Fotó: Baricz-Tamás Imola
Rendhagyó kiállítást nyitottak meg szombaton a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban, a Múzeumok Fehér Éjszakája program keretében. Az Anna – Asszonysors a 20. században című tárlatot négy székelyföldi muzeológus, etnográfus tervezte és valósította meg.
2018. június 24., 18:532018. június 24., 18:53
2018. június 24., 18:542018. június 24., 18:54
A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban született a székelyföldi múzeumok néprajzosainak közös munkája eredményeként, Gyergyóból Szőcs Levente néprajzos vállalt részt a létrejöttében. Amint azt jelezték, nem ugyanazt az Annát láthatják az érdeklődők, mint a tárlat korábbi állomásain, hiszen mindegyik múzeum hozzáteszi a műkincseit, így változott, gazdagodott a kiállítás, amely egy megesett székely lány, Anna fiktív élettörténetén keresztül mesél a huszadik század néprajzi, történeti vonatkozásait felsorolva.
A kiállítás kurátorai, szakmai tanácsadói is jelen voltak a megnyitón. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntötte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzorát, Pozsony Ferencet és egykori diákjait, a tárlat megálmodóit: Kinda Istvánt, Miklós Zoltánt, Szőcs Leventét és Vajda Andrást. A kiállítás kivitelezésében nagy segítséget nyújtott Baróti Hunor és Bonczidai Éva, mindketten korábban a gyergyószentmiklósi múzeum munkatársai voltak, ezért is jelezte Csergő Tibor, hogy a kiállítás mondhatni hazaérkezett, ugyanis több gyergyói „múzeumos” szakmai munkáját is dicséri.
– mondta a múzeumigazgató.
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója a kiállítás születéséről szólt, a kolozsvári néprajzos iskola egykori diákjainak közös munkájáról, melynek sikere immár megkérdőjelezhetetlen. Kívánta, hogy a gyergyóiak olyan nyitott szívvel fogadják a kiállítást, mint ahogyan az készült.
„Rendhagyó, kiemelkedő kiállítás megnyitóján veszünk részt. Formabontó, újszerű, melyet négy fiatal férfi etnográfus álmodott, tervezett meg egy fiktív székelyföldi lány, asszony lehetséges életpályájáról, sorsáról, aki a Trianon évében született. Ne számítsanak szép, dekoratív tárgyakból álló szentélyszerű, romantikus kiállításra. Elsősorban szimbolikus tartalmakkal rendelkező enteriőrök segítségével sugallnak új jelentéseket, üzeneteket.
Fotó: Baricz-Tamás Imola
A rendhagyó tárlat szakít a székelyföldi falusi népélet idealizálásával. A történet központi alakja, Anna deviánsnak számít a falujában élő erkölcsi értékrend szerint: 17 évesen egy szénás csűrben megesik egy táncmulatság végén, 1937-ben” – mondta Pozsony Ferenc megnyitóbeszédében. A tárlatba egy székely kapun át vezet az út, ahol a teherbe esett hajadon választás elé kerül, és ezt a nehéz választást, döntést a kiállítás látogatója is megélheti, átérezheti.
A Múzeumok Fehér Éjszakája rendezvényen könyvbemutatóra, koncertekre, filmvetítésre több rendhagyó tárlatvezetésre és Szent Iván-éji tűzugrásra is sor került, voltak többen, akik kihasználtak a múzeum nyújtotta lehetőséget, és a Játszóházban zsebkendőre hímezték nevüket, monogramjukat.
Bálint Ákosra emlékeztek
Szombaton délután a múzeumi rendezvényekkel párhuzamosan Bálint Ákos (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983) születésének 125. évfordulója kapcsán több rendezvényre is sor került. Emlékeztek a magyar tanítóra, népművelőre, tankönyvíróra, zeneszerzőre. Bálint Ákos ötven évig vezette a dalos férfiak karát, és évekig irányította a városi múzeumot. A gyergyószentmiklósi örmény temetőben a város egyik kimagasló személyiségének, az Ipartestület Férfikara egykori karnagyának sírjánál helyeztek el koszorút. Elhangzott, ma is szükség lenne sok, Bálint Ákoshoz hasonló személyre. A Szent Miklós Kamarakórus, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Nőikar dallal emlékezett. Az ünnepség részét képezte egy hangverseny is, amelyen Bálint Ákos unokái, Kostyák Attila és Kostyák Előd, valamint dédunokája, Kostyák Zsuzsa is fellépett az örmény katolikus templomban.
A holokauszt székelyudvarhelyi áldozataira emlékeztek elhurcolásuk nyolcvanadik évfordulóján.
Már zengtünk egy ódát múltkori eszmefuttatásunkban a flekkenről, főként annak gyökerei, eredeti elkészítési módja után kutakodva, most azt nézzük meg, hogy a múlt század első felében milyen szerepet töltött be a székelyföldi vendéglátásban.
Több száz motorkerékpáros részvételével szerveztek figyelemfelhívó motoros felvonulást péntek délután Csíkszéken. Jelen vagyunk az utakon, vigyázzunk egymásra – szólt a forgalom többi résztvevőjének az üzenet.
A Román Posta a kifizetési naptárban rögzítettnél öt nappal korábban, április 27-én megkezdte a májusi nyugdíjak kézbesítését, és becsléseik szerint a pénteki nap végére megközelítik a maximális kézbesítési arányt.
Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.
Első alkalommal rendeznek hagyományos, régi időket idéző nagyvásárt a Farkaslaka községhez tartozó Kalonda-tetőn május 11–12-én. A családbarát rendezvény célja összehozni az embereket, családokat, az árusokat és a vásárlókat.
Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.
Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
szóljon hozzá!