
Fotó: Alianța pentru Unirea Românilor Mureș Facebook-oldal
Magyarország masszív beruházásokat végez Erdélyben, ezáltal „de facto uralma alá vonva” az ország egy jelentős részét, a román állam pedig mindezt tétlenül szemléli – jelentette ki szombaton egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke.
2021. augusztus 14., 17:282021. augusztus 14., 17:28
Claudiu Târziu azt mondta, az RMDSZ lépten-nyomon bebizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben sem az államot, amelynek a csúcsvezetésében is képviselteti magát, sem az alkotmányt, sem a román többséget, „amely amellett, hogy toleráns, nagy szeretettel viseltetik az országban élő más nemzetiségek iránt”.
„Magyarország azért engedheti meg magának, hogy masszív beruházásokat végezzen Erdélyben, ezáltal de facto uralma alá vonva egy jelentős darabot az országunkból, mert hagyják neki. Mert az ország vezetésének nincs egy világos elképzelése ezzel kapcsolatban, nincsenek közpolitikáink” - fogalmazott.
Az AUR társelnöke hozzátette, hiányoznak a közpolitikák a külhonban élő románok tekintetében is, akikkel egyáltalán nem foglalkozik a román állam, „magukra hagyta őket”. A határon túl élő nemzettársakkal való törődés tekintetében tanulhatna Románia Magyarországtól, ugyanakkor azonban - véli - jobban oda kellene figyelnie az ország közepén számbelileg kisebbségben levő románok jogainak és szabadságainak tiszteletben tartására is, „mert rosszabbul bánnak velük, mint egy idegen országban”.
Dan Tănasă AUR-képviselő a téma kapcsán rámutatott, Magyarország – Bukarest hallgatólagos beleegyezésével – „társszuverén államként viselkedik Erdélyben”, és úgy véli, Ludovic Orban képviselőházi elnök „a valóságtól elrugaszkodott” módon viszonyul ehhez a kérdéshez.
(...) Azt már tudjuk, hogy Bukarest nem járult hozzá a folyamatban levő magyarországi programok gyakorlatba ültetéséhez (...), a bukaresti reakciók azonban mindig vérszegények voltak” – nyomatékosította.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
4 hozzászólás