AUR: Magyarország az uralma alá vonja Románia egy részét, a román állam pedig mindezt tétlenül szemléli

Fotó: Alianța pentru Unirea Românilor Mureș Facebook-oldal

Magyarország masszív beruházásokat végez Erdélyben, ezáltal „de facto uralma alá vonva” az ország egy jelentős részét, a román állam pedig mindezt tétlenül szemléli – jelentette ki szombaton egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke.

Székelyhon

2021. augusztus 14., 17:282021. augusztus 14., 17:28

Claudiu Târziu azt mondta, az RMDSZ lépten-nyomon bebizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben sem az államot, amelynek a csúcsvezetésében is képviselteti magát, sem az alkotmányt, sem a román többséget, „amely amellett, hogy toleráns, nagy szeretettel viseltetik az országban élő más nemzetiségek iránt”.

Úgy véli, Románia példásan bánik a nemzeti kisebbségekkel, ennek a „jóságnak” azonban nem szabad „ostobaságnak vagy gyengeségnek” látszania, és ennek érdekében határozottabb fellépésre lenne szükség kül- és belpolitikai szinten egyaránt.

„Magyarország azért engedheti meg magának, hogy masszív beruházásokat végezzen Erdélyben, ezáltal de facto uralma alá vonva egy jelentős darabot az országunkból, mert hagyják neki. Mert az ország vezetésének nincs egy világos elképzelése ezzel kapcsolatban, nincsenek közpolitikáink” - fogalmazott.

Az AUR társelnöke hozzátette, hiányoznak a közpolitikák a külhonban élő románok tekintetében is, akikkel egyáltalán nem foglalkozik a román állam, „magukra hagyta őket”. A határon túl élő nemzettársakkal való törődés tekintetében tanulhatna Románia Magyarországtól, ugyanakkor azonban - véli - jobban oda kellene figyelnie az ország közepén számbelileg kisebbségben levő románok jogainak és szabadságainak tiszteletben tartására is, „mert rosszabbul bánnak velük, mint egy idegen országban”.

Dan Tănasă AUR-képviselő a téma kapcsán rámutatott, Magyarország – Bukarest hallgatólagos beleegyezésével – „társszuverén államként viselkedik Erdélyben”, és úgy véli, Ludovic Orban képviselőházi elnök „a valóságtól elrugaszkodott” módon viszonyul ehhez a kérdéshez.

Magyarország szó szerint megvásárolja Erdélyt, egyik darabot a másik után, egyik erdőt a másik után, egyik épületet a másik után. És nemcsak vásárol, hanem jön és a nulláról intézményeket épít, amelyekre aztán kitűzi a magyar zászlót, és kizárólag magyar nyelvű feliratokat helyez ki.

(...) Azt már tudjuk, hogy Bukarest nem járult hozzá a folyamatban levő magyarországi programok gyakorlatba ültetéséhez (...), a bukaresti reakciók azonban mindig vérszegények voltak” – nyomatékosította.