Akiknek az erdő a munkahelyük

„Nagy felelősség van a székelyföldi magánerdészetek vállán, hiszen az egyik legnagyobb közösségi tulajdon az, ami felett rendelkeznek” – fogalmazott köszöntőbeszédében Ugron Ákos Gábor, a magyarországi földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte roppant fontos, hogy a társadalom számára a lehető legmegfelelőbb módon legyenek hasznosítva az erdők, ehhez viszont az erdészek között folyamatos tapasztalatcserékre van szükség. „Erre is jók a mostanihoz hasonló találkozók, hiszen az erdészet egy tapasztalati szakma, és ilyenkor tudjuk átadni egymásnak az erdőben gyűjtött tapasztalatokat” – magyarázta a helyettes államtitkár.

Bodor Dezső Károly, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke dicséretesnek nevezte a székelyföldi erdészek összefogását, majd kijelentette, hogy a jövőben egy anyaországi csapat összeállításán fog dolgozni, melynek tagjai rendszeresen részt vennének az itteni találkozókon.

Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke rámutatott, elengedhetetlen a szakmai és történelmi identitásuk megőrzése, erre hagyományaik és az erdők is kötelezik őket.

Tizennégy erdészet tagjai jöttek el a találkozóra, ez kétszázötven résztvevőt jelent

– válaszolt kérdésünkre Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője, az összejövetel főszervezője. Elmondta, rendezvényük lényege, hogy a magánerdészetek tagjai érezzék, egy csapatba tartoznak, így

egymásért kell küzdeniük, nem egymás ellen.

Trianonkor nemcsak Magyarország területeinek, erdőinek jó része került más országokhoz, hanem az erdészek is hasonló sorsra kényszerültek. Így fontos a szakmán belüli kapcsolatok ápolása, megerősítése – magyarázta lapunknak Ugron Ákos Gábor. Úgy véli, a baráti beszélgetéseken túl, fontos több szakmabeli kérdést is megvitatni. Egyebek mellett a faanyagok minél megfelelőbb módon történő értékesítéséről, jogi kérdésekről, új erdészeti eljárásokról, valamint

az erdei iskolák erdélyi meghonosításáról is egyeztettek a jelenlévők.

A helyettes államtitkár szerint fontos, hogy ne csak tűzifát termeljenek az erdészetek, hanem az iparban felhasználható faanyagot is, hiszen annak megmunkálása jóval környezetbarátabb, mint például a fémé.

– fogalmazott. Ugron kijelentette, ők maguk is sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek Erdélyben, például a magán erdőgazdálkodások rendszerének terén, amelynek Magyarországon nincs nagy hagyománya.

„Jó szakmai és baráti viszonyok alakulnak ki ezeken a találkozókon, így mindenképp fontosnak tartom a részvételt” – fejtette ki lapunknak a Zágoni Magánerdészet vezetője, Porzsolt Levente. Szerinte minél egységesebbé kell tenni az erdőgazdálkodást Székelyföld szintjén, ebben pedig sokat segítenek az ilyen összejövetelek. Hasonlóan gondolja ezt Tőke István, a Kézdivásárhelyi Magánerdészet vezetője is, aki elmondta, a kollégákkal folytatott beszélgetések során mindig szóba kerülnek bizonyos erdészeti problémák, így el lehet tanulni egymástól az optimális megoldásokat. „Rákérdezünk a kollégáktól, hogy náluk mi jelent nehézséget, mi az, amit másképpen csinálnak, és így észrevétlenül is tanulunk egymástól, anélkül hogy elő kéne venni a könyveket” – fejtette ki. Tőke úgy látja, minden évben emelkedik az összejövetel színvonala, például most már egyforma ruhában jelennek meg az erdészek, jobban szervezettek a programok. A javulás a részvevők növekvő létszámából is látszik.

Lázár Antal, az Ősmarosszéki Magánerdészet vezetője is fontosnak tartotta a találkozót, amelynek jelentős szakmai hozadékot tulajdonít.

Mi mindannyian erdőgazdálkodással foglalkozunk, így nekünk mást is jelent az erdő, mint például egy turistának, aki menedéket keres. Nekünk ez munkahely is.

Bármelyik állományba lépünk be, az különbözik a többitől, hiszen másak a környezeti adottságok. A fafajták, a gazdálkodásra vonatkozó törvények viszont ugyanazok. Mindenhol különböző problémák merülnek fel, amelyeket ilyen alkalmakkor lehet átbeszélni a kollégákkal” – mondta Lázár.