
Korábban kiszélesítették, most le is aszfaltozzák az utakat
Fotó: László Ildikó
Közel öt kilométernyi út korszerűsítése kezdődhetett el idén Székelyvarságon, miután a helyi önkormányzat sikeresen pályázott támogatásért az Anghel Saligny programban. A cél az, hogy aszfaltúttal kössék össze a település központját és a Sólyomkő nevű részt.
2023. november 04., 08:532023. november 04., 08:53
Két pályázatot leadva összességében 7,5 millió lejes támogatást nyert az Anghel Saligny programban a székelyvarsági önkormányzat, amelyből a település központjából indulva a Forrásköze, a Nagykút, illetve a Sólyomkő közötti részt aszfaltozhatják le.
Az elnyert támogatás ugyan jól jön, de ehhez még mintegy 4 millió lejes önrészt kell előteremtsenek helyi forrásokból. Tamás Ernő helyi polgármester kifejtette, sokan nem értették, hogy miért nem költenek el minden pénzt a helyi költségvetésből az elmúlt években, de most már láthatják, hogy jól jön a megspórolt 1,5 millió lej. Természetesen ettől függetlenül nagy anyagi teher hárul még az önkormányzatra – ráadásul nem tudni, hogy időközben mennyire nő meg az építkezési anyagok ára –, de bíznak benne, hogy segítséget is kapnak még a kormánytól.
A tervek szerint átlagosan öt méter szélesen lesznek leaszfaltozva az említett utak, amelyeknek mindkét szélén helyet hagynak fél-fél méteres útpadkának. A projekt részeként harminc centiméteres kőréteget terítenek le, ezt fogják aszfalttal burkolni. Ezenkívül három kisebb hidat építenek újjá, valamint további átereszeket is elhelyeznek. Betonsáncok csak kevés helyen épülnek, de a vízelvezetésről mindenképp gondoskodnak. Fontos ugyanakkor, hogy
A polgármester rámutatott, mostanra sikerült kivitelezőt találni, valamint a finanszírozási szerződést is aláírták a fejlesztési minisztériummal, így elkezdődhetett a munka. Jelenleg mérések zajlanak a helyszínen, de a község vezetősége bízik benne, hogy idén már elkezdődhet a kövezés. A munkálatot 2026-ban kell befejezni.
Összességében 150 kilométernyi út tartozik Székelyvarsághoz (ebből 45 kilométer községi út), így nem egyszerű feladat azok korszerűsítése – de még a karbantartása sem – a kis költségvetéssel rendelkező községnek – magyarázta a polgármester. Tudni kell azt is, hogy az utak többsége átlagosan mindössze két méter széles volt néhány évvel ezelőtt, így nehézkesen lehetett azokat autókkal használni. A település vezetősége 2016-ban eldöntötte, hogy mindenképp javítani szeretnék a közlekedési viszonyokat, így a későbbiekben kifejezetten ezen cél érdekében pályáztak.
Fotó: László Ildikó
Mindezt ugyanakkor „lépéshátrányból” tették, hiszen leadott támogatás-igényléseik nem érhették el a maximális pontot, mivel az ottani mellékutcák többsége nem csatlakozik főbb utakba.
Azt már csak az elöljáró tudja igazán, hogy hányszor kellett vitázzon, egyeztessen ezért a gazdákkal, akik le kellett adjanak területeikből az önkormányzatnak – „olyan is volt, aki tíz árat veszített” –, hogy a szélesítések megvalósulhassanak. Megérte azonban a fáradozás, hiszen a korábbi korszerűsítéseknek köszönhetően jelenleg lényegesen egyszerűbben megoldható az említett utcák leaszfaltozása.
– magyarázta Tamás Ernő. Hozzátette, kulcsfontosságú a helyieknek, hogy rendben legyenek az utak, hiszen sokan ingáznak a munkahelyükre. „Jó azt látni, hogy a reggeli órákban számos autó közlekedik az utakon, hiszen ez azt jelenti, hogy sokan itt laknak és innen igyekeznek munkába. Hála Istennek, elég sok fiatal hazaköltözött ide, de ennek az a feltétele, hogy jók legyenek az utak, tudjanak közlekedni. Az utak jelenleg nem szuperek, de járhatók, az itteni helyek 95 százalékát meg lehet személyautóval is közelíteni” – fogalmazott.
A polgármester arról is beszélt, hogy igyekeztek saját munkagépeket vásárolni az utak karbantartása érdekében, hiszen a külsős cégek bevonása lényegesen megterheli a büdzséjüket. Az elmúlt években egyebek mellett vettek markológépet, hóekét, a kisebb kátyúk kijavítására alkalmas gépet, hamarosan pedig egy traktort, egy útgyalut és egy újabb hóekét is vásárolnának. Az eszközöket rendszerint pályázva (többnyire a LEADER-programban), vagy Hargita Megye Tanácsának segítségével fizetik ki.
Minden építkezési anyagot igyekeznek hasznosítani az utak karbantartása érdekében, nemrég éppen a kátyúzáskor feltört aszfaltot terítették le az útpadkákra. Mindezt pedig közmunkával oldották meg.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!