
Szent Kinga szobra a budapesti Belvárosi plébániatemplom mellett
Fotó: Wikipédia
A közmondásosan híres lengyel–magyar barátság egyik megalapozója és történelmi pillére Árpád-házi Szent Kinga, más néven Kunigunda, Lengyelország és Litvánia patrónája.
2019. július 24., 09:162019. július 24., 09:16
2019. július 24., 10:522019. július 24., 10:52
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő 1224-ben született első gyermeke Boleszláv lengyel király felesége volt. A muhi csatát követő újjáépítés során többszörösen kiérdemelték a lengyel nép szeretetét, különösen, amikor az apjától küldött bányászok feltárták Wieliczka híres sóbányáit. Kinga egyik legendája is ehhez kapcsolódik – ez máig kulturális hidat képez a máramarosi és a lengyelországi sótárnák között.
Miután megözvegyült, vagyonát szétosztotta a szegények között, és bevonult az ószandeci kolostorba, amelyet egykor férje és ő javadalmakkal támogattak. 1292. július 24-én hunyt el. Emléknapját ezen a napon üli a katolikus egyház. VIII. Sándor pápa avatta boldoggá 1690-ben.
Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában
Fotó: Wikipédia
Ennek emlékére Magyarország egy székely kaput ajándékozott, amely az ottani kolostor fala mellett áll.
Az egyetlen védelmébe ajánlott magyarországi templom Küngösön, abban a községben áll, amelynek területét alapításakor édesapja, IV. Béla ajándékozta Kingának.
A keresztalja fél tizenkettőkor indul a csíkszeredai Szent Kereszt Plébániától. A fél egykor kezdődő szentmisét Tamás József püspök mutatja be.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!