy másik lakója emailben fordult a Székelyhonhoz, hogy megossza a gyermekkori emlékét, összehasonlítva azzal az utcával, amivé vált. Mint írta: régen, a Fürdő utcában olyan csíkszeredai családok laktak, akiknek több generációra visszamenőleg is ott éltek a felmenői. A hátsó kertjeikben zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek, háziállatokat neveltek.
Fotó: Veres Nándor
„A Fürdő utca és mellékutcáinak helyzete azonban elromlott, amikor hozzávetőleg 17 éve a disznópajtáknak használt részt átalakították, és roma családok kerültek oda. Tisztelet a kivételnek, azonban ezeknek a családoknak egy része »megnyomorította« a valamikor békés utcák lakóinak életét.
– ecsetelte a nehéz körülményeket.
Az utca másik lakója szintén egyetértett abban, hogy akkor változott meg az élet ezen a városrészen, amikor a romák beköltöztek a közelükbe. Mint mesélte, régen veteményest műveltek az emberek, azonban kénytelenek voltak felhagyni vele, főleg azért, mert a cigányok a lovaikat ott legeltették, vagy megdézsmálták a termést. Hozzáfűzte, hogy
A szomszédban lakók is elmondták tapasztalataikat, a korábban felsorolt problémák mellett arról is panaszkodtak, hogy a telep lakói gyakran szemetelnek és rongálnak. Legutóbb például az autójukat karcolták össze.
Fotó: Veres Nándor
Elmesélték azt is, hogy régen a gyerekek csínytevésből folyton nyomták a kapucsengőket, amelyeket aztán a lakók belső, rejtett helyekre szereltek fel.
A közbiztonság olyan szinten van, hogy az idősek, a gyerekek nem mernek egyedül kimenni az utcára” – sorolta. Feljelentéseket is tettek néhányszor a rendőrségen, azonban nem vezetett hosszútávon eredményre.
Mint megjegyezték, csak akkor tudnak hosszútávon fejleszteni, beruházni, építkezni, földet megművelni, ha a közbiztonság javulni fog az utcában.
Fotó: Veres Nándor
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.
Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Erdélyi körútján szülővárosában, Marosvásárhelyen is találkozott a helyi közösségek képviselőivel Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, akivel a tapasztalatokról, a magyarországi választásokról, regisztrációról, levélszavazásról beszélgettünk.
A társadalmi párbeszéd bizottság jóváhagyta a 2026–2027-es tanév rendjének végleges változatát – közölte csütörtökön az oktatási minisztérium.
2 hozzászólás