Hirdetés
Hirdetés

Az egész háziorvosi rendszer van veszélyben, aminek a beteg látja kárát

Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció •  Fotó: Jakab Mónika

Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció

Fotó: Jakab Mónika

A problémát talán fél évig elodázták, ám az nem vitás, hogy az egészségügyi alapellátás léte forog veszélyben, amennyiben bármikor is érvénybe lép az egészségügyi minisztérium terve, hogy 30 százalékkal lecsökkenti a vizsgálatokért és a betegek száma után a háziorvosoknak fizetendő összegeket – ezt állapítja meg a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, akivel egyetértenek a háziorvosok is.

Gergely Imre

2024. január 18., 21:022024. január 18., 21:02

2024. július elsejéig a szőnyeg alá söpörte a problémát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – az azonban nem kétséges, hogy a háziorvosi rendszer a csőd felé halad. Na de mi a gond azzal, amit a biztosítópénztár tervezett, majd az óriási nyomás alatt fél évig úgymond eltolt? Nos, erről szakembereket kérdeztünk.

korábban írtuk

Elszakadt a cérna az egészségügyi alapellátásban a tervezett finanszírozáscsökkentés miatt
Elszakadt a cérna az egészségügyi alapellátásban a tervezett finanszírozáscsökkentés miatt

Forrong az egészségügyi alapellátó-rendszer, ugyanis februártól csökkentenék a rendelők állami finanszírozását. A pontérték csökkentése miatt mintegy 40, esetenként 50 százalékkal kapna kevesebb pénzt egy rendelő, emiatt már a bezárást fontolgatják.

A szolgáltatásokért megállapított pontértékek 30 százalékos csökkentése

gyakorlatilag 40 százalékos jövedelemkiesést hozna a háziorvosi rendelők számára,

hiszen míg az egészségbiztosító kevesebbet fizetne a betegellátásért, számos kiadásuk (bérek, közköltség, egyebek) növekedett. Ugyanakkor a tervezet szerint a biztosító az otthoni beteglátogatást sem finanszírozná tovább. Megszűnnének azok a juttatások is, amelyek a főorvosi minősítéssel rendelkezők eddig kaptak – mutatott rá Dr. Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke. Hogy ez összegszerűen mekkora jövedelemkiesést jelent és mennyi maradna az orvosok bevétele, azt nem lehet általánosságban meghatározni, hiszen ez függ az adott praxisokhoz tartozó betegek számától, és az adott hónapban elvégzett szolgáltatásoktól is.

„Azonban az már világosan látható, hogy

Idézet
a kisebb pácienskörrel rendelkező háziorvos miután kifizeti a számlákat és fizetést ad az asszisztensének, még a minimálbér sem marad meg a zsebében”

– tért a lényegre Biró.

A nagyobb rendelőknél a profit radikális csökkenése még nem eredményezné azt, hogy veszteséges lesz a praxis, de akkor már jobban megéri az orvosnak bezárni a rendelőjét, és egy kórházban folytatni tovább a munkáját – ugyanannyi vagy több pénzért – és már a bürokráciával, adminisztrációs munkával sem kellene foglalkoznia.

Egyszerűen nem érné meg családorvosként dolgozni, és értelmetlen lenne ilyen feltételek mellett szerződést kötni az egészségbiztosító pénztárral.

Ez oda vezetne – folytatta –, hogy kevesebb háziorvos maradna az egészségügyi rendszerben, miközben csak Hargita megyében már most is legalább 20–25 háziorvossal többre lenne szükség, és a most dolgozók közül sokan túl vannak már a nyugdíjkorhatáron, a családorvosok további 30 százaléka is közel van a nyugdíjazása pillanatához. Ilyen döbbenetes anyagi kilátások között a fiatal kollégákat sem fogja semmi arra motiválni, hogy ezt a pályát válasszák– szögezte le a Székelyhonnak az orvoskollégium vezetője.

