
Fotó: Akik maradtak
Két traumatizált ember egymásra talál a huszadik század legszörnyűbb időszakában. Ők azok, akik túlélték a koncentrációs táborok borzalmait, és kénytelenek tovább élni az kimondhatatlan borzalmakkal terhelt múltjukkal és veszteségeikkel. Hogyan lehet egy ilyen helyzetből kiindulva tovább élni? Akik maradtak kritika.
2019. december 22., 17:582019. december 22., 17:58
2019. december 22., 18:002019. december 22., 18:00
Egy fiatal lányt nőgyógyászhoz visz a gyámja, valamikor az 1940-es évek végén. A lány rendkívül gátlásos, magába zárkózó, az orvos pedig talpig úriember, nem is gondolná a néző, hogy ez a két ember, bár két nagyon különböző személyiség, mennyire jól kijöhet egymással.
Merthogy Tóth Barnabás, legújabb, a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-shortlistre került filmjében (ebből a listából választják ki azt az öt alkotást, amit a díjra jelölnek) a Szőke Abigél által alakított Klára és a Hajduk Károly megformálásában látott Aladár (Aldó) története nem is vehetne váratlanabb fordulatot az egyik fél számára sem kellemes szituáció után, hiszen
Fotó: Akik maradtak
Ez a barátság azonban nem idilli, hiszen mindketten mély sebekkel kénytelenek együtt élni. Klára a szüleit és testvérét, Aladár pedig feleségét és gyermekeit vesztette el a koncentrációs táborban. Szavakban kifejezhetetlen szörnyű tragédiák ezek, és bár évek teltek már el, ez a két ember kénytelen a visszafordíthatatlan tudatában élni.

Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotása is szerepel a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára esélyes művek szűkített listáján – közölte az amerikai filmakadémia keddre virradóra Los Angelesben.
A haláltábor borzalmai nem tolakodóan, hanem a háttérben húzódnak meg, ebben a szörnyű történelmi kontextusban pedig érthetővé válik, hogy a két főszereplő mit és miért csinál. Tisztában vannak vele, hogy barátságuk félreértelmezhető, megvannak a határok, de nekik
Fotó: Akik maradtak
Azonban az új világ, amiben túlélni kényszerülnek, semmit nem könnyít meg számukra: látjuk, hogyan építkezik a háttérben a kommunizmus, és hogyan kúszik ismét a félelem és a kilátástalanság az emberek bőre alá. Klára és Aldó csak azt szeretnék, ha békében létezhetnének, hiszen egymás társaságában tudnak a leginkább önmaguk lenni, végre félelem nélkül tudnak egymás mellett élni. Az új rendszer azonban nem mellettük, hanem ellenük van: láthatjuk, hogy a kommunizmus újdonsült hívei mennyire kételkedőek és alattomosak, és hogy
Fotó: Akik maradtak
Tóth Barnabás filmje nem pátoszos, hanem a maga őszinte valójában mutatja be a létezést a háború által megtépázott társadalomban, amit aztán a kommunizmus árnyékol be. Két megtört ember küzdelmeit, érzéseit, vágyait és elképzeléseit követhetjük nyomon a játékidő egészében, puritán, a háború utáni időket idéző szobabelsőkben és terekben.
Az alakítások kitűnőek: Hajduk Károly visszafogottan és nagyon hitelesen hozza a traumáktól teljesen megtört és magába zárkózó szülész-nőgyógyászt, és olyan apróságokkal teszik még aprólékosabbá a rendkívül traumatizált karakterét, hogy remegni kezd a keze, amikor begyújtja a gáztűzhelyet…
Fotó: Akik maradtak
A rendkívül fiatal, a forgatás ideje alatt mindössze 19 éves Szőke Abigél pedig olyan lehengerlő alakítást nyújt, hogy sok felnőtt színész megirigyelhetné tőle. Ahogy az általa megformált Kláráról megfogalmazzák: „5 és 70 között akárhány éves lehet”, úgy a színésznő játéka is nagyon széles skálán mozog: hol makacs és lázadó kisiskolás, hol pedig érett nő, annak függvényében, hogy milyen helyzetben van éppen. Játéka sallangoktól és maníroktól mentes, őszinte és szerethető, biztosan fogjuk még látni a mozivásznon.
Fotó: Akik maradtak
És bár tényleg nem az Oscar-jelölésért készült, de az alkotást látva jó döntésnek tűnik, hogy Magyarország ezt a filmet indította a legrangosabb szakmai díj elnyerésének útjára. Nemes Jeles László és Enyedi Ildikó után Tóth Barnabás is tovább öregíti a magyar film felívelő hírnevét a nemzetközi színtéren, ha pedig sikerül megismételni a Saul fia bravúrját, hatalmas megerősítése lenne annak, hogy a magyar filmgyártás jó úton jár, és érdemes felkarolni és támogatni a rendkívül tehetséges filmkészítők újabbnál újabb megfilmesítésre váró projektjeit.
Akik maradtak (2019)
magyar dráma
Rendezte: Tóth Barnabás
Forgatóköny: Muhi Klára, Tóth Barnabás
Producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő
Zene: Pirisi László
Operatőr: Marosi Gábor
Vágó: Mógor Ágnes
Szereplők: Szőke Abigél, Hajduk Károly, Nagy Mari, Horkay Barnabás, Simkó Katalin, Lukáts Andor, Zayzon Zsolt, Jordán Adél, Balla Eszter, Horváth Csenge
Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében. A nyilatkozat egyebek mellett a választójog és kisebbségi ügyek kapcsán rögzíti az álláspontjaikat.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
Magyarország külhoni ifjúsági fővárosaként Gyergyószentmiklós több mint 130 eseménynek ad otthont az év során. A hivatalos programsorozat március 20–21-én indul útjára.
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.
Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.
Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
Március 16-áig várják a jelöléseket lakosságtól a város 2026-os Pro Urbe díjára Kézdivásárhelyen.
szóljon hozzá!