Fotó: Pál Árpád
A közös kikapcsolódás mellett az összetartozás és a baráti kapcsolatok megerősítése, valamint a szakmai tapasztalatcsere volt a legfőbb célja a hét végén hatodik alkalommal megrendezett Székelyföldi Magánerdészetek Találkozójának. A farkaslaki eseményen tizennégy erdészet tagjai vettek részt.
2017. július 24., 10:052017. július 24., 10:05
„Nagy felelősség van a székelyföldi magánerdészetek vállán, hiszen az egyik legnagyobb közösségi tulajdon az, ami felett rendelkeznek” – fogalmazott köszöntőbeszédében Ugron Ákos Gábor, a magyarországi földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte roppant fontos, hogy a társadalom számára a lehető legmegfelelőbb módon legyenek hasznosítva az erdők, ehhez viszont az erdészek között folyamatos tapasztalatcserékre van szükség. „Erre is jók a mostanihoz hasonló találkozók, hiszen az erdészet egy tapasztalati szakma, és ilyenkor tudjuk átadni egymásnak az erdőben gyűjtött tapasztalatokat” – magyarázta a helyettes államtitkár.
Bodor Dezső Károly, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke dicséretesnek nevezte a székelyföldi erdészek összefogását, majd kijelentette, hogy a jövőben egy anyaországi csapat összeállításán fog dolgozni, melynek tagjai rendszeresen részt vennének az itteni találkozókon.
Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke rámutatott, elengedhetetlen a szakmai és történelmi identitásuk megőrzése, erre hagyományaik és az erdők is kötelezik őket.
Fotó: Pál Árpád
– válaszolt kérdésünkre Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője, az összejövetel főszervezője. Elmondta, rendezvényük lényege, hogy a magánerdészetek tagjai érezzék, egy csapatba tartoznak, így
Trianonkor nemcsak Magyarország területeinek, erdőinek jó része került más országokhoz, hanem az erdészek is hasonló sorsra kényszerültek. Így fontos a szakmán belüli kapcsolatok ápolása, megerősítése – magyarázta lapunknak Ugron Ákos Gábor. Úgy véli, a baráti beszélgetéseken túl, fontos több szakmabeli kérdést is megvitatni. Egyebek mellett a faanyagok minél megfelelőbb módon történő értékesítéséről, jogi kérdésekről, új erdészeti eljárásokról, valamint
Fotó: Pál Árpád
A helyettes államtitkár szerint fontos, hogy ne csak tűzifát termeljenek az erdészetek, hanem az iparban felhasználható faanyagot is, hiszen annak megmunkálása jóval környezetbarátabb, mint például a fémé.
– fogalmazott. Ugron kijelentette, ők maguk is sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek Erdélyben, például a magán erdőgazdálkodások rendszerének terén, amelynek Magyarországon nincs nagy hagyománya.
„Jó szakmai és baráti viszonyok alakulnak ki ezeken a találkozókon, így mindenképp fontosnak tartom a részvételt” – fejtette ki lapunknak a Zágoni Magánerdészet vezetője, Porzsolt Levente. Szerinte minél egységesebbé kell tenni az erdőgazdálkodást Székelyföld szintjén, ebben pedig sokat segítenek az ilyen összejövetelek. Hasonlóan gondolja ezt Tőke István, a Kézdivásárhelyi Magánerdészet vezetője is, aki elmondta, a kollégákkal folytatott beszélgetések során mindig szóba kerülnek bizonyos erdészeti problémák, így el lehet tanulni egymástól az optimális megoldásokat. „Rákérdezünk a kollégáktól, hogy náluk mi jelent nehézséget, mi az, amit másképpen csinálnak, és így észrevétlenül is tanulunk egymástól, anélkül hogy elő kéne venni a könyveket” – fejtette ki. Tőke úgy látja, minden évben emelkedik az összejövetel színvonala, például most már egyforma ruhában jelennek meg az erdészek, jobban szervezettek a programok. A javulás a részvevők növekvő létszámából is látszik.
Fotó: Pál Árpád
Lázár Antal, az Ősmarosszéki Magánerdészet vezetője is fontosnak tartotta a találkozót, amelynek jelentős szakmai hozadékot tulajdonít.
Bármelyik állományba lépünk be, az különbözik a többitől, hiszen másak a környezeti adottságok. A fafajták, a gazdálkodásra vonatkozó törvények viszont ugyanazok. Mindenhol különböző problémák merülnek fel, amelyeket ilyen alkalmakkor lehet átbeszélni a kollégákkal” – mondta Lázár.
Fenyőket ültettek
A rendezvény részeként erdész- és főzőversenyt is tartottak, illetve volt futball- és asztalitenisz-bajnokság is. A találkozónak emléket állítva az erdészek négy ezüstfenyő-csemetét ültettek el a farkaslaki Tamási Áron-emlékműnél.
A Székely Nemzeti Múzeumban az alapító, Csereyné Zathurecky Emilia tiszteletére nyílt kiállítás Újjászületünk! – Csereyné 200 címmel hétfőn. Mint elhangzott: Zathureczky Emília most boldog lehet odafönt, hiszen ez az egyetlen „gyermeke”, aki túlélte őt.
Csak könnyebb sérüléseket szenvedett az a két személy, akik egy haszongépjárműben utaztak, amikor az felborult hétfőn este Mezőbánd közelében – közli a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (NBR) a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
Első házként elfogadta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint balesetokozás esetén harmadával nő a járművek tiltott átengedésének büntetési tétele; ha a baleset áldozatokat követel, szintén egyharmaddal nő a büntetési tétel.
A járművében rekedt, ám mostanra sikerült kiszabadítani azt a nőt, akik Marosszentkirályon balesetezett hétfőn délután – közli a Maros megyei tűzoltóság. Jelenleg félsávos útlezárás van a helyszínen.
Befejeződött a gyergyószéki településeken az új önkormányzatok megalakítása, Ditróban és Szárhegyen új személyek kerültek az alpolgármesteri tisztségbe.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további ezer kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.
Személyes szabadság korlátozásának bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyeztek három férfit november 10-én, akik két nappal korábban egy országúton haladó taxiból rángattak ki, majd tartottak fogva egy nőt.
A kedvezőtlen időjárás miatt kedden 8 órától lezárják a forgalmat a 7C jelzésű országút (Transzfogarasi út) Piscul Negru menedékház és Bilea-vízesés közötti szakaszán – tájékoztatott hétfőn a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
A kopóréteg-aszfalt is rákerült a Korond és Pálpataka között lévő, közel kilenc kilométeres községi útra, továbbá mindkét településen megújult egy-egy iskola – ezeknek örülhetett hétfőn a helyi közösség.
szóljon hozzá!