
Fotó: Pál Árpád
A közös kikapcsolódás mellett az összetartozás és a baráti kapcsolatok megerősítése, valamint a szakmai tapasztalatcsere volt a legfőbb célja a hét végén hatodik alkalommal megrendezett Székelyföldi Magánerdészetek Találkozójának. A farkaslaki eseményen tizennégy erdészet tagjai vettek részt.
2017. július 24., 10:052017. július 24., 10:05
„Nagy felelősség van a székelyföldi magánerdészetek vállán, hiszen az egyik legnagyobb közösségi tulajdon az, ami felett rendelkeznek” – fogalmazott köszöntőbeszédében Ugron Ákos Gábor, a magyarországi földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte roppant fontos, hogy a társadalom számára a lehető legmegfelelőbb módon legyenek hasznosítva az erdők, ehhez viszont az erdészek között folyamatos tapasztalatcserékre van szükség. „Erre is jók a mostanihoz hasonló találkozók, hiszen az erdészet egy tapasztalati szakma, és ilyenkor tudjuk átadni egymásnak az erdőben gyűjtött tapasztalatokat” – magyarázta a helyettes államtitkár.
Bodor Dezső Károly, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke dicséretesnek nevezte a székelyföldi erdészek összefogását, majd kijelentette, hogy a jövőben egy anyaországi csapat összeállításán fog dolgozni, melynek tagjai rendszeresen részt vennének az itteni találkozókon.
Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke rámutatott, elengedhetetlen a szakmai és történelmi identitásuk megőrzése, erre hagyományaik és az erdők is kötelezik őket.
Fotó: Pál Árpád
– válaszolt kérdésünkre Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője, az összejövetel főszervezője. Elmondta, rendezvényük lényege, hogy a magánerdészetek tagjai érezzék, egy csapatba tartoznak, így
Trianonkor nemcsak Magyarország területeinek, erdőinek jó része került más országokhoz, hanem az erdészek is hasonló sorsra kényszerültek. Így fontos a szakmán belüli kapcsolatok ápolása, megerősítése – magyarázta lapunknak Ugron Ákos Gábor. Úgy véli, a baráti beszélgetéseken túl, fontos több szakmabeli kérdést is megvitatni. Egyebek mellett a faanyagok minél megfelelőbb módon történő értékesítéséről, jogi kérdésekről, új erdészeti eljárásokról, valamint
Fotó: Pál Árpád
A helyettes államtitkár szerint fontos, hogy ne csak tűzifát termeljenek az erdészetek, hanem az iparban felhasználható faanyagot is, hiszen annak megmunkálása jóval környezetbarátabb, mint például a fémé.
– fogalmazott. Ugron kijelentette, ők maguk is sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek Erdélyben, például a magán erdőgazdálkodások rendszerének terén, amelynek Magyarországon nincs nagy hagyománya.
„Jó szakmai és baráti viszonyok alakulnak ki ezeken a találkozókon, így mindenképp fontosnak tartom a részvételt” – fejtette ki lapunknak a Zágoni Magánerdészet vezetője, Porzsolt Levente. Szerinte minél egységesebbé kell tenni az erdőgazdálkodást Székelyföld szintjén, ebben pedig sokat segítenek az ilyen összejövetelek. Hasonlóan gondolja ezt Tőke István, a Kézdivásárhelyi Magánerdészet vezetője is, aki elmondta, a kollégákkal folytatott beszélgetések során mindig szóba kerülnek bizonyos erdészeti problémák, így el lehet tanulni egymástól az optimális megoldásokat. „Rákérdezünk a kollégáktól, hogy náluk mi jelent nehézséget, mi az, amit másképpen csinálnak, és így észrevétlenül is tanulunk egymástól, anélkül hogy elő kéne venni a könyveket” – fejtette ki. Tőke úgy látja, minden évben emelkedik az összejövetel színvonala, például most már egyforma ruhában jelennek meg az erdészek, jobban szervezettek a programok. A javulás a részvevők növekvő létszámából is látszik.
Fotó: Pál Árpád
Lázár Antal, az Ősmarosszéki Magánerdészet vezetője is fontosnak tartotta a találkozót, amelynek jelentős szakmai hozadékot tulajdonít.
Bármelyik állományba lépünk be, az különbözik a többitől, hiszen másak a környezeti adottságok. A fafajták, a gazdálkodásra vonatkozó törvények viszont ugyanazok. Mindenhol különböző problémák merülnek fel, amelyeket ilyen alkalmakkor lehet átbeszélni a kollégákkal” – mondta Lázár.
Fenyőket ültettek
A rendezvény részeként erdész- és főzőversenyt is tartottak, illetve volt futball- és asztalitenisz-bajnokság is. A találkozónak emléket állítva az erdészek négy ezüstfenyő-csemetét ültettek el a farkaslaki Tamási Áron-emlékműnél.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 1 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Szikladarabokat helyeztek ki Temesvár egyes utcáiban a járda szélén lévő zöldterületekre, hogy megakadályozzák a parkolást. Vannak, akik kifogásolják az intézkedést.
Alsósófalva utcái zeneszótól és tánctól voltak hangosak szombaton. Csattogtak az ostorok, perdültek a szoknyák, idősek és fiatalok maskarába bújva űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Idén a szentegyházi csoportot kísértük el.
Öt megyében, közöttük Maros és Hargita megyében is közúti ellenőrzést tartanak a rendőrök vasárnap a 15-ös országúton.
Nyersen felvágva vagy árnyékos helyen szárítva, továbbá olajként vagy ecetként egyaránt használják, mifelénk főként pityóka- és bárány(fej)levesek készítésekor. A tárkonyról lesz szó, ha már azt tartjuk a legautentikusabb zöldfűszerünknek. De az is!
Több mentőegységet riasztottak, köztük egy mentőhelikoptert is Marosvásárhelyről, miután szénabála zuhant egy hétéves gyermekre a Szeben megyei Szászivánfalván.
Egy nő életét vesztette, miután kigyúlt az autójuk, amelyben férjével együtt tartózkodtak Bukarestben. A kisautó egy kétszemélyes elektromos jármű volt, egy üléssel elöl, egy másikkal hátul – írja a román sajtó.
Bűnügyi eljárás indult két férfi ellen, miután a közúti ellenőrzéskor egyikük hamis iratot mutatott fel, a másikuk ittasnak bizonyult.
A február 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 2651 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Tavaszi időjárás van még szombaton a legtöbb székelyföldi településen, de jó tudni, hogy a Hargita megyei sípályák ennek ellenére is működnek.
szóljon hozzá!