Hirdetés
Hirdetés

Az egész háziorvosi rendszer van veszélyben, aminek a beteg látja kárát

Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció •  Fotó: Jakab Mónika

Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció

Fotó: Jakab Mónika

A problémát talán fél évig elodázták, ám az nem vitás, hogy az egészségügyi alapellátás léte forog veszélyben, amennyiben bármikor is érvénybe lép az egészségügyi minisztérium terve, hogy 30 százalékkal lecsökkenti a vizsgálatokért és a betegek száma után a háziorvosoknak fizetendő összegeket – ezt állapítja meg a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, akivel egyetértenek a háziorvosok is.

Gergely Imre

2024. január 18., 21:022024. január 18., 21:02

2024. július elsejéig a szőnyeg alá söpörte a problémát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – az azonban nem kétséges, hogy a háziorvosi rendszer a csőd felé halad. Na de mi a gond azzal, amit a biztosítópénztár tervezett, majd az óriási nyomás alatt fél évig úgymond eltolt? Nos, erről szakembereket kérdeztünk.

korábban írtuk

Elszakadt a cérna az egészségügyi alapellátásban a tervezett finanszírozáscsökkentés miatt
Elszakadt a cérna az egészségügyi alapellátásban a tervezett finanszírozáscsökkentés miatt

Forrong az egészségügyi alapellátó-rendszer, ugyanis februártól csökkentenék a rendelők állami finanszírozását. A pontérték csökkentése miatt mintegy 40, esetenként 50 százalékkal kapna kevesebb pénzt egy rendelő, emiatt már a bezárást fontolgatják.

A szolgáltatásokért megállapított pontértékek 30 százalékos csökkentése

gyakorlatilag 40 százalékos jövedelemkiesést hozna a háziorvosi rendelők számára,

hiszen míg az egészségbiztosító kevesebbet fizetne a betegellátásért, számos kiadásuk (bérek, közköltség, egyebek) növekedett. Ugyanakkor a tervezet szerint a biztosító az otthoni beteglátogatást sem finanszírozná tovább. Megszűnnének azok a juttatások is, amelyek a főorvosi minősítéssel rendelkezők eddig kaptak – mutatott rá Dr. Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke. Hogy ez összegszerűen mekkora jövedelemkiesést jelent és mennyi maradna az orvosok bevétele, azt nem lehet általánosságban meghatározni, hiszen ez függ az adott praxisokhoz tartozó betegek számától, és az adott hónapban elvégzett szolgáltatásoktól is.

„Azonban az már világosan látható, hogy

Idézet
a kisebb pácienskörrel rendelkező háziorvos miután kifizeti a számlákat és fizetést ad az asszisztensének, még a minimálbér sem marad meg a zsebében”

– tért a lényegre Biró.

A nagyobb rendelőknél a profit radikális csökkenése még nem eredményezné azt, hogy veszteséges lesz a praxis, de akkor már jobban megéri az orvosnak bezárni a rendelőjét, és egy kórházban folytatni tovább a munkáját – ugyanannyi vagy több pénzért – és már a bürokráciával, adminisztrációs munkával sem kellene foglalkoznia.

Egyszerűen nem érné meg családorvosként dolgozni, és értelmetlen lenne ilyen feltételek mellett szerződést kötni az egészségbiztosító pénztárral.

Ez oda vezetne – folytatta –, hogy kevesebb háziorvos maradna az egészségügyi rendszerben, miközben csak Hargita megyében már most is legalább 20–25 háziorvossal többre lenne szükség, és a most dolgozók közül sokan túl vannak már a nyugdíjkorhatáron, a családorvosok további 30 százaléka is közel van a nyugdíjazása pillanatához. Ilyen döbbenetes anyagi kilátások között a fiatal kollégákat sem fogja semmi arra motiválni, hogy ezt a pályát válasszák– szögezte le a Székelyhonnak az orvoskollégium vezetője.

A kiadásokból nem lehet lefaragni

Felmerülhetne a kérdés, hogy ha a bevétel csökken, miért nem faraghatnak le a kiadásaikból a háziorvosok. „Azért, mert ez egyszerűen lehetetlen” – húzta alá a gyergyószentmiklósi háziorvos házaspár, Simon Alpár és Simon Katalin. Amint lapunknak kifejtik,

a háziorvosi rendelők magánvállalkozásként működnek, az orvosok nem fizetést kapnak, hanem a rendelő jövedelméből élnek meg.

Ez a jövedelem pedig az egészségbiztosító pénztár által az elvégzett szolgáltatásokért folyósított összegekből származik. Ezt a jövedelmet nyirbálná le a minisztérium 30 százalékkal.

Hirdetés

A másik oldalon pedig ott vannak a kiadások, amelyeket mindenképpen ki kell fizetni. Asszisztens nélkül nem működhet a rendelő, takarítót kötelező fizetni, közköltség, villanyáram, adók, járulékok vannak, amin szintén nem lehet spórolni. Mindemellett szigorú előírások vannak például arra is, hogy milyen fertőtlenítőszereket vagy tisztítószereket kell használniuk, és ez sem egy olcsó tétel.

