Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:58

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

22:35

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk

21:29

A kupameccs után a rájátszásban is öttel verte a dévaiakat a Marosvásárhelyi VSK

20:51

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld

Felborult és a kerekeire fordult vissza a frontális ütközés után az autó – térfigyelő kamera rögzítette a szejkei balesetet

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Megdolgoztatja a rendszert a viselkedészavarral küzdő diák, de ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint társainak

Kilőttek az olajárak hétfő reggelre, öt terv van a román asztalon, hogy ne érjük el literenként a 10 lejt

Kiégett egy autó az országúton Csíkszereda Udvarhely felőli bejáratánál – frissítve

Amikor a gnocchi hazatalál – családi történetek a Sylvania konyhájából

Fotó: Bereczky Sándor

Nemcsak a Medve-tó mellett, de úgy általában „a telepen” sétálva, könnyű elhinni, hogy Szovátán az idő egy kicsit megállt. Szépen felújított régi villák, már-már mértani pontossággal rendezett zöldövezet, és minden irányból hallatszó madárcsicsergés. Ilyen a kora reggel a Sylvania étterem és panzió teraszán. Csak az el-elzúgó autók látványa akadályoz meg abban, hogy az ember beleképzelje magát egy múlt század eleji júniusi reggelbe. És ha kicsit bele is feledkezik az étlap kínálatába, azonnal rájön: itt több van, mint ami első ránézésre látszik.

Támogatói tartalom

2025. június 19., 08:292025. június 19., 08:29

2025. június 19., 09:382025. június 19., 09:38

„De mit keres akkor egy gnocchi a menüben?” – kérdezem nevetve Kendi Emőkét, a család egyik tagját, aki a Sylvaniát szívvel-lélekkel viszi. Ő is nevet, amikor meglátja az arcomat.

Kendi Emőke, a családi vállalkozás multitasking mestere

Fotó: Kendi Emőke magánarchívuma

„Nekem azt mondta édesapám, hogy az erdélyi családok története mindig olyan, mint egy izgalmas receptgyűjtemény” – válaszolja. „Mindenkinek volt egy kalandvágyó nagybátyja vagy nagynénje, aki elment szerencsét próbálni, és hazalátogatáskor hozta Németországból a Haribot, a Kinder csokit. A mi esetünkben Olaszországból a különféle tésztatípusokat. Ez a gnocchi az én gyerekkorom kedvence volt – ez az én bolondériám, hogy legyen a menüben.”

Fiatal döntés, régi gyökerek

Emőke és családja tudatos döntést hozott: nem mennek külföldre. Maradnak, és a Sóvidék szívében próbálnak egy korszerű, de autentikusan szovátai vállalkozást építeni. A Sylvania étterem és panzió követi a hagyományos szovátai építészeti vonalat, a vendégekkel való bánásmód pedig azt a „szovátai vendégszeretetet” igyekszik idézni, amelynek most már bő évszázados múltja van. A konyhában viszont a történetek keverednek, pont úgy, mint egy jó családi összejövetelen.

A mi étlapunk jelentős része családi receptekre épül”

– magyarázza Emőke, és ebben az egy mondatban benne van az egész filozófia. „Mondhatni minden étel, amit kínálunk, egy önálló családi történet. Amikor a családi receptről beszélünk, akkor nem csak az anyakönyvi családról van szó. Erdélyben a család fogalma egyébként is tágabb, mint amit nyugatabbra értenek alatta. A szomszéd néni, aki megtanította a legjobb túrós puliszka titkát, a keresztanyám somlói galuskája, a különleges fűszereket ismerő nagyanyám gombatokánya. Az étlap is így állt össze. S a családi kutatással nem is álltunk le.”

A süteménykészítés szerelmese, aki főzni tanult

Emőkének szenvedélye a sütemények készítése – a környéken sokan erről ismerik.

A főzés iránti szeretetem mindig a desszertekben mutatkozott meg a legnagyobb teljességben”

– vallja be. És aki látta már őt dolgozni egy torta fölött, az érti, miért. Van valami különleges abban, ahogy a süteménykészítés pontosságát viszi át a sós ételek világába. Mintha minden tányérját úgy komponálná, mint egy édességet: gondosan és türelemmel. Azt állítja, hogy a jó dolgok nem siettethetők.

Fotó: Bereczky Sándor

Anyaság, új szemmel

„Most, hogy édesanya lettem, egyébként teljesen új értelmezésben látok mindent” – mondja szinte suttogóra váltva, bár a kislánya már nem alszik, kedélyesen gügyög a babakocsiban.

Szeretném, ha majd ő vinné tovább, amit csinálunk, ehhez azt kell megtanítanunk neki, hogy egészségesen étkezzen. Ez viszont nem szabad azt jelentse, hogy le kell mondani arról, ami finom.”

Ez a gondolat átszövi az egész Sylvania-koncepciót. Noha az adagok kiadósak, a szovátai vendégszeretet mégsem arról szól, hogy gyorsan, hangosan, túl sokat tömjünk magunkba az ételből. Hanem arról, hogy időt szánunk rá. Hogy leülünk, beszélgetünk, kóstolgatunk. Hogy hagyjuk, hogy az ízek kibontakozzanak, a történetek elmesélődjenek. „A Medve-tó közelsége vagy a Sóvidék ritmusa miatt, nem tudom, de esténként itt a teraszon ez valamiért minden asztaltársaságnál ki is alakul.”

Tradíció és innováció – békében egymással

A Sylvania étlapján egyetlen étel sem idegen betolakodó, hanem a család része. Az erdélyi konyha mindig is nyitott volt – kellett is, hogy legyen, hiszen ebben a térségben megannyi kultúra találkozott évszázadokon át.

Emőke tudja ezt. Amikor beszél a hagyományokról, akkor nem múzeumi tárgyakról beszél, hanem élő, lélegző dolgokról: a szovátai vendégszeretetről, a családi melegségről, arról az érzésről, hogy a Sylvania falai között egy kicsit lassabban telik az idő.

Fotó: Bereczky Sándor

Az ízek hontalansága

Talán ez a szép konyhájukban is: hogy egyszerre tud lokális és univerzális lenni. A gnocchi mellett ott a túrós puliszka, a családi rántott hús mellett a nagynénitől örökölt olasz tészta. És ez nem ellentmondás – ez gazdagság.

Mert amikor a Sylvania étlapjára Emőke receptje alapján kerül egy tiramisu, akkor nem csak egy trendi sütemény jelenik meg a vendég asztalán. Egy családtörténet is, egy gyerekkori emlék, annak a nagynéninek a szeretete, aki elindult egykor messze földre, de magával vitt egy darabkát a Sóvidékből is. S aztán hazahozta a világot.

Lassú étkezés a gyors világban

„Pont erről szól a szovátai vendégszeretet” – zárja Emőke, és ebben a gondolatban benne van minden: a türelem, a figyelmesség, az a ritka luxus, hogy valaki időt szán rád. Hogy nemcsak kiszolgál, hanem vendégül lát.

Bizonyára nem tudatos, de mindenképpen szerencsés csillagállás, ha egy étterem mindennapjaiban egy fiatal anya is jelen van. Önkéntelenül úgy alakul, hogy a saját gyermekének szánt értékrendet a vendégek ajándékba kapják.

(X – fizetett hirdetés)

Fizetett hirdetés