Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:18

Az egyenlítés összejött, többre nem futotta a kanadaiaktól

23:19

Elhunyt Nagy Antal, a Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára

21:21

Túrázási kisokos: nem kell félni a medvétől, de néhány szabályt be kell tartani

21:12

Teljesen átszervezik a magyarországi közmédiát

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Portája közelében támadt a medve egy gazdára

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Az állami intézmények megfigyelésére, jogvédelemre és közbelépésre szakosodott a Székely Figyelő Alapítvány

Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke

Fotó: Pinti Attila

Petícióban hívta fel a figyelmét Hargita, Maros és Kovászna megyék prefektusainak, illetve Klaus Johannis államfőnek a kisebbségi nyelvi jogok tiszteletben tartására a tavasszal alakult Székely Figyelő Alapítvány. A kezdeményezésről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.

Iszlai Katalin

2018. augusztus 03., 08:562018. augusztus 03., 08:56

2018. augusztus 03., 08:592018. augusztus 03., 08:59

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A gyergyószentmiklósi székhelyű Szekler Monitor, azaz Székely Figyelő Alapítvány a romániai magyarok jogainak figyelése és óvása, illetve jogsértések esetén a közbelépés céljával alakult meg idén tavasszal – ismertette a sajtótájékoztatón Árus Zsolt elnök, illetve Sorbán Attila Örs alelnök.

Mint kiderült, egyik fő céljuk a román állami intézmények figyelése arra vonatkozóan, hogy betartják-e a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeket, emellett pedig próbálják felhívni a román és a magyar közösség figyelmét a közös ügyekre, problémákra. Mindezen túl, ha jogsértést tapasztalnak, a rendelkezésükre álló eszközökkel megpróbálnak fellépni ellene.

Nemcsak Dan Tanasă tehet feljelentéseket. Oda szeretnénk figyelni a jogok betartására, ezért petíciót nyújtottunk be a Hargita megyei prefektushoz, illetve eljuttattuk ezt a Maros és a Kovászna megyei prefektusoknak is. A petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy ők, mint a román állam törvényeinek őrei, tartsák be az érintett megyékben a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeket

– emelte ki Sorbán.

Fotó: Pinti Attila

Hozzátette, Klaus Johannis államelnökhöz is eljuttattak egy másik petíciót arra vonatkozóan, hogy vonja vissza az új közigazgatási törvényhez fűzött módosításait, ezek ugyanis elvennék a magyar emberek már meglévő jogait. „El kell fogadja ő is, akárcsak a román politikum összes tagja, hogy Erdélyben magyarok élnek, jogaik vannak – amelyeket részben nemzetközi, részben romániai jogszabályok biztosítanak –, ezeket a jogokat pedig nem fogjuk könnyen feladni” – zárta az egyesület alelnöke.

Árus Zsolt – aki évek óta küzd a magyarokat érő jogsértések ellen – a sajtótájékoztatón felelevenítette, hogy három évvel ezelőtt magánszemélyként már felszólította a három székelyföldi megye prefektusát, hogy tegyék meg törvényes kötelességüket a kisebbségek jogainak tekintetében, hiszen a pozíciójukról rendelkező törtvény többek között azt is kimondja, hogy gondoskodniuk kell a kisebbségi nyelvhasználat biztosításáról az állami intézményeknél.

A három felszólítás három különböző ok miatt futott vakvágányra itthon, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam, ott pedig előbb-utóbb dönteni fognak róluk, a baj azonban az, hogy helyi szinten semmi sem változott

– nehezményezte az elnök.

Fotó: Pinti Attila

Kitért arra is, hogy a sikertelen próbálkozások után ezúttal az alapítvány nevében fordult újabb petíciókkal a három megye prefektusához, amelyben azt kérik tőlük a törvényes előírásokra hivatkozva, hogy ellenőrizzék az állami intézményeknél a nyelvi jogokra vonatkozó előírásokat, jogsértés esetén figyelmeztessék az intézményvezetőket, ha pedig továbbra sem tartják be az előírásokat, büntessék meg őket.

„A kezdeményezés célja azonban nem a büntetés, hanem az, hogy rávegyük az intézmények vezetőit a törvények betartására. Azt szeretnénk, ha a három megyében a magyar emberek anyanyelvükön tudnának ügyet intézni minden közhivatalban” – húzta alá Árus.