"Még a lótól is félnek, ha huszár ül rajta"

Fotó: Both Ildikó

Március 15-én a Mátyás-huszárokat várták Marosvásárhelyre, hogy emeljék az ünnep színvonalát és kissé visszakalauzolják az emlékezőket 1848-49-be, amikor a szabadságvágy vezérelte a lelkeket. Jöttek is a huszárok, díszbe öltözve, úgy, ahogy kell, csak éppen a lovuk hiányzott.

Gáspár Botond

2011. március 16., 11:512011. március 16., 11:51

2011. március 16., 18:282011. március 16., 18:28

„Ezek még a lótól is félnek, ha huszár ül rajta” – jegyezte meg viccesen a marosvásárhelyi kokárdás tömegből valaki, utalva arra, hogy a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség már korábban közölte: nem engedélyezi a lovas felvonulást. Az intézmény vezetője, Valentin Bretfelean elmondta, helyi tanácsi határozatban döntött az önkormányzat arról, hogy a város közterületén tilos haszonállattal tartózkodni. Ez egyaránt vonatkozik a szekerekre, lovakra, marhákra, disznókra, háziszárnyasokra stb., és ennek alapján tiltották meg a huszároknak, hogy lóhátra pattanjanak. Ez rendben is van, csakhogy, amint egy másik ünneplő megjegyezte: „hagyományőrzésről van szó, a huszárok pedig arról voltak híresek, hogy roppant vigyáztak a lovaikra, olykor az istállóban aludtak az állatokkal együtt, tehát itt is gondoskodtak volna, hogy ne piszkítsanak”.

Sepsiszentgyörgyön például engedélyezték (fotó fent), és ez a város sem arról híres, hogy naponta szekerek, tyúkfalkák, libabandák futkároznak a főtéren. Emlékeztetőül: a Vásárhelyi Hírlap hasábjain is beszámoltunk annak idején az Együtt határok nélkül elnevezésű Szent Imre Millenniumi Emléktúráról, amelyet Szent Imre születésének 1000. évfordulója alkalmából szerveztek 2007 nyarán. Fő célja a Szent Imre kultusz éltetése és a magyar nép lovas katonai hagyományainak ápolása volt. A több mint 500 kilométeres útra a huszárok és hagyományőrzők Csíkszentimre-Büdösfürdőről indultak, s Szentegyháza, Zetelaka, Farkaslaka, Korond, Parajd, Szováta, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló, Kalotaszentkirály, Kraszna, Szilágynagyfalu és Bályok érintésével jutottak el Szentjobbra.

Mint a mellékelt fotón is látható, annak idején simán megfértek arra a néhány órára a lovashuszárok és a Mioriţa-felirat – igaz, nem Marosvásárhelyen.