
Fotó: Kristo Robert
Prioritási elveket dolgozott ki a Hargita Megyei Tanfelügyelőség az idén várhatóan ismét beinduló tanügyi beruházásokra érkező pénz elosztására. Elsőként azok a tanintézmények részesülhetnek finanszírozásban, amelyeknél az elvégzett munkákért adósság halmozódott fel a kivitelezők fele, és amelyek ellen a cégek pert indítottak kinnlévőségük behajtására.
2010. február 09., 16:292010. február 09., 16:29
2010. március 08., 16:382010. március 08., 16:38
Fotó: Kristo Robert
A tavalyi teljes leállás után idén várhatóan beindul az infrastrukturális beruházások finanszírozása a tanügyben. Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő közölte, egyes információk szerint az év második felében várhatóak összegek. A prefektúra is kért már tőlük prioritási listát, ez is arra mutat, hogy ismét beindulnak a tanügyi beruházások.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa keddi ülésén megtárgyalta, hogy milyen tanügyi beruházások élveznek prioritást abban az esetben, ha ismét beindul az erre irányuló kormány-finanszírozás. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő elmondta, döntésük szerint, ha pénz érkezik, akkor azok az iskolák élveznek finanszírozási prioritást, ahol adósságok halmozódtak fel a beruházások kivitelezői fele, és közülük is azok lesznek a legelsők, akiket be is perelt a pénze miatt a beruházást végző cég. A prioritási elvek szerint ezután következnek azok a tanintézmények, ahol befejezetlen, az oktatási folyamatot negatívan érintő elkezdett munkálatok vannak, majd az új beruházások. Ezek között elsőbbséget élveznek azok az iskolák, ahol ki kell egészíteni az infrastruktúrát az oktatás körülményeinek javítása érdekében, majd azok, ahol az egészségügyi működési engedély megszerzéséhez beruházások szükségesek, és végül a másfajta új befektetések.
Perbe fogott iskolák
Hargita megyében több tanintézményt bepereltek cégek, amelyek elvégzett munkájukért nem kapták meg a pénzüket. A kormány-finanszírozások tavalyi teljes leállásáig a tanügyi beruházások általában úgy zajlottak, hogy ha egy iskolának nagyobb munkálatra kiutalták a szükséges összeg egy részét, akkor annál hozzákezdtek a kivitelezéshez, és a kormány, ha nem is rendszeresen, de folyamatosan utalt ki további összegeket az adott munka folytatására, befejezésére. Az általános gyakorlat az volt, hogy mivel a pénz eléggé rendszertelenül, néha év végén, utolsó percben is érkezett, a cégek dolgoztak, és amikor pénzt kapott az iskola, akkor kifizették a kivitelezőket.
Tavaly azonban a finanszírozás teljesen leállt, kevés kivétellel nem jött több pénz a kormánytól, még a megkezdett beruházások folytatására sem. Számos cég így nem kapta meg az elvégzett munkájáért a pénzt, és egyesek végső elkeseredésükben beperelték a pénzükért az iskolát és a többi érintett intézményt.
A csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolában a campus-építési program keretében kezdődött el egy nagy értékű beruházás. A program keretében több új épület és kazánház is épülne az iskola számára, azonban alig kezdődött el, le is állt a finanszírozás. Szén János iskolaigazgató közlése szerint a húsz millió lejes beruházásból eddig mintegy egy millió lejt kaptak meg, még 2008-ban, aminek értékében elkezdődött több épület megépítése. A finanszírozás folytatásának reményében a kivitelezők tovább dolgoztak, azonban több pénz már nem jött. A munkát végző cég fele mintegy 900 000 lejes adósság gyűlt fel – mutatta be Szén János. Elmondta, a pénzére hiába váró cég végül beperelte az iskolát, a tanfelügyelőséget, a városi önkormányzatot és a tanügyi minisztériumot is.
Az iskolaigazgató szerint a kormány nem kellett volna teljesen leállítsa a finanszírozást, legalább kisebb összegeket adnia kellett volna, mert így nehéz helyzetbe kerültek a ledolgozott munkájukért pénzt eddig hiába váró kivitelező cégek és az iskola is, hisz nagy szükség lenne a tervezett épületekre, amelyek helyett csak alapok és oszlopok állnak (fotó). Szén János még elmondta, fennáll ugyanakkor a veszély, hogy az eddig elvégzett munka is kárba vész, az elkezdett épületkezdeményeket ugyanis az időjárás tönkreteheti.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
A gyimesközéploki Majláth Gusztáv Károly Általános Iskola mellé egy új iskolaépületet építenek európai uniós támogatással. A tanintézet bővítése feloldja a zsúfoltságot, és lehetővé teszi, hogy a távolabb fekvő iskolák diákjai is ott tanuljanak.
Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.
A csíksomlyói skanzen-park létrehozásához szükségessé vált egy újabb övezeti rendezési terv (PUZ) elkészítése. A dokumentációt januári ülésén pénteken hagyta jóvá a csíkszeredai önkormányzati képviselő testület.
szóljon hozzá!