Árpád-házi Szent Kinga napja

Szent Kinga szobra a budapesti Belvárosi plébániatemplom mellett

Fotó: Wikipédia

A közmondásosan híres lengyel–magyar barátság egyik megalapozója és történelmi pillére Árpád-házi Szent Kinga, más néven Kunigunda, Lengyelország és Litvánia patrónája.

Molnár Melinda

2019. július 24., 09:162019. július 24., 09:16

2019. július 24., 10:522019. július 24., 10:52

IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő 1224-ben született első gyermeke Boleszláv lengyel király felesége volt. A muhi csatát követő újjáépítés során többszörösen kiérdemelték a lengyel nép szeretetét, különösen, amikor az apjától küldött bányászok feltárták Wieliczka híres sóbányáit. Kinga egyik legendája is ehhez kapcsolódik – ez máig kulturális hidat képez a máramarosi és a lengyelországi sótárnák között.

Miután megözvegyült, vagyonát szétosztotta a szegények között, és bevonult az ószandeci kolostorba, amelyet egykor férje és ő javadalmakkal támogattak. 1292. július 24-én hunyt el. Emléknapját ezen a napon üli a katolikus egyház. VIII. Sándor pápa avatta boldoggá 1690-ben.

Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában

Fotó: Wikipédia

A klarissza apácák lengyel tartományának védnökét 1999. június 16-án Ószandecen (Stary Sacz) Szent II. János Pál pápa iktatta a szentek sorába.

Ennek emlékére Magyarország egy székely kaput ajándékozott, amely az ottani kolostor fala mellett áll.

Az egyetlen védelmébe ajánlott magyarországi templom Küngösön, abban a községben áll, amelynek területét alapításakor édesapja, IV. Béla ajándékozta Kingának.

A Csíkszeredához tartozó Szécsenyben a Szent Kinga-búcsút július 27-én, szombaton tartják.

A keresztalja fél tizenkettőkor indul a csíkszeredai Szent Kereszt Plébániától. A fél egykor kezdődő szentmisét Tamás József püspök mutatja be.