A kiadásokból nem lehet lefaragni

Felmerülhetne a kérdés, hogy ha a bevétel csökken, miért nem faraghatnak le a kiadásaikból a háziorvosok. „Azért, mert ez egyszerűen lehetetlen” – húzta alá a gyergyószentmiklósi háziorvos házaspár, Simon Alpár és Simon Katalin. Amint lapunknak kifejtik,

a háziorvosi rendelők magánvállalkozásként működnek, az orvosok nem fizetést kapnak, hanem a rendelő jövedelméből élnek meg.

Ez a jövedelem pedig az egészségbiztosító pénztár által az elvégzett szolgáltatásokért folyósított összegekből származik. Ezt a jövedelmet nyirbálná le a minisztérium 30 százalékkal.

Hirdetés

A másik oldalon pedig ott vannak a kiadások, amelyeket mindenképpen ki kell fizetni. Asszisztens nélkül nem működhet a rendelő, takarítót kötelező fizetni, közköltség, villanyáram, adók, járulékok vannak, amin szintén nem lehet spórolni. Mindemellett szigorú előírások vannak például arra is, hogy milyen fertőtlenítőszereket vagy tisztítószereket kell használniuk, és ez sem egy olcsó tétel.

Jelenleg egy konzultációért 35 lejt fizet a biztosító bruttóban – össze lehet hasonlítani például azzal, hogy mennyit keres egy fodrász egy hajvágással

– mutat rá Simon Alpár.

Már most is jóval kevesebb családorvosi rendelő működik, mint amennyire szükség lenne, azok többsége is telített, azaz jóval több beteg tartozik a rendelőkhöz, mint amennyi optimális lenne; a biztosító pedig az 1800 páciens fölötti létszámnál már kevesebb pénzt fizet egy beteg után. Ennek egyenes következménye az lett – amit a betegeiktől hallanak –, hogy vannak olyan családorvosok, akik már nem is fogadnak új beteget a praxisukba.

„Gondolkodunk azon, hogy ha megtörténik egy általános tiltakozás a családorvosok körében, akik mondjuk két napra bezárnák a rendelők ajtaját, nos akkor mi történne? Csak itt Gyergyószentmiklóson legalább 300 ember jelentkezne a sürgősségen naponta. Országszinten rögtön összeroppanna a kórházi ellátás is. De sajnos akik a döntéseket hozzák, pontosan tudják, hogy ezt nehezünkre esik megtenni. Személyesen ismerjük a betegeinket, tudjuk minden problémájukat, velük szemben felelősséggel tartozunk” – vélekedett a házaspár.

Szerintük az sem járható út, hogy nem kötnek szerződést a biztosítóval, hanem a hozzájuk forduló betegekkel fizettetnénk ki a szolgáltatásaink árát,

hiszen az rengeteg magyarázkodással és felháborodással járna. „A betegeknek is igazuk lenne, hiszen joguk van arra, hogy ellátást kapjanak, így az egyedüli járható út az, ha felfüggesztjük a tevékenységünket, bezárjuk a rendelőt. Közben reménykedünk abban, hogy rövid ideig tart ez az állapot” – nyugtázta Simon Katalin.

Egy dolgot még mindenképp érdemes kiemelni: amennyiben nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor túl azon, hogy nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, de ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel.

Tárgyalások online, ami semmi biztosat nem jelent

Közben csütörtök délután kiderült, van rá esély arra, hogy a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok felhagyjanak a tiltakozásukkal, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) kötött szerződés alapján dolgoznak tovább – jelentette be Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kollégium elnöke. Daniel Coriu jelezte: a döntéshozókkal folytatott online megbeszéléseket követően

2024. június 30-ig változatlanok, vagyis 2023 utolsó negyedévének értékén maradnak a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok által nyújtott egészségügyi szolgáltatások díjai.

Cosmin Alexandrescu, a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok egyesületének elnöke azonban úgy vélte, hogy a pontértékeknek a jelenlegi szinten való tartása június 30-áig, „csak befagyasztott vagy elhalasztott konfliktust jelent”.

