Fotó: Pál Árpád
A közös kikapcsolódás mellett az összetartozás és a baráti kapcsolatok megerősítése, valamint a szakmai tapasztalatcsere volt a legfőbb célja a hét végén hatodik alkalommal megrendezett Székelyföldi Magánerdészetek Találkozójának. A farkaslaki eseményen tizennégy erdészet tagjai vettek részt.
2017. július 24., 10:052017. július 24., 10:05
„Nagy felelősség van a székelyföldi magánerdészetek vállán, hiszen az egyik legnagyobb közösségi tulajdon az, ami felett rendelkeznek” – fogalmazott köszöntőbeszédében Ugron Ákos Gábor, a magyarországi földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte roppant fontos, hogy a társadalom számára a lehető legmegfelelőbb módon legyenek hasznosítva az erdők, ehhez viszont az erdészek között folyamatos tapasztalatcserékre van szükség. „Erre is jók a mostanihoz hasonló találkozók, hiszen az erdészet egy tapasztalati szakma, és ilyenkor tudjuk átadni egymásnak az erdőben gyűjtött tapasztalatokat” – magyarázta a helyettes államtitkár.
Bodor Dezső Károly, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke dicséretesnek nevezte a székelyföldi erdészek összefogását, majd kijelentette, hogy a jövőben egy anyaországi csapat összeállításán fog dolgozni, melynek tagjai rendszeresen részt vennének az itteni találkozókon.
Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke rámutatott, elengedhetetlen a szakmai és történelmi identitásuk megőrzése, erre hagyományaik és az erdők is kötelezik őket.
Fotó: Pál Árpád
– válaszolt kérdésünkre Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője, az összejövetel főszervezője. Elmondta, rendezvényük lényege, hogy a magánerdészetek tagjai érezzék, egy csapatba tartoznak, így
Trianonkor nemcsak Magyarország területeinek, erdőinek jó része került más országokhoz, hanem az erdészek is hasonló sorsra kényszerültek. Így fontos a szakmán belüli kapcsolatok ápolása, megerősítése – magyarázta lapunknak Ugron Ákos Gábor. Úgy véli, a baráti beszélgetéseken túl, fontos több szakmabeli kérdést is megvitatni. Egyebek mellett a faanyagok minél megfelelőbb módon történő értékesítéséről, jogi kérdésekről, új erdészeti eljárásokról, valamint
Fotó: Pál Árpád
A helyettes államtitkár szerint fontos, hogy ne csak tűzifát termeljenek az erdészetek, hanem az iparban felhasználható faanyagot is, hiszen annak megmunkálása jóval környezetbarátabb, mint például a fémé.
– fogalmazott. Ugron kijelentette, ők maguk is sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek Erdélyben, például a magán erdőgazdálkodások rendszerének terén, amelynek Magyarországon nincs nagy hagyománya.
„Jó szakmai és baráti viszonyok alakulnak ki ezeken a találkozókon, így mindenképp fontosnak tartom a részvételt” – fejtette ki lapunknak a Zágoni Magánerdészet vezetője, Porzsolt Levente. Szerinte minél egységesebbé kell tenni az erdőgazdálkodást Székelyföld szintjén, ebben pedig sokat segítenek az ilyen összejövetelek. Hasonlóan gondolja ezt Tőke István, a Kézdivásárhelyi Magánerdészet vezetője is, aki elmondta, a kollégákkal folytatott beszélgetések során mindig szóba kerülnek bizonyos erdészeti problémák, így el lehet tanulni egymástól az optimális megoldásokat. „Rákérdezünk a kollégáktól, hogy náluk mi jelent nehézséget, mi az, amit másképpen csinálnak, és így észrevétlenül is tanulunk egymástól, anélkül hogy elő kéne venni a könyveket” – fejtette ki. Tőke úgy látja, minden évben emelkedik az összejövetel színvonala, például most már egyforma ruhában jelennek meg az erdészek, jobban szervezettek a programok. A javulás a részvevők növekvő létszámából is látszik.
Fotó: Pál Árpád
Lázár Antal, az Ősmarosszéki Magánerdészet vezetője is fontosnak tartotta a találkozót, amelynek jelentős szakmai hozadékot tulajdonít.
Bármelyik állományba lépünk be, az különbözik a többitől, hiszen másak a környezeti adottságok. A fafajták, a gazdálkodásra vonatkozó törvények viszont ugyanazok. Mindenhol különböző problémák merülnek fel, amelyeket ilyen alkalmakkor lehet átbeszélni a kollégákkal” – mondta Lázár.
Fenyőket ültettek
A rendezvény részeként erdész- és főzőversenyt is tartottak, illetve volt futball- és asztalitenisz-bajnokság is. A találkozónak emléket állítva az erdészek négy ezüstfenyő-csemetét ültettek el a farkaslaki Tamási Áron-emlékműnél.
A pénteken jegyzett évi 7,39 százalékról 7,26 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
Egy esetet leszámítva nem történt semmilyen, a választáshoz köthető incidens vasárnap, az államelnök-választás második fordulójában Hargita megyében.
A jármű több darabja leszakadt és több méterre elrepült, miután egy útszéli áteresz betonlapjának ütközött vasárnap Teleorman megyében. A sofőr túlélte a balesetet, de megsérült és kórházba vitték.
Az elnökválasztás második fordulója különösebb incidensek nélkül zajlott le, a legtöbb bejelentés a szavazólap lefényképezése vagy filmezése miatt érkezett – közölte hétfőn a belügyminisztérium szóvivője.
Sehol sem szavaztak úgy Romániában, ahogy Hargita megyében: Nicușor Dan a szavazatok több mint 90 százalékát szerezte meg. Példátlan fölény.
Megköszönte a támogatást szimpatizánsainak vasárnap éjjel Nicușor Dan megválasztott államfő.
Nicușor Dan hétfőn hajnalban arról biztosította Emmanuel Macront, hogy Románia továbbra is megbízható uniós partner lesz.
Az erdélyi magyarság magas részvétele a romániai elnökválasztás vasárnapi döntő fordulójában azt mutatja, hogy az erdélyi magyar emberek érezték ennek a választásnak a jelentőségét, súlyát, veszélyeit, lehetőségeit – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője elismerte vereségét választási ellenfelével, Nicușor Dannal szemben. Egy videóüzenetben arra kérte támogatóit, hogy folytassák a „harcot az igazságért”.
szóljon hozzá!