
Néhány közoktatási egységet leszámítva a tanintézetek többségében várhatóan hasonló kép fogadja majd az oda betérőket hétfőn
Fotó: Balogh Orsolya
Országszerte mintegy 100–150 ezer tanügyi alkalmazott lép általános sztrájkba hétfőn, így oktatás sem lesz a tanintézetek többségében. A három székelyföldi megyében is jócskán több mint tízezer tanügyi alkalmazott vesz részt a munkabeszüntetéssel járó, meghatározatlan idejű tiltakozó akcióban. Ha az elhúzódik, el kell halasztani a hatodik osztályosok képességfelmérő vizsgáját, illetve az érettségire történő beiratkozási időszakot is, de az egyik országos tanügyi szakszervezet vezetője szerint a tanév befagyasztására is sor kerülhet.
2023. május 19., 21:502023. május 19., 21:50
Szinte biztosan elkezdődik hétfőn az oktatási szakszervezetek által megszervezett általános tanügyi sztrájk, ugyanis az érdekvédelmi tömörülések és a kormány képviselői nem jutottak eredményre a tárgyalások során. A tanügyminisztérium péntek délelőttre tájékoztatást kért a tanfelügyelőségektől az általános sztrájkban résztvevők számáról, és a tanfelügyelőségek azt is összesítették, hogy hány tanintézetben nem lesz oktatás. Az országos átlaghoz hasonlóan
tudtuk meg a tanfelügyelőségeknél, illetve a tanügyi szakszervezetnél érdeklődve.
– tájékoztatott az adatokról Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy négy olyan tanintézet van a megyében, ahol megtartják a tanórákat hétfőn is, azok ugyanis nem vesznek részt az általános sztrájkban. Olyan iskolák is vannak ugyanakkor – megyeszerte 24 –, amelyekben a teljes személyzet egyetértett a sztrájk megszervezésével. A többi tanintézetben ez az arány 51 és 99 százalék közt áll, tehát az említett négyet leszámítva az oktatási egységek döntő többségében sztrájk lesz.
A hétfői napot illetően a tanfelügyelőségnek nincsenek ajánlásai a szülők számára, hiszen nem a tanfelügyelőség szervezte a sztrájkot,
de azt elvileg nem mondhatják nekik, hogy ne vigyék a gyerekeket iskolába hétfőn – válaszolta érdeklődésünkre a főtanfelügyelő, abban reménykedve, hogy mielőbb megoldódik a munkakonfliktus és megegyezésre jutnak a szakszervezetek a kormánnyal, „mert ez a helyzet senkinek sem jó”.
A helyzet gyors rendeződése iránti reményét fejezte ki Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese is. Maros megyében öt olyan tanintézmény van, ahol az alkalmazottaknak kevesebb mint az 50 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, így azokban lesz oktatás hétfőn. Azokon kívül „csak a magán oktatási intézményekben nem lesz tiltakozó akció”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi iskola zárva lesz, hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő-helyettes.
– erre külön felhívták az iskolaigazgatók figyelmét a pénteken megtartott gyűlésen. A tanintézetek vezetőit ugyanakkor arra kérte a tanfelügyelőség, hogy folyamatosan kommunikáljanak a szülőkkel, hiszen a kialakult helyzet változhat – mondta Antal Levente Mihály.
Kovászna megyében minden tanintézetben sztrájk lesz hétfőn – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. A megye oktatási rendszerében dolgozó alkalmazottaknak a 72 százaléka jelezte, hogy részt vesz az általános sztrájkban. Elmondta ugyanakkor, hogy általános sztrájk idején nem a tanfelügyelőség, hanem a sztrájkbizottságok hatásköre az iskolai tevékenységek megszervezése.
– fogalmazott Kiss Imre.
Fotó: Pál Árpád
Ha a hétfőn kezdődő általános sztrájk kitart egész héten, akkor át kell majd ütemezni a hatodik osztályos diákok képességfelmérő vizsgáját, ami az eredeti program szerint jövő héten szerdán és csütörtökön zajlana. Ezt még nem mondták le, várják a hétfői nap tárgyalásainak az eredményét, majd az erre vonatkozó minisztériumi eligazítást – mondta el a főtanfelügyelő.
ami már meglehetősen besűrítené a tanévből hátralévő időszakot, de Kiss Imre is abban bízik, hogy az átütemezésekre nem lesz szükség, mert nem lesz hosszú a sztrájk.
Még csak becslést sem tud mondani arra vonatkozóan, hogy meddig tarthat majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk, ugyanis január óta egyetlen fontos követelésüket sem teljesítette a kormány, noha szinte minden héten vagy második héten volt valamilyen tiltakozó megmozdulás az országban – mondta megkeresésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke.
„Lehet, hogy ha két-három apró lépést tett volna a kormány január óta, akkor simán elkerülhető lett volna ez a sztrájk. Ha például legalább a kisegítő személyzet bérét megemelte volna a 2017/153-as törvényben meghatározott maximumig, az egy minimális terhet jelentett volna a költségvetés számára. 12 százalékkal vannak elmaradva, nagyon kevés az ilyen alkalmazott és nagyon alacsony az ő fizetésük, tehát az a 12 százalék elenyésző összeg lett volna. A másik dolog az, hogy
Most hiába vannak ígérgetések, hogy mégis úgy lesz, mert itt már harminc éve fűt-fát ígérgetnek mindenkinek… Már annyira felborzolták a kedélyeket, hogy nem tudom, a szakszervezet fel tud-e állni a tárgyalóasztaltól egy minimális ajánlattal. Ahhoz, hogy most tegyenek egy kis lépést, már késő van” – fogalmazott a szakszervezet képviselője.
Nagy az elégedetlenség az oktatási rendszerben, ezt az is igazolja, hogy a törvény értelmében az általános sztrájk idejére nem kapnak fizetést a tiltakozó alkalmazottak, ám nagy többségük még ilyen körülmények között is támogatta a munkakonfliktus kirobbantását. „De azt is meg kell jegyezzem, hogy Románia rendszerváltás utáni történelmében, tehát ’89 óta nem volt még olyan sztrájk az oktatásban, hogy a sztrájkoló oktatásban dolgozók pénzt veszítettek volna a sztrájk miatt. Ez persze nem garancia semmire” – fűzte hozzá Molnár Zoltán. Kérdésünkre azt is elmondta, a tiltakozók az oktatási egységekben sztrájkolnak majd, tehát bemennek a munkahelyükre minden nap, és ugyan a szülőknek nem mondhatják azt, hogy ne vigyék iskolába gyerekeiket, mert az egy alkotmányos jog, ám azt szeretnék, ha mégis ezzel támogatnák a tiltakozást.
Az általános sztrájk támogatottságát illetően a szakszervezeti vezető elmondta, a pontos számok nem ismertek, mert az aláírások összegyűjtése óta is csatlakoztak még tanügyi dolgozók a tiltakozáshoz, olyanok is, akik nem tagjai egyik tanügyi szakszervezetnek sem. A felméréskor az ország megyéiben 70 és 75 százalék között volt a sztrájk támogatottsága mindkét szakszervezetnél (Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, Spiru Haret szakszervezet), Maros megyében ez az arány 73,8 százalék volt a FSLI tagjai körében.
Az általános sztrájkban szintén részt vevő, az egyetemi alkalmazottak érdekeit képviselő Alma Mater Szakszervezeti Szövetség elnöke egyébként pénteken azt nyilatkozta a központi sajtóban, 50 százalék az esélye a tanév befagyasztásának a munkakonfliktus miatt.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!