A Borvizek útján kívül is van élet: Elena Udrea Hatolykán

Tekintse meg galériánkat!

Köd, csípős hideg, na meg székely ruhába öltözött, kürtőskalácsot és pálinkát kínáló lányok fogadták a Vidékfejlesztési és Turisztikai Minisztérium tárcavezetőjét, Elena Udreát a felsőháromszéki Hatolykán, ahol átadásra került a gyógyfürdő és a mofetta. Az impozáns létesítményt részben önerőből, 900 ezer lejes beruházással sikerült felépíteni, a szaktárca 1,5 millió lejjel támogatta a szentkatolnai önkormányzatot. A vendéget Tusa Levente polgármester üdvözölte, köszönetet mondva a segítségért, és röviden ismertette az emeletes, mofettát, tíz fürdőkádas szobát, orvosi rendelőt, szaunát, fizoterápiás kezelő és a hat vendégszobát is magába foglaló épület születésének mozzanatait. Az is fontos, hogy a víz melegítésére, valamint az épület fűtésére napelemeket használnak, hogy minél kisebb költséggel lehessen üzemeltetni a kezelőbázist, amit egyébként mozgássérültek is felkereshetnek, mivel számukra külön fürdőt és szobát rendeztek be. Elena Udrea elmondta: egy éjszakát töltött Háromszéken (a miniszter a bálványosi Grand Hotel szállodában aludt), és bár visszatérő vendége a vidéknek, mindig elvarázsolja annak szépsége és az itt élő emberek vendégszeretete.

Éppen ezért úgy véli, hogy az itt élő emberek jövője, megélhetése a turizmusban van, s ezért szükségesnek tartja, hogy az általa vezetett szaktárca támogassa az itteni turisztikai beruházásokat és a rossz állapotban levő infrastruktúrára is pénzt áldozzon. Az egykoron messze földön híres kezelőbázis, ha nem is a hamvaiból, de a romjaiból támadt fel. Az munkálatok 2008 szeptemberében kezdődtek, s az építkezést a bontás előzte meg: a romos épületet teljes egészében el kellett takarítani, hiszen felújításra teljesen alkalmatlanná vált az 1969-ben épített földszintes ingatlan. A tervezéskor némiképp módosítottak az épület fekvésén is, de teljesen igazodtak a nedves mofetta gyógyító kigőzölgést eregető gödréhez, hiszen az volt, és az is lett az új fürdő lelke.

Ahol bajosan lehet édesvizet találni...

A Szentkatolnához tartozó kis falu egyébként annyira gazdag ásványvíz forrásokban, hogy a faluban, sőt határában is bajosan lehet édesvizet találni. Ezt a megállapítást Orbán Balázs a Székelyföld leírásában tette, aki előtt már Fridvaldszky János, mineralógiával is foglalkozó jezsuita páter is említést tett a fürdőről 1767-ben, Kolozsváron kiadott latin nyelven íródott mineralógiai munkájában.
1863-ban Bakk Endre primor, szentkatolnai születésű vízaknai kanonok- plébános a következőket jegyezte le: „Reggel és estefelé oly ereje (kénkigőzölgése) szokott lenni, hogy ily alkalomkor benne a fürdés veszedelmes; mely felett, ha nap feljötte előtt madár repül el, gyakran az bele is hull. Emberi élet is esett áldozatul, a múlt évben is egy Kovács János nevezetű kézdivásárhelyi ember beleszédült, belehalt. Hűlés orvosolására nagy gyógyerővel bír.”

A mofetta egyébként az egész környék legerősebb nedves mofettája. A vulkanikus eredetű szén-dioxid a vízből tör fel, s mint ilyen, természetes radioaktivitása nagyobb. Radongáz- tartalma 3500 pCi (pikoküri) literenként. Bikarbonátos, kalcium- magnézium tartalmú savanyúvíz, mely a környék kútjaiban is a felszínre jut, és ivókúrára alkalmas. A gyógyfürdőt a periférikus érbántalmakban és a mozgásszervi betegségekben szenvedők kereshetik fel.