Ebben a helyzetben természetvédelmi problémáról beszélünk, és az érintett fajok fennmaradásának segítése a cél.

A tágtűrésű fajokat viszont nem zavarja az emberi aktivitás, sőt, olyannyira képesek alkalmazkodni hozzá, hogy a városi környezetben sikeresen szaporodnak is.

A városi környezethez való alkalmazkodás egyik csúcsa, mikor New York városában a prérifarkas a gazda lába mellől ragadja el a házi kedvencet.

Vadállatok a városban

A sikeresen urbanizálódott fajok esetenként bosszúságot és konfliktushelyzetet is okozhatnak. A lehetséges konfliktusok egy része közegészségügyi, más része viszont közbiztonsági jellegű is. A közegészségügyi kockázatot az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságok kezelik (mint például veszettség, afrikai sertéspestis, kergemarhakór stb.), a közbiztonság a rendőrség és csendőrség feladata.

Sőt, a problémás egyedek befogása és áttelepítése is kudarcnak bizonyult, ugyanis

Tehát, átvitték az állatot és az általa okozott problémát más helyszínre.

Helyi jellegzetességek, lehetőségek

Romániában a vadfajok helyzete a belterületeken jogilag rendezetlen volt, egészen 2017 július végéig. Most valamely, a lakott területtel szomszédos vadászterületet kezelő vadászatra jogosulttal köthet – közbeszerzési eljárást követően – szolgáltatási szerződést az adott település önkormányzata. És szükséges a beavatkozás helyszínét képező terület tulajdonosának előzetes engedélye is. Gyakorlatilag ez úgy értelmezhető, hogy,

A jogszabályi módosítás eredetileg arra volt hivatott, hogy a településekre bejáró medvék ügyét rendezze. A vadászatra jogosultaknak nem volt a települések belterületein hatáskörük, s ezt így próbálták áthidalni. Ugyanakkor, a fokozott védettségi státus okán, nem alkalmazható ez a „könnyítés” a medve esetében.

Lehetne szerződni

A vadászatra jogosultak eszköztára egyáltalán nem teljes, ugyanis fegyverrel csak riasztást alkalmazhatnak, vagy esetenként kilőhetik a problémás példányokat.

A jelenlegi szabályozás még mindig tökéletlen, viszont mellékhatásként megoldani látszik azon fajok kezelésének problémáját, melyek státusa nem védett. Az más kérdés, hogy hány önkormányzat áll szerződéses viszonyban valamely vadászatra jogosulttal, és az is, hogy hány vadászatra jogosultnak van személyzete és szakmai felkészültsége városi környezetben történő vaddisznó, róka vagy nyest csapdázására. Úgy tűnik, nálunk is létjogosultsága kezd lenni az úgynevezett városi vadgazdálkodásnak, ami egy új szakterület, és igény mutatkozik rá.

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök