
Korábban kiszélesítették, most le is aszfaltozzák az utakat
Fotó: László Ildikó
Közel öt kilométernyi út korszerűsítése kezdődhetett el idén Székelyvarságon, miután a helyi önkormányzat sikeresen pályázott támogatásért az Anghel Saligny programban. A cél az, hogy aszfaltúttal kössék össze a település központját és a Sólyomkő nevű részt.
2023. november 04., 08:532023. november 04., 08:53
Két pályázatot leadva összességében 7,5 millió lejes támogatást nyert az Anghel Saligny programban a székelyvarsági önkormányzat, amelyből a település központjából indulva a Forrásköze, a Nagykút, illetve a Sólyomkő közötti részt aszfaltozhatják le.
Az elnyert támogatás ugyan jól jön, de ehhez még mintegy 4 millió lejes önrészt kell előteremtsenek helyi forrásokból. Tamás Ernő helyi polgármester kifejtette, sokan nem értették, hogy miért nem költenek el minden pénzt a helyi költségvetésből az elmúlt években, de most már láthatják, hogy jól jön a megspórolt 1,5 millió lej. Természetesen ettől függetlenül nagy anyagi teher hárul még az önkormányzatra – ráadásul nem tudni, hogy időközben mennyire nő meg az építkezési anyagok ára –, de bíznak benne, hogy segítséget is kapnak még a kormánytól.
A tervek szerint átlagosan öt méter szélesen lesznek leaszfaltozva az említett utak, amelyeknek mindkét szélén helyet hagynak fél-fél méteres útpadkának. A projekt részeként harminc centiméteres kőréteget terítenek le, ezt fogják aszfalttal burkolni. Ezenkívül három kisebb hidat építenek újjá, valamint további átereszeket is elhelyeznek. Betonsáncok csak kevés helyen épülnek, de a vízelvezetésről mindenképp gondoskodnak. Fontos ugyanakkor, hogy
A polgármester rámutatott, mostanra sikerült kivitelezőt találni, valamint a finanszírozási szerződést is aláírták a fejlesztési minisztériummal, így elkezdődhetett a munka. Jelenleg mérések zajlanak a helyszínen, de a község vezetősége bízik benne, hogy idén már elkezdődhet a kövezés. A munkálatot 2026-ban kell befejezni.
Összességében 150 kilométernyi út tartozik Székelyvarsághoz (ebből 45 kilométer községi út), így nem egyszerű feladat azok korszerűsítése – de még a karbantartása sem – a kis költségvetéssel rendelkező községnek – magyarázta a polgármester. Tudni kell azt is, hogy az utak többsége átlagosan mindössze két méter széles volt néhány évvel ezelőtt, így nehézkesen lehetett azokat autókkal használni. A település vezetősége 2016-ban eldöntötte, hogy mindenképp javítani szeretnék a közlekedési viszonyokat, így a későbbiekben kifejezetten ezen cél érdekében pályáztak.
Fotó: László Ildikó
Mindezt ugyanakkor „lépéshátrányból” tették, hiszen leadott támogatás-igényléseik nem érhették el a maximális pontot, mivel az ottani mellékutcák többsége nem csatlakozik főbb utakba.
Azt már csak az elöljáró tudja igazán, hogy hányszor kellett vitázzon, egyeztessen ezért a gazdákkal, akik le kellett adjanak területeikből az önkormányzatnak – „olyan is volt, aki tíz árat veszített” –, hogy a szélesítések megvalósulhassanak. Megérte azonban a fáradozás, hiszen a korábbi korszerűsítéseknek köszönhetően jelenleg lényegesen egyszerűbben megoldható az említett utcák leaszfaltozása.
– magyarázta Tamás Ernő. Hozzátette, kulcsfontosságú a helyieknek, hogy rendben legyenek az utak, hiszen sokan ingáznak a munkahelyükre. „Jó azt látni, hogy a reggeli órákban számos autó közlekedik az utakon, hiszen ez azt jelenti, hogy sokan itt laknak és innen igyekeznek munkába. Hála Istennek, elég sok fiatal hazaköltözött ide, de ennek az a feltétele, hogy jók legyenek az utak, tudjanak közlekedni. Az utak jelenleg nem szuperek, de járhatók, az itteni helyek 95 százalékát meg lehet személyautóval is közelíteni” – fogalmazott.
A polgármester arról is beszélt, hogy igyekeztek saját munkagépeket vásárolni az utak karbantartása érdekében, hiszen a külsős cégek bevonása lényegesen megterheli a büdzséjüket. Az elmúlt években egyebek mellett vettek markológépet, hóekét, a kisebb kátyúk kijavítására alkalmas gépet, hamarosan pedig egy traktort, egy útgyalut és egy újabb hóekét is vásárolnának. Az eszközöket rendszerint pályázva (többnyire a LEADER-programban), vagy Hargita Megye Tanácsának segítségével fizetik ki.
Minden építkezési anyagot igyekeznek hasznosítani az utak karbantartása érdekében, nemrég éppen a kátyúzáskor feltört aszfaltot terítették le az útpadkákra. Mindezt pedig közmunkával oldották meg.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!