Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Disznóvágások: tíz percig tart, de életmentő lehet a hús bevizsgáltatása

19:33

Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője

19:24

A Steaua nem tudta behúzni a győzelmet, így nőtt az FK Csíkszereda előnye

18:48

Találkozások otthona a Krisztus Király-plébániaközpont

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Tűz egy csíkszeredai bútorgyárnál

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

Csíkszeredában száz magyar emberből ötvenegy ment el szavazni

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Anna sajátos életútja Gyergyószentmiklóson

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Rendhagyó kiállítást nyitottak meg szombaton a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban, a Múzeumok Fehér Éjszakája program keretében. Az Anna – Asszonysors a 20. században című tárlatot négy székelyföldi muzeológus, etnográfus tervezte és valósította meg.

Baricz-Tamás Imola

2018. június 24., 18:532018. június 24., 18:53

2018. június 24., 18:542018. június 24., 18:54

A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban született a székelyföldi múzeumok néprajzosainak közös munkája eredményeként, Gyergyóból Szőcs Levente néprajzos vállalt részt a létrejöttében. Amint azt jelezték, nem ugyanazt az Annát láthatják az érdeklődők, mint a tárlat korábbi állomásain, hiszen mindegyik múzeum hozzáteszi a műkincseit, így változott, gazdagodott a kiállítás, amely egy megesett székely lány, Anna fiktív élettörténetén keresztül mesél a huszadik század néprajzi, történeti vonatkozásait felsorolva.

Nyitott szívvel fogadják

A kiállítás kurátorai, szakmai tanácsadói is jelen voltak a megnyitón. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntötte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzorát, Pozsony Ferencet és egykori diákjait, a tárlat megálmodóit: Kinda Istvánt, Miklós Zoltánt, Szőcs Leventét és Vajda Andrást. A kiállítás kivitelezésében nagy segítséget nyújtott Baróti Hunor és Bonczidai Éva, mindketten korábban a gyergyószentmiklósi múzeum munkatársai voltak, ezért is jelezte Csergő Tibor, hogy a kiállítás mondhatni hazaérkezett, ugyanis több gyergyói „múzeumos” szakmai munkáját is dicséri.

Egy picit magunkénak is érezzük a kiállítást, nemcsak Székelyudvarhelyen van otthon, hanem Gyergyószentmiklósra is hazaérkezett

– mondta a múzeumigazgató.

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója a kiállítás születéséről szólt, a kolozsvári néprajzos iskola egykori diákjainak közös munkájáról, melynek sikere immár megkérdőjelezhetetlen. Kívánta, hogy a gyergyóiak olyan nyitott szívvel fogadják a kiállítást, mint ahogyan az készült.

Be kell térni a székely kapun

„Rendhagyó, kiemelkedő kiállítás megnyitóján veszünk részt. Formabontó, újszerű, melyet négy fiatal férfi etnográfus álmodott, tervezett meg egy fiktív székelyföldi lány, asszony lehetséges életpályájáról, sorsáról, aki a Trianon évében született. Ne számítsanak szép, dekoratív tárgyakból álló szentélyszerű, romantikus kiállításra. Elsősorban szimbolikus tartalmakkal rendelkező enteriőrök segítségével sugallnak új jelentéseket, üzeneteket.

Fotó: Baricz-Tamás Imola

A rendhagyó tárlat szakít a székelyföldi falusi népélet idealizálásával. A történet központi alakja, Anna deviánsnak számít a falujában élő erkölcsi értékrend szerint: 17 évesen egy szénás csűrben megesik egy táncmulatság végén, 1937-ben” – mondta Pozsony Ferenc megnyitóbeszédében. A tárlatba egy székely kapun át vezet az út, ahol a teherbe esett hajadon választás elé kerül, és ezt a nehéz választást, döntést a kiállítás látogatója is megélheti, átérezheti.

Két lehetséges út kínálkozik, melyeken végigkísérhetik: Anna hozzámegy egy idősödő, tehetős gazdalegényhez, vagy a városra távozik szolgálni egy polgári családhoz. Mindkét út egy szocialista tömbházlakásba juttatja Annát, vezeti a látogatót.

A Múzeumok Fehér Éjszakája rendezvényen könyvbemutatóra, koncertekre, filmvetítésre több rendhagyó tárlatvezetésre és Szent Iván-éji tűzugrásra is sor került, voltak többen, akik kihasználtak a múzeum nyújtotta lehetőséget, és a Játszóházban zsebkendőre hímezték nevüket, monogramjukat.

Bálint Ákosra emlékeztek

Szombaton délután a múzeumi rendezvényekkel párhuzamosan Bálint Ákos (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983) születésének 125. évfordulója kapcsán több rendezvényre is sor került. Emlékeztek a magyar tanítóra, népművelőre, tankönyvíróra, zeneszerzőre. Bálint Ákos ötven évig vezette a dalos férfiak karát, és évekig irányította a városi múzeumot. A gyergyószentmiklósi örmény temetőben a város egyik kimagasló személyiségének, az Ipartestület Férfikara egykori karnagyának sírjánál helyeztek el koszorút. Elhangzott, ma is szükség lenne sok, Bálint Ákoshoz hasonló személyre. A Szent Miklós Kamarakórus, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Nőikar dallal emlékezett. Az ünnepség részét képezte egy hangverseny is, amelyen Bálint Ákos unokái, Kostyák Attila és Kostyák Előd, valamint dédunokája, Kostyák Zsuzsa is fellépett az örmény katolikus templomban.

Gyergyószentmiklós Kultúra