Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:51

Egyelőre marad a nyárias meleg, de jövő héten már lehűlés jöhet

13:38

Csökkentett forgalmú utcaként kapták vissza az autósok, parkolni sem lehet itt huzamosabb ideig

13:29

Különdíjat kapott lapcsaládunk kisfilmje XII. Kulturális Filmek Fesztiválján

13:16

Románia volt az Európai Unió kilencedik legnagyobb sörtermelője 2025-ben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Kényszerleszállás Budapesten: késik a Marosvásárhelyre várt repülőgép

Autó és motorkerékpár ütközött Csíkszereda zsögödi kijáratánál, a motorost kórházba szállították – videóval

Már az autók sincsenek biztonságban: lökhárítót tépett le egy medve a Transzfogarason – videóval

Tetemes bírságot kapott egy rendezvényszervező Gyimesközéplokon

Bíróságra vitte a nyelvhasználati vitát a Székely Figyelő Alapítvány – reagált a marosvásárhelyi reptér igazgatója

Átutalt összegek, átvert turisták, rendőrségi feljelentések

Megoldást kér a magyar kormánytól egy román politikus az erdélyi kulturális projektek finanszírozásának folytatására

Mi változott és mi nem Borbolyék perének jogerős ítéletében?

Árvízvédelem: általában a kicsire nem figyelnek, pedig az is okozhat nagy bajt

A Hargita megyei településeken általában elvégzik tavasszal a kötelező árvízvédelmi munkálatokat, de még lehetne fokozni a biztonságot. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Az áradások szempontjából leginkább az időszakos patakmedrek kiöntése jelenthet veszélyt, ugyanis ezeknek a vízmosásoknak a megerősítésére rendszerint nem jut pénz. A tavaszi, kötelező áradás- és árvízvédelmi óvintézkedéseket megtették a településeken, ám mindezek ellenére a nagy csapadékhozamú felhőszakadások még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.

Széchely István

2019. május 31., 12:462019. május 31., 12:46

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Május csapadékban bőséges időjárása, illetve az elkövetkező napokra vonatkozó előrejelzések miatt fontossá váltak az áradáskárok megelőzését célzó óvintézkedések. Mint azt érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője elmondta, Hargita megyében nincsenek különösebb gondok a kötelező árvízvédelmi teendők elvégzését, például a vízelvezető árkok, patak- és folyómedrek kitakarítását illetően. A településeken ezeket a munkálatokat az adott polgármesteri hivatalnak, valamint a lakosságnak kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie.

Tavasszal minden községben megtörténnek a kisebb-nagyobb takarítások, ahol szükséges, munkagépekkel távolítják el az árkokban, csatornákban, medrekben felgyűlt hordalékot, amely akadályozza a víz elfolyását – magyarázta a szóvivő. Hozzáfűzte, a tűzoltóság ellenőrzi azt, hogy az érintettek megtették-e a kötelező óvintézkedéseket, de áradásveszély idején a vízügyi hatóság is felügyelet alatt tartja azokat a helyszíneket, ahol problémák adódhatnak.

Mi az eljárás?

Az előírások szerint már a sárga jelzésű árvízvédelmi figyelmeztetések idején is készültséget rendelnek el az adott település vészhelyzeteket felügyelő bizottságában, és

narancssárga figyelmeztetés esetén már 24 órás készenléti ügyeletet kell biztosítani a település polgármesteri hivatalában

– sorolta a kötelezettségeket Adrian Pănescu, hozzátéve, hogy ilyenkor rendszerint az önkéntes tűzoltóságoknál is készültséget rendelnek el. Áradások azonban mindezek ellenére is bekövetkezhetnek, ennek veszélye főként a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, felhőszakadás idején áll fenn, a kitartó esőzések idején kevésbé – tudtuk meg a szóvivőtől.

A legkevésbé biztonságos vízfolyások

Áradás szempontjából Hargita megyében leginkább a nyár nagy részében szárazon álló időszakos patakmedrek jelentenek veszélyt. Ennek az az oka, hogy ezekben – noha szükséges volna – nem végeztek árvízvédelmi munkálatokat, ugyanis jó részük a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, amelyeknek korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Másrészt – mint azt Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója elmondta – az önkormányzatok nem is igazán érzik fontosnak a védelmi munkálatok élvégzését, például egy támfal megépítését, mondván, hogy akkora víz még sosem volt az időszakos patakmederben. Pedig

bajnak az is elég, ha ez százévente csak egyszer történik meg

– hangsúlyozta Miklós Géza, megjegyezve, hogy tíz perc is elegendő arra, hogy egy kiadós felhőszakadás miatt kiöntsön egy ilyen időszakos vízmosás. Ezt

úgy lehetne megakadályozni, ha a településen kívül kisebb gátakat építenének, amelyek ilyen esetben fel tudnának fogni elegendő mennyiségű vizet

ahhoz, hogy a maradékot az időszakos meder biztonságosan el tudja vezetni – magyarázta a szakember.

Az állandó patak- és folyómedreket illetően azonban általánosan elmondható, hogy a vízügyi hatóság által elvégzett árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a biztonság a 20–25 évvel ezelőtti állapotokhoz képest – összegzett az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Hozzáfűzte, a csapadékos időjárás miatt a víztározók esetében is megtette a szükséges óvintézkedéseket az igazgatóság, jelenleg folyamatosan engedik ki a vizet ezekből, hogy szükség esetén a rövid időn belül lezúduló, nagy mennyiségű csapadék befogadására is készen álljanak.