Átrajzolnák Románia közigazgatási térképét: kisvárosok összevonása is szóba került

miközben továbbra is városi szintű közigazgatást tart fenn – írja az Agerpres.

Benea szerint ezért egyes kisvárosok összevonása is szóba jöhet. Példaként a Bákó megyei Slănic Moldova és Târgu Ocna esetét említette: elképzelhetőnek nevezte, hogy a területi-közigazgatási átszervezés után a két település egyetlen várost alkosson.

Az EP-képviselő elmondta, hogy a PSD munkacsoportjának részletes javaslatai várhatóan márciusra készülnek el. Az elemzéshez a 2025-ös lakónépességi adatokat használják.

Benea hangsúlyozta, hogy a jelenlegi polgármestereknek 2028-ig ki kell tölteniük mandátumukat. Ezért

ugyanakkor az új, 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus indulása is sürgeti a reformot.

A politikus kijelentette, hogy a falvak neve nem változna, az összevont községeké azonban igen. Ahol emiatt személyi okmányokat kell cserélni, átmeneti időszakot vezetnének be, és a költségeket az állam állná.

Benea azt is közölte, hogy a PSD elképzelései túlmutatnak a fejlesztési minisztérium által előkészített önkéntes összevonásokon. A tárca jelenleg az 1500 főnél kisebb települések önkéntes egyesülését ösztönözné, a PSD munkacsoportja viszont ennél szélesebb körű átszervezést vizsgál.

Hat szempont alapján választanák ki az összevonandó önkormányzatokat

A PSD hat szempont alapján döntené el, hogy melyek azok az önkormányzatok, amelyeket átszerveznek vagy összevonnak a területi-közigazgatási reform során.

Dragoș Benea elmondta, hogy pontozásos rendszert dolgoznak ki az önkormányzatok fenntarthatóságának értékelésére. A következő szempontokat vizsgálnák:

• a lakosságszámot és a demográfiai folyamatokat;

• a gazdasági fenntarthatóságot, vagyis az önkormányzat saját bevételeit és kiadásait, valamint a helyi adók beszedésének hatékonyságát;

• az igazgatási kapacitást, ezen belül a helyi közigazgatás szakmai felkészültségét, beruházásait és a lehívott forrásokat;

• a közlekedési infrastruktúrától, az egészségügyi intézményektől és a tűzoltóságoktól való távolságot;

• a lakosság hozzáférését az alapvető szolgáltatásokhoz, például az iskolákhoz, óvodákhoz, bölcsődékhez és orvosi rendelőkhöz;

• a helyi közszolgáltatások – köztük a víz- és csatornahálózat, a gázellátás, a közvilágítás és a tömegközlekedés – fejlettségét.

Benea szerint

a prefektusi hivatal koordinálásával. A testületben a megyei tanács, a kataszteri hivatal, a statisztikai igazgatóság, a tanfelügyelőség, a rendőrség és a mezőgazdasági igazgatóság képviselői is részt vesznek.

A bizottságok a helyi önkormányzatokkal folytatott egyeztetések után készítik el az adott megye átszervezési javaslatát, amelyet továbbítanak a belügyminisztériumnak és a fejlesztési minisztériumnak.

Az EP-képviselő szerint a folyamat végén

A reformot a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadhatná el – részletezte a politikus.

Benea szerint egy polgármesteri hivatal megszüntetése nem jelentené magának a településnek a megszűnését. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi alkotmányos közigazgatási rendszer – falvak, községek, városok, municípiumok és megyék – megmaradna. Példaként az iskolák összevonását említette.

– magyarázta.

Benea szerint az átszervezéssel nagyobb igazgatási kapacitású önkormányzatok jöhetnének létre, amelyek jobb közszolgáltatásokat nyújthatnának, és könnyebben juthatnának uniós, illetve állami támogatásokhoz.