
Szent Ferenc legrégibb, még életében készült freskója a subiacói Szent Benedek-kolostorban
Fotó: Wikipédia
Rendi emléknapot ülnek a ferencesek szeptember 17-én, Szent Ferenc sebeinek, azaz a stigmatizációnak az ünnepét. A katolikus egyház történetében a szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182–1226) volt az első, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Abban is egyetlen, hogy szentté avatásán kifejezetten említették a stigmákat.
2020. szeptember 17., 10:192020. szeptember 17., 10:19
2020. szeptember 17., 10:262020. szeptember 17., 10:26
Ferenc megtérése után szigorúan követte az evangéliumi tanácsokat és mindenben igyekezett azonosulni Jézusával. Imádságban is folyamatosan kérte a krisztusi sorsot.
Két évvel halála előtt, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül, megkapta Jézus szenvedésének stigmáit. Életrajzírói, Celanói Tamás és Szent Bonaventura szerint igyekezett elrejteni azokat, de nem sikerült maradéktalanul:
A stigmák valódiságát IV. Sándor pápa is elismerte. Szent Ferenc sebeinek, stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte a franciskánusok számára.
Templom- és kápolnabúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 20-án 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, szónoka a Kolozsváron szolgáló Bakó Béla Pál ferences szerzetes lesz. Az árkosi Szent Ferenc Sebhelyeiről elnevezett kolostor kápolnájának búcsúját Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei zárt körben ülik ma 12 órától.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!