
Sor az APIA Hargita megyei központjánál. Határidős munka
Fotó: Pinti Attila
Május 15-e után nem lesz lehetőség az egységes mezőgazdasági támogatások igénylésére, nem hosszabbítják meg a határidőt, még akkor sem, ha Brüsszel lehetőséget biztosít erre – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Petre Daea mezőgazdasági miniszter.
2017. május 12., 12:322017. május 12., 12:32
2017. május 12., 12:402017. május 12., 12:40
„Semmi szín alatt nem toljuk ki a határidőt. Hogan biztos (Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa – szerk. megj.) valóban kiadott egy erre vonatkozó utasítást, én tudomásul vettem, de elsősorban azt tartjuk szem előtt, ami jobb az országnak, vagyis hogy mielőbb benyújthassuk az igényléseket” – fogalmazott a miniszter. Daea úgy véli,
mert ez esetben a kifizetések is később kezdődnének el.
A tárcavezető rámutatott, ezek a kérvények „valóságok projektek”, hiszen 52 lapos dokumentációról van szó. „324 tonna papírt tesznek ki, ami óriási mennyiség. Ezen is egyszerűsíteni kellene, egyelőre azonban nincs mód rá. Talán majd 2020-ban erről is tárgyalni lehet Európa-szinten” – tette hozzá.
A miniszter szerint május 10-éig 799 491 kérvényt iktattak a kifizetési ügynökségek, és 7,003 millió hektár területre igényeltek támogatást a gazdák.
Nem jelentősek a fagykárok
Az áprilisban tapasztalt fagy befolyásolta a mezőgazdasági kultúrák fejlődését, azonban a károk nem jelentősek – nyilatkozta még a hírügynökségnek Petre Daea mezőgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy nagyobb gondot jelentett a szárazság, mint a fagy. A csapadékkal együtt érkezett lehűlés és a fagy a gyümölcsfákat érintette leginkább, de a fóliasátrakba elültetett növényekre és általában a zöldségekre is negatív hatással volt. Országos szinten azonban nem veszélyes a helyzet, sem a gyümölcsfákat, sem a szőlőt tekintve, a károk illeszkednek a termelési veszteségek határértékei közé, és minden kultúra normálisan fejődik – értékelte a tárcavezető.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!