
Korábban kiszélesítették, most le is aszfaltozzák az utakat
Fotó: László Ildikó
Közel öt kilométernyi út korszerűsítése kezdődhetett el idén Székelyvarságon, miután a helyi önkormányzat sikeresen pályázott támogatásért az Anghel Saligny programban. A cél az, hogy aszfaltúttal kössék össze a település központját és a Sólyomkő nevű részt.
2023. november 04., 08:532023. november 04., 08:53
2023. október 31., 17:282023. október 31., 17:28
Két pályázatot leadva összességében 7,5 millió lejes támogatást nyert az Anghel Saligny programban a székelyvarsági önkormányzat, amelyből a település központjából indulva a Forrásköze, a Nagykút, illetve a Sólyomkő közötti részt aszfaltozhatják le.
Az elnyert támogatás ugyan jól jön, de ehhez még mintegy 4 millió lejes önrészt kell előteremtsenek helyi forrásokból. Tamás Ernő helyi polgármester kifejtette, sokan nem értették, hogy miért nem költenek el minden pénzt a helyi költségvetésből az elmúlt években, de most már láthatják, hogy jól jön a megspórolt 1,5 millió lej. Természetesen ettől függetlenül nagy anyagi teher hárul még az önkormányzatra – ráadásul nem tudni, hogy időközben mennyire nő meg az építkezési anyagok ára –, de bíznak benne, hogy segítséget is kapnak még a kormánytól.
A tervek szerint átlagosan öt méter szélesen lesznek leaszfaltozva az említett utak, amelyeknek mindkét szélén helyet hagynak fél-fél méteres útpadkának. A projekt részeként harminc centiméteres kőréteget terítenek le, ezt fogják aszfalttal burkolni. Ezenkívül három kisebb hidat építenek újjá, valamint további átereszeket is elhelyeznek. Betonsáncok csak kevés helyen épülnek, de a vízelvezetésről mindenképp gondoskodnak. Fontos ugyanakkor, hogy
A polgármester rámutatott, mostanra sikerült kivitelezőt találni, valamint a finanszírozási szerződést is aláírták a fejlesztési minisztériummal, így elkezdődhetett a munka. Jelenleg mérések zajlanak a helyszínen, de a község vezetősége bízik benne, hogy idén már elkezdődhet a kövezés. A munkálatot 2026-ban kell befejezni.
Összességében 150 kilométernyi út tartozik Székelyvarsághoz (ebből 45 kilométer községi út), így nem egyszerű feladat azok korszerűsítése – de még a karbantartása sem – a kis költségvetéssel rendelkező községnek – magyarázta a polgármester. Tudni kell azt is, hogy az utak többsége átlagosan mindössze két méter széles volt néhány évvel ezelőtt, így nehézkesen lehetett azokat autókkal használni. A település vezetősége 2016-ban eldöntötte, hogy mindenképp javítani szeretnék a közlekedési viszonyokat, így a későbbiekben kifejezetten ezen cél érdekében pályáztak.
Fotó: László Ildikó
Mindezt ugyanakkor „lépéshátrányból” tették, hiszen leadott támogatás-igényléseik nem érhették el a maximális pontot, mivel az ottani mellékutcák többsége nem csatlakozik főbb utakba.
Azt már csak az elöljáró tudja igazán, hogy hányszor kellett vitázzon, egyeztessen ezért a gazdákkal, akik le kellett adjanak területeikből az önkormányzatnak – „olyan is volt, aki tíz árat veszített” –, hogy a szélesítések megvalósulhassanak. Megérte azonban a fáradozás, hiszen a korábbi korszerűsítéseknek köszönhetően jelenleg lényegesen egyszerűbben megoldható az említett utcák leaszfaltozása.
– magyarázta Tamás Ernő. Hozzátette, kulcsfontosságú a helyieknek, hogy rendben legyenek az utak, hiszen sokan ingáznak a munkahelyükre. „Jó azt látni, hogy a reggeli órákban számos autó közlekedik az utakon, hiszen ez azt jelenti, hogy sokan itt laknak és innen igyekeznek munkába. Hála Istennek, elég sok fiatal hazaköltözött ide, de ennek az a feltétele, hogy jók legyenek az utak, tudjanak közlekedni. Az utak jelenleg nem szuperek, de járhatók, az itteni helyek 95 százalékát meg lehet személyautóval is közelíteni” – fogalmazott.
A polgármester arról is beszélt, hogy igyekeztek saját munkagépeket vásárolni az utak karbantartása érdekében, hiszen a külsős cégek bevonása lényegesen megterheli a büdzséjüket. Az elmúlt években egyebek mellett vettek markológépet, hóekét, a kisebb kátyúk kijavítására alkalmas gépet, hamarosan pedig egy traktort, egy útgyalut és egy újabb hóekét is vásárolnának. Az eszközöket rendszerint pályázva (többnyire a LEADER-programban), vagy Hargita Megye Tanácsának segítségével fizetik ki.
Minden építkezési anyagot igyekeznek hasznosítani az utak karbantartása érdekében, nemrég éppen a kátyúzáskor feltört aszfaltot terítették le az útpadkákra. Mindezt pedig közmunkával oldották meg.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
szóljon hozzá!