Átszövi a magyarellenesség a román helytörténeti könyveket

Sepsiszentgyörgy közélete könyv borítója

Magyarellenes hangvételű, csúsztatásoktól hemzsegő helytörténeti könyveket, kiadványokat jelentet meg a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma keretében működő Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ és annak vezetője, Ioan Lăcătușu.

Bíró Blanka

2018. augusztus 23., 18:102018. augusztus 23., 18:10

József Álmos helytörténész lapunknak elmondta, a félretájékoztatást veszélyesnek tartja, mert eltorzítja a valóságot, és félrevezeti a román fiatalokat. Meglátása szerint közelítené az álláspontokat, ha kialakulna egy párbeszéd. József Álmos tüzetesen áttanulmányozta Ioan Lăcătușu legújabb munkáját, a Viața publică din Sfântu Gheorghe – Covasna, 1919–1989 (Sepsiszentgyörgy közélete) című könyvet, amely a Centenarul Marii Uniri könyvsorozat 19. köteteként jelent meg. Rámutatott, a helyes cím az lett volna, hogy A sepsiszentgyörgyi román közélet, hiszen nagy része csak a helyi románsággal kapcsolatos adatokat dolgozza fel.

József Álmos hangsúlyozza, a közel hétszáz oldalas könyv értéke abban áll, hogy számos érdekes és máshonnan nehezen beszerezhető statisztikai adatot közöl az állami levéltár megyei fiókintézetének anyagából. Így a népesség számának alakulásáról, a nemzetiségi megosztottságról, a lakosság foglalkozásáról, a kereskedelmi egységekről, vagy a járművek számáról közöl adatokat. Viszont

a magyar társadalmi élet alig kap helyet, a románság jelenléte túlteng az oldalakon, a könyvet átszövi a magyarellenesség, a szerző gyakran hangoztatja a magyarság nacionalizmusát

– fejtette ki a helytörténész. Meglátása szerint sértő a magyar olvasó számára, hogy a kötet, miközben bemutatja a helyi román művelődési életet, szinte teljesen mellőzi a magyar kulturális élet eseményeit, személyiségeit. Ezzel szemben az ortodox egyház története, személyiségei tág teret kapnak.

A könyv a két világháború közötti időszakot a város történelmének legdemokratikusabb éveiként említi, míg az 1940–44-es magyar világot a legsötétebb időszakként.

A szovjet katonai közigazgatás 1944 novembere és 1945 márciusa közötti időszakát a magyar irredentizmus és a szovjet kommunizmus románság ellen szervezett akciójaként tünteti fel, az 1950–60 közötti éveket „a szomorú emlékű Sztálin és Magyar Autonóm Tartományok időszakának” nevezi. Az 1968–89 közötti években szerinte a társadalmi és gazdasági élet minden területén történt fejlődés történt, viszont a magyar vezetők ehhez negatívan viszonyultak.

József Álmos hangsúlyozta, a szerzőnek nem ez az első magyarellenes, csúsztatásokkal, téves adatokkal teli könyve, több hasonló szellemiségű kiadványt, tanulmányt is megjelentettek, így fontosnak tartja, hogy a magyar olvasók is értesüljenek a „torzításokról”.

Sepsiszentgyörgy