Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:29

Kisebbségi kormány körvonalazódik, ugyanazt a pártot nevesítették többen is

21:14

Kiskérődző-pestis nyomaira bukkantak Hargita megyében

20:01

Jókora bírságot kaphatnak azok, akik építkezési hulladékot tesznek az új kukákba

19:59

A tervezettnél korábban elkészülhet a Marosvásárhely és Nyárádszereda közti autópálya

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Árvízvédelem: általában a kicsire nem figyelnek, pedig az is okozhat nagy bajt

A Hargita megyei településeken általában elvégzik tavasszal a kötelező árvízvédelmi munkálatokat, de még lehetne fokozni a biztonságot. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Az áradások szempontjából leginkább az időszakos patakmedrek kiöntése jelenthet veszélyt, ugyanis ezeknek a vízmosásoknak a megerősítésére rendszerint nem jut pénz. A tavaszi, kötelező áradás- és árvízvédelmi óvintézkedéseket megtették a településeken, ám mindezek ellenére a nagy csapadékhozamú felhőszakadások még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.

Széchely István

2019. május 31., 12:462019. május 31., 12:46

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Május csapadékban bőséges időjárása, illetve az elkövetkező napokra vonatkozó előrejelzések miatt fontossá váltak az áradáskárok megelőzését célzó óvintézkedések. Mint azt érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője elmondta, Hargita megyében nincsenek különösebb gondok a kötelező árvízvédelmi teendők elvégzését, például a vízelvezető árkok, patak- és folyómedrek kitakarítását illetően. A településeken ezeket a munkálatokat az adott polgármesteri hivatalnak, valamint a lakosságnak kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie.

Tavasszal minden községben megtörténnek a kisebb-nagyobb takarítások, ahol szükséges, munkagépekkel távolítják el az árkokban, csatornákban, medrekben felgyűlt hordalékot, amely akadályozza a víz elfolyását – magyarázta a szóvivő. Hozzáfűzte, a tűzoltóság ellenőrzi azt, hogy az érintettek megtették-e a kötelező óvintézkedéseket, de áradásveszély idején a vízügyi hatóság is felügyelet alatt tartja azokat a helyszíneket, ahol problémák adódhatnak.

Mi az eljárás?

Az előírások szerint már a sárga jelzésű árvízvédelmi figyelmeztetések idején is készültséget rendelnek el az adott település vészhelyzeteket felügyelő bizottságában, és

narancssárga figyelmeztetés esetén már 24 órás készenléti ügyeletet kell biztosítani a település polgármesteri hivatalában

– sorolta a kötelezettségeket Adrian Pănescu, hozzátéve, hogy ilyenkor rendszerint az önkéntes tűzoltóságoknál is készültséget rendelnek el. Áradások azonban mindezek ellenére is bekövetkezhetnek, ennek veszélye főként a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, felhőszakadás idején áll fenn, a kitartó esőzések idején kevésbé – tudtuk meg a szóvivőtől.

A legkevésbé biztonságos vízfolyások

Áradás szempontjából Hargita megyében leginkább a nyár nagy részében szárazon álló időszakos patakmedrek jelentenek veszélyt. Ennek az az oka, hogy ezekben – noha szükséges volna – nem végeztek árvízvédelmi munkálatokat, ugyanis jó részük a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, amelyeknek korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Másrészt – mint azt Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója elmondta – az önkormányzatok nem is igazán érzik fontosnak a védelmi munkálatok élvégzését, például egy támfal megépítését, mondván, hogy akkora víz még sosem volt az időszakos patakmederben. Pedig

bajnak az is elég, ha ez százévente csak egyszer történik meg

– hangsúlyozta Miklós Géza, megjegyezve, hogy tíz perc is elegendő arra, hogy egy kiadós felhőszakadás miatt kiöntsön egy ilyen időszakos vízmosás. Ezt

úgy lehetne megakadályozni, ha a településen kívül kisebb gátakat építenének, amelyek ilyen esetben fel tudnának fogni elegendő mennyiségű vizet

ahhoz, hogy a maradékot az időszakos meder biztonságosan el tudja vezetni – magyarázta a szakember.

Az állandó patak- és folyómedreket illetően azonban általánosan elmondható, hogy a vízügyi hatóság által elvégzett árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a biztonság a 20–25 évvel ezelőtti állapotokhoz képest – összegzett az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Hozzáfűzte, a csapadékos időjárás miatt a víztározók esetében is megtette a szükséges óvintézkedéseket az igazgatóság, jelenleg folyamatosan engedik ki a vizet ezekből, hogy szükség esetén a rövid időn belül lezúduló, nagy mennyiségű csapadék befogadására is készen álljanak.