„Daniel Coriu professzor úr kissé optimista. Én úgy látom, hogy a konfliktust csak befagyasztották vagy elhalasztották. A mai konfliktushelyzetet áthelyezték július elsejére. A mai ígéret csak egy fél évre szól. Nem tudjuk, mi lesz július elsejétől” – jelentette ki Alexandrescu egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Mint ismert, a háziorvosok és a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok még szerdán kezdték el a tárgyalásokat a biztosító vezetőivel az idei keretszerződésről. A dokumentum korábban közvitára bocsátott tervezete szerint a háziorvosok jövedelme idén jelentősen csökkenne tavalyhoz képest.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Hűvös hétfő hajnal: Bodzaforduló volt a leghidegebb pont az országban, de Csíkszereda sem maradt el sokkal

Ugyan nem számottevően alacsony hőmérséklettel, mégis az egész országban Bodzafordulón volt a leghidegebb hétfőre virradóan, Csíkszereda pedig szorosan a nyomában volt a maga reggeli mínuszával.

Hűvös hétfő hajnal: Bodzaforduló volt a leghidegebb pont az országban, de Csíkszereda sem maradt el sokkal
2025. november 17., hétfő

Nicușor Dan szerint a bírák és ügyészek nyugdíját alkotmánymódosítás nélkül is lehet csökkenteni

Nicușor Dan kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíját a fizetésükhöz viszonyítva csökkenteni kell, de ehhez nem szükséges az alkotmány módosítása.

Nicușor Dan szerint a bírák és ügyészek nyugdíját alkotmánymódosítás nélkül is lehet csökkenteni
2025. november 17., hétfő

Másképp is lehetett volna cselekedni – az elnök mérleget vont a Bolojan-kormány döntéseiről

Nicușor Dan államelnök szerint a Bolojan-kormány által hozott intézkedések összességében sikeresek voltak, de „ha megnézzük, hogy ezek milyen hatással voltak az állampolgárokra, talán másképp is lehetett volna cselekedni.”

Másképp is lehetett volna cselekedni – az elnök mérleget vont a Bolojan-kormány döntéseiről
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Sűrű köd csökkenti a látótávolságot Hargita és Kovászna megyében

Ködre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfő reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Hargita és Kovászna megyére.

Sűrű köd csökkenti a látótávolságot Hargita és Kovászna megyében
2025. november 17., hétfő

Hétfőn feloldják a sertéspestis miatt elrendelt korlátozásokat Alcsíkon

Összesen 21 Hargita megyei településen szűnnek meg az egy hónapja elrendelt szigorú korlátozások, amelyeket egy sertéspestisgóc kialakulása miatt kellett elrendelni.

Hétfőn feloldják a sertéspestis miatt elrendelt korlátozásokat Alcsíkon
2025. november 16., vasárnap

Két autó ütközött, ketten sérültek meg Marosvásárhelyen

Két autó ütközött össze vasárnap este a marosvásárhelyi Dózsa György utcában, a balesetben ketten sérültek meg – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Két autó ütközött, ketten sérültek meg Marosvásárhelyen
Hirdetés
2025. november 16., vasárnap

Rogobete: sem életjel-monitor, sem defibrillátor nem volt a fogorvosi rendelőben, ahol meghalt a kétéves kislány

Két telephelye van annak a bukaresti fogászati klinikának, amelyiken csütörtök este meghalt egy kétéves kislány, és az egyik telephely nem rendelkezik a biztonságos általános érzéstelenítéshez szükséges alapvető felszereltséggel.

Rogobete: sem életjel-monitor, sem defibrillátor nem volt a fogorvosi rendelőben, ahol meghalt a kétéves kislány
2025. november 16., vasárnap

Villanyoszlopot döntött ki egy autó, az úttestre borult a gólyafészek

Csak anyagi kár keletkezett a vasárnap délutáni madéfalvi balesetben, amely során egy sofőr lesodródott az útról és előbb egy kerítésnek, majd egy villanyoszlopnak ütközött – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.

Villanyoszlopot döntött ki egy autó, az úttestre borult a gólyafészek
2025. november 16., vasárnap

Buzău megye tanácselnöke lenne Marcel Ciolacu, Románia korábbi miniszterelnöke

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök is indul a Buzău megyei tanács elnöki tisztségéért a december 7-i időközi választáson.

Buzău megye tanácselnöke lenne Marcel Ciolacu, Románia korábbi miniszterelnöke
Hirdetés