A kutyát az ember szelídítette magához. Aztán jó néhány példányát magára hagyta. A gazdátlan háziállat mindenképpen emberi felelőtlenség eredménye, és ide tartoznak a félig gazdátlanok, amelyek eledelük egy részét vadászva szerzik meg. Meghökkentők a számadatok.

Viszonylagos csend és a vadak háborítatlansága jellemzi az erdőket február hónapban. Ilyenkor az öregebb erdőkben történik zavarás a fakitermelés folytán, illetve hószánosok, szarvasagancs-keresők járják a határt.

Rekord Európában, van Berislăveștien egy 5 bocsos anyamedvénk címmel jelent meg a Râmnicu Vâlcea Week lapban egy cikk, amely nagy érdeklődést váltott ki. Ahhoz, hogy tárgyilagosan véleményt formálhassunk ez ügyben, szükséges a részletek ismerete is.

Karácsony közeledtével sokakban felmerülnek ökológiai aggályok az ünnep legfontosabb dekorációjával, a karácsonyfával kapcsolatosan. Tény ugyanis, hogy nagy számban vágnak le ilyen felhasználási céllal fiatal fenyőket.

A felső tízezer egyik szórakozási módja, hogy vadaskertben vadászik. Szinte mindenki ismeri, noha egyre nagyobb titok övezi a Ion Ţiriac egykori teniszcsillag tulajdonában lévő vadaskertet, de nem ő az egyetlen tulajdonos ilyen téren. Mit is jelent a vadaskert, hogyan történik ott a vadgazdálkodás?

Az utóbbi időben egyre erősödnek azok a vélemények, miszerint Hargita megye lakossága a medve ellen lenne uszítva, politikai tőkekovácsolási szándékkal. Tényleg sokan lennének hajlandóak az önbíráskodásra, ha a hatóság tehetetlen a kárt okozó medvék megfékezésében?

Örömmel hallgattam az Erdély Fm november 24-i Zárójel című műsorát, amelyben a műsorvezető a Marosvásárhelyi Milvus Csoport két tagjával beszélgetett a medvék körül kialakult aktuális helyzetről. Egy, szerintem, negatív és egy pozitív aspektust szeretnék kiemelni.

Ha az erdészek és vadászok őszintén bevallják, ami egyébként evidencia, hogy végső soron a természetes erőforrások hasznosításából teremtik meg saját és családjuk megélhetését, rögtön megbélyegezhetők erdő- és vadgyilkos jelzőkkel. Mégis őket nevezzük a legzöldebbeknek?

Főként városi környezetben élő ismerősök részéről gyakran hangzanak el arra vonatkozó kérdések, hogy mit kell tenni, ha a természetben medvével találkozunk. Persze ez jogos kérdés, de válaszolni rá nem egyszerű.

Gondolta volna, hogy Székelyföldön a vadgazdálkodás nem nyereséges vállalkozás? A számítások azt mutatják, hogy a vadásztársadalom szenvedélyből, saját megtakarításai terhére finanszírozza a székelyföldi vadgazdálkodást, de a negatív pénzügyi egyenlegek nem fenntarthatók.

Környékünk nagyragadozó faját, a medvét sokszor emlegetjük. Ám mindarról, ami meghatározza egyedszámát, táplálkozási és egyéb szokásait, aligha tudunk valamit. Tudjuk-e, hogy képes szakosodni időnként bizonyos táplálékfélére, s hát azt, hogy ragadozó-e, vagy növényevő?

Az utóbbi időszakban egyre több vad és gépjármű ütközéséről szóló hírt lehet olvasni. Jelen viszonyok között a vad–gépjármű ütközések kapcsán a vadászatra jogosultak felelősségre vonása és a vadban bekövetkezett kár követelése egyaránt a valóságtól elrugaszkodott.

A mezőgazdasági termények betakarítási időszakában aktuálissá válnak a végleges vadkárbecslések. Ezek az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) folyamatban lévő tevékenységei közé tartoznak, és alapvetően a gazdák munkálatainak időzítéséhez igazodnak.

Akkor van remény a vadkárok megtérítésére, ha a gazda teljesített minden megelőző intézkedést. Az eredményes védekezés azonban nincs semmiféleképpen támogatva, s amikor kár következik be, több kártérítési igényt utasítanak el, mint ahányat elfogadnak.

Világszinten elterjedt jelenség, hogy a vadon élő állatok időszakosan vagy folyamatosan beköltöznek az ember által lakott területekre. Ennek több oka lehetséges.

Tévhitek élnek a lakosságban, hogy kinek kötelessége, mikor van joga és mivel etetheti a vadakat. A félinformációk mellett a törvénykezés hiányosságaival is számolni kell, például azzal, hogy nem rögzített, lakóterülettől, közutaktól milyen távolságra szabad etetni.