Fotó: Pál Árpád
A közös kikapcsolódás mellett az összetartozás és a baráti kapcsolatok megerősítése, valamint a szakmai tapasztalatcsere volt a legfőbb célja a hét végén hatodik alkalommal megrendezett Székelyföldi Magánerdészetek Találkozójának. A farkaslaki eseményen tizennégy erdészet tagjai vettek részt.
2017. július 24., 10:052017. július 24., 10:05
„Nagy felelősség van a székelyföldi magánerdészetek vállán, hiszen az egyik legnagyobb közösségi tulajdon az, ami felett rendelkeznek” – fogalmazott köszöntőbeszédében Ugron Ákos Gábor, a magyarországi földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte roppant fontos, hogy a társadalom számára a lehető legmegfelelőbb módon legyenek hasznosítva az erdők, ehhez viszont az erdészek között folyamatos tapasztalatcserékre van szükség. „Erre is jók a mostanihoz hasonló találkozók, hiszen az erdészet egy tapasztalati szakma, és ilyenkor tudjuk átadni egymásnak az erdőben gyűjtött tapasztalatokat” – magyarázta a helyettes államtitkár.
Bodor Dezső Károly, a magyarországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke dicséretesnek nevezte a székelyföldi erdészek összefogását, majd kijelentette, hogy a jövőben egy anyaországi csapat összeállításán fog dolgozni, melynek tagjai rendszeresen részt vennének az itteni találkozókon.
Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke rámutatott, elengedhetetlen a szakmai és történelmi identitásuk megőrzése, erre hagyományaik és az erdők is kötelezik őket.
Fotó: Pál Árpád
– válaszolt kérdésünkre Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője, az összejövetel főszervezője. Elmondta, rendezvényük lényege, hogy a magánerdészetek tagjai érezzék, egy csapatba tartoznak, így
Trianonkor nemcsak Magyarország területeinek, erdőinek jó része került más országokhoz, hanem az erdészek is hasonló sorsra kényszerültek. Így fontos a szakmán belüli kapcsolatok ápolása, megerősítése – magyarázta lapunknak Ugron Ákos Gábor. Úgy véli, a baráti beszélgetéseken túl, fontos több szakmabeli kérdést is megvitatni. Egyebek mellett a faanyagok minél megfelelőbb módon történő értékesítéséről, jogi kérdésekről, új erdészeti eljárásokról, valamint
Fotó: Pál Árpád
A helyettes államtitkár szerint fontos, hogy ne csak tűzifát termeljenek az erdészetek, hanem az iparban felhasználható faanyagot is, hiszen annak megmunkálása jóval környezetbarátabb, mint például a fémé.
– fogalmazott. Ugron kijelentette, ők maguk is sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek Erdélyben, például a magán erdőgazdálkodások rendszerének terén, amelynek Magyarországon nincs nagy hagyománya.
„Jó szakmai és baráti viszonyok alakulnak ki ezeken a találkozókon, így mindenképp fontosnak tartom a részvételt” – fejtette ki lapunknak a Zágoni Magánerdészet vezetője, Porzsolt Levente. Szerinte minél egységesebbé kell tenni az erdőgazdálkodást Székelyföld szintjén, ebben pedig sokat segítenek az ilyen összejövetelek. Hasonlóan gondolja ezt Tőke István, a Kézdivásárhelyi Magánerdészet vezetője is, aki elmondta, a kollégákkal folytatott beszélgetések során mindig szóba kerülnek bizonyos erdészeti problémák, így el lehet tanulni egymástól az optimális megoldásokat. „Rákérdezünk a kollégáktól, hogy náluk mi jelent nehézséget, mi az, amit másképpen csinálnak, és így észrevétlenül is tanulunk egymástól, anélkül hogy elő kéne venni a könyveket” – fejtette ki. Tőke úgy látja, minden évben emelkedik az összejövetel színvonala, például most már egyforma ruhában jelennek meg az erdészek, jobban szervezettek a programok. A javulás a részvevők növekvő létszámából is látszik.
Fotó: Pál Árpád
Lázár Antal, az Ősmarosszéki Magánerdészet vezetője is fontosnak tartotta a találkozót, amelynek jelentős szakmai hozadékot tulajdonít.
Bármelyik állományba lépünk be, az különbözik a többitől, hiszen másak a környezeti adottságok. A fafajták, a gazdálkodásra vonatkozó törvények viszont ugyanazok. Mindenhol különböző problémák merülnek fel, amelyeket ilyen alkalmakkor lehet átbeszélni a kollégákkal” – mondta Lázár.
Fenyőket ültettek
A rendezvény részeként erdész- és főzőversenyt is tartottak, illetve volt futball- és asztalitenisz-bajnokság is. A találkozónak emléket állítva az erdészek négy ezüstfenyő-csemetét ültettek el a farkaslaki Tamási Áron-emlékműnél.
Négyen sérültek meg a Marosfelfalu főutcáján történt balesetben, ahol két autó ütközött össze hétfőn este – közli a Maros megyei tűzoltóság. A mentés idejére teljesen lezárták az utat.
Megnyitják Tamás György gyűjteményéből álló kiállítást kedden, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében: a Merítés nevet viselő tárlat néhai és ma is élő székelyudvarhelyi alkotók munkáiból áll.
Nem kapott még tarlóégetésről szóló bejelentést idén az APIA Hargita megyei kirendeltsége, így még egyetlen gazda sem veszítette el a „tűzzel való kaszálás” miatt a mezőgazdasági támogatásokat.
Továbbra is műsoron tartják a Semmelweist, az anyák megmentőjéről készült filmet a romániai mozik, ugyanakkor az alkotást A Vándormozi is elviszi falura és városra egyaránt.
Tizenhat megyéből húsz középiskolás diák jutott be a Septimia Hotels & SPA Resort és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által második alkalommal megszervezett Ifjú séfek vetélkedő székelyudvarhelyi döntőjébe.
Nem módosul idén sem a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája, sem az érettségi – szögezte le hétfőn Ligia Deca.
Megfellebbezte az osztályfőnöknőjét bántalmazó marosvásárhelyi tanuló anyja az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium igazgatótanácsának döntését, amellyel eltanácsolták a diákot az iskolából.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a közúti közlekedést szabályozó sürgősségi rendeletnek (KRESZ) azt a módosítását, amely szerint a városokban tilos járó motorral parkolni. Az előírás megszegéséért két vagy három büntetőpont jár.
A Figura Stúdió Színház öt előadását láthatja a gyergyószentmiklósi közönség, a felnőtteknek szóló előadások mellett tantermi előadásaikat is műsorra tűzik a következő hónapban.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) könyvbemutatót és beszélgetést rendez Sepsiszentgyörgyön, ahol az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című kötetről és a cserkészettel kapcsolatos hagyományokról, kérdésekről esik szó.
szóljon hozzá!