Hargita megyében a közintézmények jobban állnak az anyanyelv-használat lehetőségeinek biztosításával, mint ahogy ezt a lakosság igénybe veszi – hangzott el a Csíkszeredában megrendezett kisebbségi nyelvhasználati konferencián.
2010. április 01., 18:482010. április 01., 18:48
A konferencia megnyitóján Sógor Csaba európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, ahol nem becsülik meg az állampolgárok nyelvét, ott demokrácia-deficit lép fel, és nem beszélhetünk európaiságról. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint az a fontos, hogy mindenki tudjon boldogulni anyanyelvén.
Horváth István, az Országos Kisebbségkutató Intézet elnöke bemutatta a Közigazgatási nyelvhasználat Hargita megyében az önkormányzati és a központi kormányzat megyeszintű intézményeiben című kutatásának eredményeit. Horváth szerint a nyelvpolitikát az egyének döntik el, a családban, a munkahelyen, az egymás közti kapcsolatokban. A tanulmányból kiderül, Hargita megyében szóban jóval erősebb az anyanyelv-használat, mint írásban, ami a közhivatalokat illeti. A hivatalokon belül vannak különbségek, ugyanakkor az alkalmazottak túlnyomó többsége beszél magyarul – derül ki a tanulmányból.
Másabb a helyzet a kormánynak alárendelt intézmények esetében, ahol az anyanyelv-használat lehetősége visszafogottabb. A magyar nyelv intézményes alkalmazása inkább részleges, mint átfogó – a Hargita megyei önkormányzatok több mint negyven százaléka nem alkalmaz kétnyelvű típusnyomtatványokat. Ezzel együtt még mindig nem használják annyian anyanyelvüket a hivatalokban, mint amennyire erre lehetőség volna.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
Patthelyzetbe került a csíkcsicsói önkormányzat a közösségi szolgáltató központ építésével, amelynek befejezése már sokat késett, de a pénzhiány miatt sem tavaly, sem idén nem tudtak előrelépni. Most az államkincstári hitelre várnak.
Az Üveggyöngyvarázs elsősorban tudományos, de nyomokban összművészeti és közösségi fesztiválnak ad otthont augusztus 15–17. között a Mikó-vár. A rendezvény a tudomány emberközeli bemutatását tűzte ki célul.
Érdemes feljegyeznünk a naptárunkba augusztus utolsó szombatját: Magyarország legsikeresebb rockoperájának egyedülálló koncertváltozata érkezik a csíksomlyói hegynyeregbe. A koncerten a részvétel ingyenes.
szóljon hozzá!