
Néhány közoktatási egységet leszámítva a tanintézetek többségében várhatóan hasonló kép fogadja majd az oda betérőket hétfőn
Fotó: Balogh Orsolya
Országszerte mintegy 100–150 ezer tanügyi alkalmazott lép általános sztrájkba hétfőn, így oktatás sem lesz a tanintézetek többségében. A három székelyföldi megyében is jócskán több mint tízezer tanügyi alkalmazott vesz részt a munkabeszüntetéssel járó, meghatározatlan idejű tiltakozó akcióban. Ha az elhúzódik, el kell halasztani a hatodik osztályosok képességfelmérő vizsgáját, illetve az érettségire történő beiratkozási időszakot is, de az egyik országos tanügyi szakszervezet vezetője szerint a tanév befagyasztására is sor kerülhet.
2023. május 19., 21:502023. május 19., 21:50
Szinte biztosan elkezdődik hétfőn az oktatási szakszervezetek által megszervezett általános tanügyi sztrájk, ugyanis az érdekvédelmi tömörülések és a kormány képviselői nem jutottak eredményre a tárgyalások során. A tanügyminisztérium péntek délelőttre tájékoztatást kért a tanfelügyelőségektől az általános sztrájkban résztvevők számáról, és a tanfelügyelőségek azt is összesítették, hogy hány tanintézetben nem lesz oktatás. Az országos átlaghoz hasonlóan
tudtuk meg a tanfelügyelőségeknél, illetve a tanügyi szakszervezetnél érdeklődve.
– tájékoztatott az adatokról Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy négy olyan tanintézet van a megyében, ahol megtartják a tanórákat hétfőn is, azok ugyanis nem vesznek részt az általános sztrájkban. Olyan iskolák is vannak ugyanakkor – megyeszerte 24 –, amelyekben a teljes személyzet egyetértett a sztrájk megszervezésével. A többi tanintézetben ez az arány 51 és 99 százalék közt áll, tehát az említett négyet leszámítva az oktatási egységek döntő többségében sztrájk lesz.
A hétfői napot illetően a tanfelügyelőségnek nincsenek ajánlásai a szülők számára, hiszen nem a tanfelügyelőség szervezte a sztrájkot,
de azt elvileg nem mondhatják nekik, hogy ne vigyék a gyerekeket iskolába hétfőn – válaszolta érdeklődésünkre a főtanfelügyelő, abban reménykedve, hogy mielőbb megoldódik a munkakonfliktus és megegyezésre jutnak a szakszervezetek a kormánnyal, „mert ez a helyzet senkinek sem jó”.
A helyzet gyors rendeződése iránti reményét fejezte ki Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese is. Maros megyében öt olyan tanintézmény van, ahol az alkalmazottaknak kevesebb mint az 50 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, így azokban lesz oktatás hétfőn. Azokon kívül „csak a magán oktatási intézményekben nem lesz tiltakozó akció”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi iskola zárva lesz, hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő-helyettes.
– erre külön felhívták az iskolaigazgatók figyelmét a pénteken megtartott gyűlésen. A tanintézetek vezetőit ugyanakkor arra kérte a tanfelügyelőség, hogy folyamatosan kommunikáljanak a szülőkkel, hiszen a kialakult helyzet változhat – mondta Antal Levente Mihály.
Kovászna megyében minden tanintézetben sztrájk lesz hétfőn – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. A megye oktatási rendszerében dolgozó alkalmazottaknak a 72 százaléka jelezte, hogy részt vesz az általános sztrájkban. Elmondta ugyanakkor, hogy általános sztrájk idején nem a tanfelügyelőség, hanem a sztrájkbizottságok hatásköre az iskolai tevékenységek megszervezése.
– fogalmazott Kiss Imre.
Fotó: Pál Árpád
Ha a hétfőn kezdődő általános sztrájk kitart egész héten, akkor át kell majd ütemezni a hatodik osztályos diákok képességfelmérő vizsgáját, ami az eredeti program szerint jövő héten szerdán és csütörtökön zajlana. Ezt még nem mondták le, várják a hétfői nap tárgyalásainak az eredményét, majd az erre vonatkozó minisztériumi eligazítást – mondta el a főtanfelügyelő.
ami már meglehetősen besűrítené a tanévből hátralévő időszakot, de Kiss Imre is abban bízik, hogy az átütemezésekre nem lesz szükség, mert nem lesz hosszú a sztrájk.
Még csak becslést sem tud mondani arra vonatkozóan, hogy meddig tarthat majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk, ugyanis január óta egyetlen fontos követelésüket sem teljesítette a kormány, noha szinte minden héten vagy második héten volt valamilyen tiltakozó megmozdulás az országban – mondta megkeresésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke.
„Lehet, hogy ha két-három apró lépést tett volna a kormány január óta, akkor simán elkerülhető lett volna ez a sztrájk. Ha például legalább a kisegítő személyzet bérét megemelte volna a 2017/153-as törvényben meghatározott maximumig, az egy minimális terhet jelentett volna a költségvetés számára. 12 százalékkal vannak elmaradva, nagyon kevés az ilyen alkalmazott és nagyon alacsony az ő fizetésük, tehát az a 12 százalék elenyésző összeg lett volna. A másik dolog az, hogy
Most hiába vannak ígérgetések, hogy mégis úgy lesz, mert itt már harminc éve fűt-fát ígérgetnek mindenkinek… Már annyira felborzolták a kedélyeket, hogy nem tudom, a szakszervezet fel tud-e állni a tárgyalóasztaltól egy minimális ajánlattal. Ahhoz, hogy most tegyenek egy kis lépést, már késő van” – fogalmazott a szakszervezet képviselője.
Nagy az elégedetlenség az oktatási rendszerben, ezt az is igazolja, hogy a törvény értelmében az általános sztrájk idejére nem kapnak fizetést a tiltakozó alkalmazottak, ám nagy többségük még ilyen körülmények között is támogatta a munkakonfliktus kirobbantását. „De azt is meg kell jegyezzem, hogy Románia rendszerváltás utáni történelmében, tehát ’89 óta nem volt még olyan sztrájk az oktatásban, hogy a sztrájkoló oktatásban dolgozók pénzt veszítettek volna a sztrájk miatt. Ez persze nem garancia semmire” – fűzte hozzá Molnár Zoltán. Kérdésünkre azt is elmondta, a tiltakozók az oktatási egységekben sztrájkolnak majd, tehát bemennek a munkahelyükre minden nap, és ugyan a szülőknek nem mondhatják azt, hogy ne vigyék iskolába gyerekeiket, mert az egy alkotmányos jog, ám azt szeretnék, ha mégis ezzel támogatnák a tiltakozást.
Az általános sztrájk támogatottságát illetően a szakszervezeti vezető elmondta, a pontos számok nem ismertek, mert az aláírások összegyűjtése óta is csatlakoztak még tanügyi dolgozók a tiltakozáshoz, olyanok is, akik nem tagjai egyik tanügyi szakszervezetnek sem. A felméréskor az ország megyéiben 70 és 75 százalék között volt a sztrájk támogatottsága mindkét szakszervezetnél (Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, Spiru Haret szakszervezet), Maros megyében ez az arány 73,8 százalék volt a FSLI tagjai körében.
Az általános sztrájkban szintén részt vevő, az egyetemi alkalmazottak érdekeit képviselő Alma Mater Szakszervezeti Szövetség elnöke egyébként pénteken azt nyilatkozta a központi sajtóban, 50 százalék az esélye a tanév befagyasztásának a munkakonfliktus miatt.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
szóljon hozzá!