
Fotó: Alianța pentru Unirea Românilor Mureș Facebook-oldal
Magyarország masszív beruházásokat végez Erdélyben, ezáltal „de facto uralma alá vonva” az ország egy jelentős részét, a román állam pedig mindezt tétlenül szemléli – jelentette ki szombaton egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke.
2021. augusztus 14., 17:282021. augusztus 14., 17:28
Claudiu Târziu azt mondta, az RMDSZ lépten-nyomon bebizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben sem az államot, amelynek a csúcsvezetésében is képviselteti magát, sem az alkotmányt, sem a román többséget, „amely amellett, hogy toleráns, nagy szeretettel viseltetik az országban élő más nemzetiségek iránt”.
„Magyarország azért engedheti meg magának, hogy masszív beruházásokat végezzen Erdélyben, ezáltal de facto uralma alá vonva egy jelentős darabot az országunkból, mert hagyják neki. Mert az ország vezetésének nincs egy világos elképzelése ezzel kapcsolatban, nincsenek közpolitikáink” - fogalmazott.
Az AUR társelnöke hozzátette, hiányoznak a közpolitikák a külhonban élő románok tekintetében is, akikkel egyáltalán nem foglalkozik a román állam, „magukra hagyta őket”. A határon túl élő nemzettársakkal való törődés tekintetében tanulhatna Románia Magyarországtól, ugyanakkor azonban - véli - jobban oda kellene figyelnie az ország közepén számbelileg kisebbségben levő románok jogainak és szabadságainak tiszteletben tartására is, „mert rosszabbul bánnak velük, mint egy idegen országban”.
Dan Tănasă AUR-képviselő a téma kapcsán rámutatott, Magyarország – Bukarest hallgatólagos beleegyezésével – „társszuverén államként viselkedik Erdélyben”, és úgy véli, Ludovic Orban képviselőházi elnök „a valóságtól elrugaszkodott” módon viszonyul ehhez a kérdéshez.
(...) Azt már tudjuk, hogy Bukarest nem járult hozzá a folyamatban levő magyarországi programok gyakorlatba ültetéséhez (...), a bukaresti reakciók azonban mindig vérszegények voltak” – nyomatékosította.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
4 hozzászólás