
Szent Ferenc legrégibb, még életében készült freskója a subiacói Szent Benedek-kolostorban
Fotó: Wikipédia
Rendi emléknapot ülnek a ferencesek szeptember 17-én, Szent Ferenc sebeinek, azaz a stigmatizációnak az ünnepét. A katolikus egyház történetében a szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182–1226) volt az első, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Abban is egyetlen, hogy szentté avatásán kifejezetten említették a stigmákat.
2020. szeptember 17., 10:192020. szeptember 17., 10:19
2020. szeptember 17., 10:262020. szeptember 17., 10:26
Ferenc megtérése után szigorúan követte az evangéliumi tanácsokat és mindenben igyekezett azonosulni Jézusával. Imádságban is folyamatosan kérte a krisztusi sorsot.
Két évvel halála előtt, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül, megkapta Jézus szenvedésének stigmáit. Életrajzírói, Celanói Tamás és Szent Bonaventura szerint igyekezett elrejteni azokat, de nem sikerült maradéktalanul:
A stigmák valódiságát IV. Sándor pápa is elismerte. Szent Ferenc sebeinek, stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte a franciskánusok számára.
Templom- és kápolnabúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 20-án 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, szónoka a Kolozsváron szolgáló Bakó Béla Pál ferences szerzetes lesz. Az árkosi Szent Ferenc Sebhelyeiről elnevezett kolostor kápolnájának búcsúját Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei zárt körben ülik ma 12 órától.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!