
Korábban kiszélesítették, most le is aszfaltozzák az utakat
Fotó: László Ildikó
Közel öt kilométernyi út korszerűsítése kezdődhetett el idén Székelyvarságon, miután a helyi önkormányzat sikeresen pályázott támogatásért az Anghel Saligny programban. A cél az, hogy aszfaltúttal kössék össze a település központját és a Sólyomkő nevű részt.
2023. november 04., 08:532023. november 04., 08:53
Két pályázatot leadva összességében 7,5 millió lejes támogatást nyert az Anghel Saligny programban a székelyvarsági önkormányzat, amelyből a település központjából indulva a Forrásköze, a Nagykút, illetve a Sólyomkő közötti részt aszfaltozhatják le.
Az elnyert támogatás ugyan jól jön, de ehhez még mintegy 4 millió lejes önrészt kell előteremtsenek helyi forrásokból. Tamás Ernő helyi polgármester kifejtette, sokan nem értették, hogy miért nem költenek el minden pénzt a helyi költségvetésből az elmúlt években, de most már láthatják, hogy jól jön a megspórolt 1,5 millió lej. Természetesen ettől függetlenül nagy anyagi teher hárul még az önkormányzatra – ráadásul nem tudni, hogy időközben mennyire nő meg az építkezési anyagok ára –, de bíznak benne, hogy segítséget is kapnak még a kormánytól.
A tervek szerint átlagosan öt méter szélesen lesznek leaszfaltozva az említett utak, amelyeknek mindkét szélén helyet hagynak fél-fél méteres útpadkának. A projekt részeként harminc centiméteres kőréteget terítenek le, ezt fogják aszfalttal burkolni. Ezenkívül három kisebb hidat építenek újjá, valamint további átereszeket is elhelyeznek. Betonsáncok csak kevés helyen épülnek, de a vízelvezetésről mindenképp gondoskodnak. Fontos ugyanakkor, hogy
A polgármester rámutatott, mostanra sikerült kivitelezőt találni, valamint a finanszírozási szerződést is aláírták a fejlesztési minisztériummal, így elkezdődhetett a munka. Jelenleg mérések zajlanak a helyszínen, de a község vezetősége bízik benne, hogy idén már elkezdődhet a kövezés. A munkálatot 2026-ban kell befejezni.
Összességében 150 kilométernyi út tartozik Székelyvarsághoz (ebből 45 kilométer községi út), így nem egyszerű feladat azok korszerűsítése – de még a karbantartása sem – a kis költségvetéssel rendelkező községnek – magyarázta a polgármester. Tudni kell azt is, hogy az utak többsége átlagosan mindössze két méter széles volt néhány évvel ezelőtt, így nehézkesen lehetett azokat autókkal használni. A település vezetősége 2016-ban eldöntötte, hogy mindenképp javítani szeretnék a közlekedési viszonyokat, így a későbbiekben kifejezetten ezen cél érdekében pályáztak.
Fotó: László Ildikó
Mindezt ugyanakkor „lépéshátrányból” tették, hiszen leadott támogatás-igényléseik nem érhették el a maximális pontot, mivel az ottani mellékutcák többsége nem csatlakozik főbb utakba.
Azt már csak az elöljáró tudja igazán, hogy hányszor kellett vitázzon, egyeztessen ezért a gazdákkal, akik le kellett adjanak területeikből az önkormányzatnak – „olyan is volt, aki tíz árat veszített” –, hogy a szélesítések megvalósulhassanak. Megérte azonban a fáradozás, hiszen a korábbi korszerűsítéseknek köszönhetően jelenleg lényegesen egyszerűbben megoldható az említett utcák leaszfaltozása.
– magyarázta Tamás Ernő. Hozzátette, kulcsfontosságú a helyieknek, hogy rendben legyenek az utak, hiszen sokan ingáznak a munkahelyükre. „Jó azt látni, hogy a reggeli órákban számos autó közlekedik az utakon, hiszen ez azt jelenti, hogy sokan itt laknak és innen igyekeznek munkába. Hála Istennek, elég sok fiatal hazaköltözött ide, de ennek az a feltétele, hogy jók legyenek az utak, tudjanak közlekedni. Az utak jelenleg nem szuperek, de járhatók, az itteni helyek 95 százalékát meg lehet személyautóval is közelíteni” – fogalmazott.
A polgármester arról is beszélt, hogy igyekeztek saját munkagépeket vásárolni az utak karbantartása érdekében, hiszen a külsős cégek bevonása lényegesen megterheli a büdzséjüket. Az elmúlt években egyebek mellett vettek markológépet, hóekét, a kisebb kátyúk kijavítására alkalmas gépet, hamarosan pedig egy traktort, egy útgyalut és egy újabb hóekét is vásárolnának. Az eszközöket rendszerint pályázva (többnyire a LEADER-programban), vagy Hargita Megye Tanácsának segítségével fizetik ki.
Minden építkezési anyagot igyekeznek hasznosítani az utak karbantartása érdekében, nemrég éppen a kátyúzáskor feltört aszfaltot terítették le az útpadkákra. Mindezt pedig közmunkával oldották meg.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.
Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!