
Néhány közoktatási egységet leszámítva a tanintézetek többségében várhatóan hasonló kép fogadja majd az oda betérőket hétfőn
Fotó: Balogh Orsolya
Országszerte mintegy 100–150 ezer tanügyi alkalmazott lép általános sztrájkba hétfőn, így oktatás sem lesz a tanintézetek többségében. A három székelyföldi megyében is jócskán több mint tízezer tanügyi alkalmazott vesz részt a munkabeszüntetéssel járó, meghatározatlan idejű tiltakozó akcióban. Ha az elhúzódik, el kell halasztani a hatodik osztályosok képességfelmérő vizsgáját, illetve az érettségire történő beiratkozási időszakot is, de az egyik országos tanügyi szakszervezet vezetője szerint a tanév befagyasztására is sor kerülhet.
2023. május 19., 21:502023. május 19., 21:50
Szinte biztosan elkezdődik hétfőn az oktatási szakszervezetek által megszervezett általános tanügyi sztrájk, ugyanis az érdekvédelmi tömörülések és a kormány képviselői nem jutottak eredményre a tárgyalások során. A tanügyminisztérium péntek délelőttre tájékoztatást kért a tanfelügyelőségektől az általános sztrájkban résztvevők számáról, és a tanfelügyelőségek azt is összesítették, hogy hány tanintézetben nem lesz oktatás. Az országos átlaghoz hasonlóan
tudtuk meg a tanfelügyelőségeknél, illetve a tanügyi szakszervezetnél érdeklődve.
– tájékoztatott az adatokról Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy négy olyan tanintézet van a megyében, ahol megtartják a tanórákat hétfőn is, azok ugyanis nem vesznek részt az általános sztrájkban. Olyan iskolák is vannak ugyanakkor – megyeszerte 24 –, amelyekben a teljes személyzet egyetértett a sztrájk megszervezésével. A többi tanintézetben ez az arány 51 és 99 százalék közt áll, tehát az említett négyet leszámítva az oktatási egységek döntő többségében sztrájk lesz.
A hétfői napot illetően a tanfelügyelőségnek nincsenek ajánlásai a szülők számára, hiszen nem a tanfelügyelőség szervezte a sztrájkot,
de azt elvileg nem mondhatják nekik, hogy ne vigyék a gyerekeket iskolába hétfőn – válaszolta érdeklődésünkre a főtanfelügyelő, abban reménykedve, hogy mielőbb megoldódik a munkakonfliktus és megegyezésre jutnak a szakszervezetek a kormánnyal, „mert ez a helyzet senkinek sem jó”.
A helyzet gyors rendeződése iránti reményét fejezte ki Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese is. Maros megyében öt olyan tanintézmény van, ahol az alkalmazottaknak kevesebb mint az 50 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, így azokban lesz oktatás hétfőn. Azokon kívül „csak a magán oktatási intézményekben nem lesz tiltakozó akció”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi iskola zárva lesz, hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő-helyettes.
– erre külön felhívták az iskolaigazgatók figyelmét a pénteken megtartott gyűlésen. A tanintézetek vezetőit ugyanakkor arra kérte a tanfelügyelőség, hogy folyamatosan kommunikáljanak a szülőkkel, hiszen a kialakult helyzet változhat – mondta Antal Levente Mihály.
Kovászna megyében minden tanintézetben sztrájk lesz hétfőn – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. A megye oktatási rendszerében dolgozó alkalmazottaknak a 72 százaléka jelezte, hogy részt vesz az általános sztrájkban. Elmondta ugyanakkor, hogy általános sztrájk idején nem a tanfelügyelőség, hanem a sztrájkbizottságok hatásköre az iskolai tevékenységek megszervezése.
– fogalmazott Kiss Imre.
Fotó: Pál Árpád
Ha a hétfőn kezdődő általános sztrájk kitart egész héten, akkor át kell majd ütemezni a hatodik osztályos diákok képességfelmérő vizsgáját, ami az eredeti program szerint jövő héten szerdán és csütörtökön zajlana. Ezt még nem mondták le, várják a hétfői nap tárgyalásainak az eredményét, majd az erre vonatkozó minisztériumi eligazítást – mondta el a főtanfelügyelő.
ami már meglehetősen besűrítené a tanévből hátralévő időszakot, de Kiss Imre is abban bízik, hogy az átütemezésekre nem lesz szükség, mert nem lesz hosszú a sztrájk.
Még csak becslést sem tud mondani arra vonatkozóan, hogy meddig tarthat majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk, ugyanis január óta egyetlen fontos követelésüket sem teljesítette a kormány, noha szinte minden héten vagy második héten volt valamilyen tiltakozó megmozdulás az országban – mondta megkeresésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke.
„Lehet, hogy ha két-három apró lépést tett volna a kormány január óta, akkor simán elkerülhető lett volna ez a sztrájk. Ha például legalább a kisegítő személyzet bérét megemelte volna a 2017/153-as törvényben meghatározott maximumig, az egy minimális terhet jelentett volna a költségvetés számára. 12 százalékkal vannak elmaradva, nagyon kevés az ilyen alkalmazott és nagyon alacsony az ő fizetésük, tehát az a 12 százalék elenyésző összeg lett volna. A másik dolog az, hogy
Most hiába vannak ígérgetések, hogy mégis úgy lesz, mert itt már harminc éve fűt-fát ígérgetnek mindenkinek… Már annyira felborzolták a kedélyeket, hogy nem tudom, a szakszervezet fel tud-e állni a tárgyalóasztaltól egy minimális ajánlattal. Ahhoz, hogy most tegyenek egy kis lépést, már késő van” – fogalmazott a szakszervezet képviselője.
Nagy az elégedetlenség az oktatási rendszerben, ezt az is igazolja, hogy a törvény értelmében az általános sztrájk idejére nem kapnak fizetést a tiltakozó alkalmazottak, ám nagy többségük még ilyen körülmények között is támogatta a munkakonfliktus kirobbantását. „De azt is meg kell jegyezzem, hogy Románia rendszerváltás utáni történelmében, tehát ’89 óta nem volt még olyan sztrájk az oktatásban, hogy a sztrájkoló oktatásban dolgozók pénzt veszítettek volna a sztrájk miatt. Ez persze nem garancia semmire” – fűzte hozzá Molnár Zoltán. Kérdésünkre azt is elmondta, a tiltakozók az oktatási egységekben sztrájkolnak majd, tehát bemennek a munkahelyükre minden nap, és ugyan a szülőknek nem mondhatják azt, hogy ne vigyék iskolába gyerekeiket, mert az egy alkotmányos jog, ám azt szeretnék, ha mégis ezzel támogatnák a tiltakozást.
Az általános sztrájk támogatottságát illetően a szakszervezeti vezető elmondta, a pontos számok nem ismertek, mert az aláírások összegyűjtése óta is csatlakoztak még tanügyi dolgozók a tiltakozáshoz, olyanok is, akik nem tagjai egyik tanügyi szakszervezetnek sem. A felméréskor az ország megyéiben 70 és 75 százalék között volt a sztrájk támogatottsága mindkét szakszervezetnél (Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, Spiru Haret szakszervezet), Maros megyében ez az arány 73,8 százalék volt a FSLI tagjai körében.
Az általános sztrájkban szintén részt vevő, az egyetemi alkalmazottak érdekeit képviselő Alma Mater Szakszervezeti Szövetség elnöke egyébként pénteken azt nyilatkozta a központi sajtóban, 50 százalék az esélye a tanév befagyasztásának a munkakonfliktus miatt.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
szóljon hozzá!