
Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere ismertette a projektet
Fotó: Szabó Barbara
A szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogják vizsgálni Kézdivásárhelyen egy nyertes pályázat pénzalapjából. Tudni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak elkerüléséért a város egyes részeiben milyen változásokra lesz szükség.
2024. november 21., 15:032024. november 21., 15:03
Útjára indították Kézdivásárhelyen a KEZDI_adapt elnevezésű CLMIAAX-projektet, amelynek célja megvizsgálni különböző éghajlatváltozási hatásokat, és annak lenyomatát a helyi lakosságra nézve.
„Ha egy egyszerű példával szeretnénk élni, le tudjuk modellezni azt, hogy a városra milyen negatív hatásai lesznek annak, ha több napon keresztül kánikula van.
De látni fogjuk azt is, hogy hosszan tartó szárazságnak milyen negatív hatásai lesznek a terméshozamra, valamint ezt mennyire tudjuk kiküszöbölni öntözéssel például” – magyarázta Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere.
Az önkormányzat által benyújtott sikeres pályázat kapcsán aláírták a támogatási szerződést, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az alpolgármester, a projekt kezdeményezője és irányítója. Mint mondta, az önkormányzat a 22 hónapos futamidejű pályázatnak köszönhetően a szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogja vizsgálni a városban.
A CLIMAAX-projekt, a Horizon Europe program keretében pénzügyi, elemzési és gyakorlati támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához. Ehhez a Katalán Műegyetem egy adatalapú kockázatmenedzsment módszertant és eszköztárat dolgozott ki, amelynek tesztelését Kézdivásárhely önkormányzata elnyerte.
A közel 150 ezer eurós támogatásra európai országok régiói pályázhattak, amelyre összesen 119 angol nyelvű javaslat érkezett, ebből pedig 32 pályázat nyert a végén.
A projektben, nemzetközi szinten elismert klímaszakértő és adattudós szakemberek bevonásával, a kézdivásárhelyi önkormányzat csapata először megismeri a CLIMAAX eszköztárát, majd az elérhető adatok segítségével széleskörű szakmai és intézményi együttműködéssel, kockázatmenedzsment akciótervet dolgoz ki a város területére.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
szóljon hozzá!