Jelenleg egy konzultációért 35 lejt fizet a biztosító bruttóban – össze lehet hasonlítani például azzal, hogy mennyit keres egy fodrász egy hajvágással

– mutat rá Simon Alpár.

Már most is jóval kevesebb családorvosi rendelő működik, mint amennyire szükség lenne, azok többsége is telített, azaz jóval több beteg tartozik a rendelőkhöz, mint amennyi optimális lenne; a biztosító pedig az 1800 páciens fölötti létszámnál már kevesebb pénzt fizet egy beteg után. Ennek egyenes következménye az lett – amit a betegeiktől hallanak –, hogy vannak olyan családorvosok, akik már nem is fogadnak új beteget a praxisukba.

„Gondolkodunk azon, hogy ha megtörténik egy általános tiltakozás a családorvosok körében, akik mondjuk két napra bezárnák a rendelők ajtaját, nos akkor mi történne? Csak itt Gyergyószentmiklóson legalább 300 ember jelentkezne a sürgősségen naponta. Országszinten rögtön összeroppanna a kórházi ellátás is. De sajnos akik a döntéseket hozzák, pontosan tudják, hogy ezt nehezünkre esik megtenni. Személyesen ismerjük a betegeinket, tudjuk minden problémájukat, velük szemben felelősséggel tartozunk” – vélekedett a házaspár.

Szerintük az sem járható út, hogy nem kötnek szerződést a biztosítóval, hanem a hozzájuk forduló betegekkel fizettetnénk ki a szolgáltatásaink árát,

hiszen az rengeteg magyarázkodással és felháborodással járna. „A betegeknek is igazuk lenne, hiszen joguk van arra, hogy ellátást kapjanak, így az egyedüli járható út az, ha felfüggesztjük a tevékenységünket, bezárjuk a rendelőt. Közben reménykedünk abban, hogy rövid ideig tart ez az állapot” – nyugtázta Simon Katalin.

Egy dolgot még mindenképp érdemes kiemelni: amennyiben nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor túl azon, hogy nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, de ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel.

Tárgyalások online, ami semmi biztosat nem jelent

Közben csütörtök délután kiderült, van rá esély arra, hogy a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok felhagyjanak a tiltakozásukkal, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) kötött szerződés alapján dolgoznak tovább – jelentette be Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kollégium elnöke. Daniel Coriu jelezte: a döntéshozókkal folytatott online megbeszéléseket követően

2024. június 30-ig változatlanok, vagyis 2023 utolsó negyedévének értékén maradnak a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok által nyújtott egészségügyi szolgáltatások díjai.

Cosmin Alexandrescu, a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok egyesületének elnöke azonban úgy vélte, hogy a pontértékeknek a jelenlegi szinten való tartása június 30-áig, „csak befagyasztott vagy elhalasztott konfliktust jelent”.

„Daniel Coriu professzor úr kissé optimista. Én úgy látom, hogy a konfliktust csak befagyasztották vagy elhalasztották. A mai konfliktushelyzetet áthelyezték július elsejére. A mai ígéret csak egy fél évre szól. Nem tudjuk, mi lesz július elsejétől” – jelentette ki Alexandrescu egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Mint ismert, a háziorvosok és a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok még szerdán kezdték el a tárgyalásokat a biztosító vezetőivel az idei keretszerződésről. A dokumentum korábban közvitára bocsátott tervezete szerint a háziorvosok jövedelme idén jelentősen csökkenne tavalyhoz képest.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 06., hétfő

Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció

Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.

Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest

Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest
2026. július 06., hétfő

Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől

A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.

Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől
2026. július 06., hétfő

Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában

A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.

Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona
2026. július 05., vasárnap

Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával

Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.

Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával
2026. július 05., vasárnap

„A csúcs csak félút” – Toásó István és Pakot Ferenc a Denali megmászásáról

Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.

„A csúcs csak félút” – Toásó István és Pakot Ferenc a Denali megmászásáról
Hirdetés
2026. július 05., vasárnap

Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton

A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.

Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton
2026. július 05., vasárnap

Salvamont-összesítés: két haláleset is történt szombaton a hegyekben

Az elmúlt 24 órában 15 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 17 személynek nyújtottak segítséget; két személy életét már nem tudták megmenteni – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.

Salvamont-összesítés: két haláleset is történt szombaton a hegyekben
2026. július 05., vasárnap

Az ankarai NATO-csúcsra utazik kedden Nicușor Dan

Nicușor Dan államfő július 7-én és 8-án részt vesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) állam- és kormányfőinek ankarai csúcstalálkozóján – közölte szombaton az elnöki hivatal.

Az ankarai NATO-csúcsra utazik kedden Nicușor Dan
Hirdetés