Hirdetés
Hirdetés

Átszövi a magyarellenesség a román helytörténeti könyveket

Sepsiszentgyörgy közélete könyv borítója

Sepsiszentgyörgy közélete könyv borítója

Magyarellenes hangvételű, csúsztatásoktól hemzsegő helytörténeti könyveket, kiadványokat jelentet meg a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma keretében működő Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ és annak vezetője, Ioan Lăcătușu.

Bíró Blanka

2018. augusztus 23., 18:102018. augusztus 23., 18:10

József Álmos helytörténész lapunknak elmondta, a félretájékoztatást veszélyesnek tartja, mert eltorzítja a valóságot, és félrevezeti a román fiatalokat. Meglátása szerint közelítené az álláspontokat, ha kialakulna egy párbeszéd. József Álmos tüzetesen áttanulmányozta Ioan Lăcătușu legújabb munkáját, a Viața publică din Sfântu Gheorghe – Covasna, 1919–1989 (Sepsiszentgyörgy közélete) című könyvet, amely a Centenarul Marii Uniri könyvsorozat 19. köteteként jelent meg. Rámutatott, a helyes cím az lett volna, hogy A sepsiszentgyörgyi román közélet, hiszen nagy része csak a helyi románsággal kapcsolatos adatokat dolgozza fel.

József Álmos hangsúlyozza, a közel hétszáz oldalas könyv értéke abban áll, hogy számos érdekes és máshonnan nehezen beszerezhető statisztikai adatot közöl az állami levéltár megyei fiókintézetének anyagából. Így a népesség számának alakulásáról, a nemzetiségi megosztottságról, a lakosság foglalkozásáról, a kereskedelmi egységekről, vagy a járművek számáról közöl adatokat. Viszont

a magyar társadalmi élet alig kap helyet, a románság jelenléte túlteng az oldalakon, a könyvet átszövi a magyarellenesség, a szerző gyakran hangoztatja a magyarság nacionalizmusát

– fejtette ki a helytörténész. Meglátása szerint sértő a magyar olvasó számára, hogy a kötet, miközben bemutatja a helyi román művelődési életet, szinte teljesen mellőzi a magyar kulturális élet eseményeit, személyiségeit. Ezzel szemben az ortodox egyház története, személyiségei tág teret kapnak.

A könyv a két világháború közötti időszakot a város történelmének legdemokratikusabb éveiként említi, míg az 1940–44-es magyar világot a legsötétebb időszakként.

Hirdetés

A szovjet katonai közigazgatás 1944 novembere és 1945 márciusa közötti időszakát a magyar irredentizmus és a szovjet kommunizmus románság ellen szervezett akciójaként tünteti fel, az 1950–60 közötti éveket „a szomorú emlékű Sztálin és Magyar Autonóm Tartományok időszakának” nevezi. Az 1968–89 közötti években szerinte a társadalmi és gazdasági élet minden területén történt fejlődés történt, viszont a magyar vezetők ehhez negatívan viszonyultak.

József Álmos hangsúlyozta, a szerzőnek nem ez az első magyarellenes, csúsztatásokkal, téves adatokkal teli könyve, több hasonló szellemiségű kiadványt, tanulmányt is megjelentettek, így fontosnak tartja, hogy a magyar olvasók is értesüljenek a „torzításokról”.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek

Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
Hirdetés