
A szenzoros készülék használata esetén nem kell tűszúrással ellenőrizni a vércukorszintet. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Vércukorszintmérő szenzorok nélkül maradtak a Maros megyei cukorbeteg gyermekek – jelezte Rodica Molnar, a cukorbeteg gyermekeket tömörítő Maros megyei egyesület elnöke. A probléma rendezése érdekében kedden a kórház és az egészségbiztosítási pénztár vezetőségével is találkoztak, és ígéretet kaptak, hogy pótolják a hiányosságot. Hargita megyében nincsenek ilyen gondok, de a szenzorokért Kolozsvárra kell utazni.
2020. január 22., 13:372020. január 22., 13:37
2020. január 22., 13:422020. január 22., 13:42
Egyre több cukorbeteg gyermek kap lehetőséget arra, hogy szenzoros készüléket használjon vércukorszintjének méréséhez, hiszen az egészségügyi minisztérium finanszírozza ezeknek a drága eszközöknek a beszerzését. A készülék ezer euróba kerül, míg a szenzor, amely két hétig biztosítja a vércukorszint folyamatos ellenőrzését, több mint hatvan euróba. Az eszköz használata azért fontos különösen kisgyerekek esetében, mert
Az sem mellékes, hogy a szülő, bárhol is van, telefonjáról folyamatosan követheti a gyerek vércukorszintjét.
Azok a gyerekek, akiknek az országos diabéteszprogram keretében ilyen létfontosságú készüléket biztosítottak, háromhavonta egyszer kapnak vércukorszintmérő szenzorokat. Maros megyében azonban – mint Rodica Molnar, a cukorbeteg gyermekekkel foglalkozó egyesület elnöke jelezte – januárban nem tudták biztosítani a szenzorokat, amelyeket a Maros Megyei Sürgősségi Kórháznak kellett volna megvásárolnia és kiosztania.
Mint kiderült, a kórház vezetősége tavaly december elején rendelte meg a szükséges szenzorokat, miután a kiírt versenytárgyalásra jelentkezett cég biztosította őket arról, hogy elegendő szenzora van készleten. Ez azonban nem így volt, ezért a megrendelt szenzorok Hollandiából indultak el, és Budapesten keresztül érkeztek meg Kolozsvárra december 31-én, majd onnan január 9-én Marosvásárhelyre.
Csakhogy akkor már a kórház vezetősége nem tudta átvenni a küldeményt, mivel azt a múlt évre jóváhagyott alapból kellett volna kifizetnie, így a számlának is 2019 decemberinek kellett volna lennie. Így történt, hogy
Mint Mariana Negoiță, a kórház sajtószóvivője a Székelyhonnak elmondta, intézményük vezetősége kedden délelőtt találkozott az érintett egyesület és az egészségbiztosítási pénztár képviselőivel, keresve a megoldást a kialakult helyzetre. A kórház pénzalapot igényel az egészségbiztosítási pénztártól a szenzorok megvásárlására, és újra elindítja a beszerzési folyamatot. Addig is az érintett gyermekeknek és fiataloknak Kolozsvárról biztosítanak vércukorszintmérő szenzorokat. Maros megyében mintegy 150 cukorbeteg gyerek és fiatal van.
Megkérdeztük a Hargita megyei cukorbeteg gyermekeket és fiatalokat tömörítő egyesület elnökét, Suciu Zitát, hogy náluk vannak-e fennakadások a szenzorok biztosításában. Mint elmondta, eddig zökkenőmentesen zajlott a szenzorok biztosítása, azonban
„Amikor megkapták a készülékeket és a szenzorokat, és megtanították nekik, hogy miként kell ezeket használni, akkor az érintett gyerekeknek is jelen kellett lenniük. Háromhavonta azonban elég, ha az egyik szülő felutazik Kolozsvárra, és ott megkapja a szükséges szenzort” – magyarázta Suciu Zita, aki nem tudott pontos számot mondani arra vonatkozóan, hogy Hargita megyében hány gyermeknek van szüksége ilyen készülék használatára, csak annyit mondott, hogy sokan vannak.
A kimutatások szerint Romániában 3500 inzulinfüggő gyermek és 10 ezer cukorbeteg fiatal van. Az országos program keretében évente 500 kérést hagynak jóvá, így félezer érintett kap szenzoros készüléket és ehhez szükséges fogyóanyagokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
1 hozzászólás